bagolylepke

Megint perlik a lepkés gazdát

A vád szerint okozott kár éppen fedezné a polgári per költségét

Gabnai Ernő mindennapjai ugyanúgy telnek, mint akármelyik gazdálkodótársáé, egy aprócska kivétellel, ez pedig az, hogy immár négy éve rendszeres látogatója a bíróságoknak. És mindezt nem önszorgalomból teszi.

Gabnai Ernő valószínűleg nagyon boldog ember lett volna, ha mint erdőmérnököt, gazdálkodót vagy mint távfutót ismeri meg a szélesebb közönség, Ő azonban ma már mint a lepkés gazda él a köztudatban, akit, és ez nem elírás, mintegy másfél milliárd forintnyi kártérítésre pereltek. Az, aki valamelyest is követte a per eseményeit, jól emlékszik arra, hogy a 2013 decemberében kezdődött polgári perben a Debreceni Járási Ügyészség 6000 lápi bagolylepke elpusztulásáért tartotta felelősnek. 2016-ban, a polgári eljárás során a Debreceni Ítélőtábla megállapította, Gabnai Ernő „kárt nem okozott, és jogellenes magatartást sem tanúsított”, így elutasította az ügyészség keresetét. Gabnai Ernő visszatérhetett az „eke szarvához” és nem kellett figyelnie másra, mint a szeszélyes időjárásra, a munkaerő-problémákra, illetve gondolkozhatott azon, hogy mire is költi azt a 13 millió forintnyi összeget, amely a bíróság döntése alapján kártérítésként megillette. Legalábbis így gondoljuk mi, egyszerű, jogban járatlan személyek.

Polgári után büntetőügy

De nem így történt, a Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint ugyanis a szárzúzás a lápi bagolylepke élőhelyeként szolgáló rekettyefüzet sem kímélte, és ha nem is 6000 egyed pusztult el, de 54 bagolylepke mindenképpen, emellett pedig áldozatul esett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostostövű sás és 16 tő békakonty is. Mindez 13 millió forintnyi összegben. Mint azt Zeke László, Gabnai Ernő ügyvédje, némi iróniával megállapítja, teljességgel véletlenszerű az egybeesés a két összeg között. 
A Gabnai Ernő számára korábban kifizetett perköltség és a jelen perben az ügyészség szerint a bűncselekménnyel okozott kár összege feltűnő módon közelít egymáshoz. Jelenleg tehát a „lepkés gazda” egy büntetőügy vádlottja. Lapunk részt vett a szeptemberi tárgyalásokon, ahol 
a bíróság a korábbi polgári perből emelt át iratokat, amelyeknek a büntetőügyben is szerepük van. A szeptemberi két tárgyalási nap egyik központi kérdése pedig az volt, hogy a vádlott által művelt terület mészkedvelő üde láprétnek minősül-e. 
Ez ugyanis a vádban foglalt természetkárosítás szempontjából igen lényeges.

Új szakértői vélemény

A tárgyaláson a bíróság egy újabb igazságügyi élővilág- és tájvédelmi szakértőt, Varga Csabát hallgatta meg. Varga Csaba szakterülete a Natura 2000-es területek és lápok vizsgálata. A szakértő vitatta, hogy erről az élőhelytípusról volna szó, és az általa csatolt és részleteiben ismertetett dokumentumban cáfolta az eljárásba korábban bevont kollégája erre vonatkozó véleményét. Varga Csaba szerint történt a területen szárzúzóval beavatkozás, ami érintette a lápi területeket is, de 
a tudomány mai álláspontja szerint nem bizonyítható, hogy eközben a lápi bagolylepke akár egy példánya is megsemmisült volna. Továbbá fenntartotta azt a véleményét is, a váddal ellentétben, hogy a sás nem pusztult ki, a békaliliomhoz szárzúzó géppel hozzá sem férhettek, a békakonty esetében pedig nem állapítható meg 
a károsítás.


A helyszínen minden tisztázódna

A védelem álláspontja szerint az adott területre szárzúzó géppel be sem lehetett, illetve lehet jutni. Ennek következtében a rekettyefűz ilyen módon nem károsodott. Mindezek bizonyítása érdekében Zeke László helyszíni bejárást sürgetett, javaslatát azonban nem fogadták el. A szakértő meghallgatását követően a vádhatóság ismertette egyebek mellett azt a véleményét, hogy Gabnai Ernő 2012-ben nem kért meg minden szükséges engedélyt ahhoz, hogy fakitermelést végezhessen az érintett földterületeken, amelyek a Natura 2000 hálózathoz tartoznak. Zeke László ügyvéd erre reagálva elmondta, hogy ebben a kérdésben már született jogerős döntés, amely szerint védence a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el és kérte meg 
a szükséges engedélyeket. Ezen túl felhívta 
a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha nem a megfelelő hatósághoz fordult volna ügyfele a szükséges engedélyért, 
a közigazgatási eljárási törvény értelmében nem neki, hanem a hatóságnak kellett volna a megkeresést átadnia a hatáskörrel rendelkező társhatóságnak vagy továbbiakat bevonni az eljárásba. Ha ez nem történt meg, akkor a szakigazgatási szerv követte el mulasztást.

A tárgyalássorozat folytatódik, Gabnai Ernő pedig addig is igyekszik folytatni a normális életét.

Október 30-án megszületett a nem jogerős döntés, itt olvasható. 

Szerző: AgrárUnió

Tags: per, lepke, gazda, büntetőügy, tárgyalás, bíróság

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom