Aktuális pályázatok


A program hetven pályázatából eddig meghirdetett negyvenegy révén már több mint 966 milliárd forint vált elérhetővé az 1300 milliárdos keretből. Az igényeket látva az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés pályázati kiírást a Miniszterelnökség 40 milliárd forint összegű kerettel december 2-ig újra meghirdette, ezúttal elsősorban az állattartóknak és a kertészeknek. Az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt öt pályázati felhívás közül nyitva áll még az általános állattartó telep, valamint a juh- és kecskeágazat korszerűsítését célzó lehetőség – mondta. A borászat 40 milliárd forint összegű támogatási keretét már szintén kimerítették 
a pályázók, de december 12-ig még várják az igényeket. Továbbra is nyitva áll a kertészetek korszerűsítésére vonatkozó négy pályázati lehetőség is, akárcsak az öntözésfejlesztésre vonatkozó 
49,5 milliárdos keret.

A kisüzemek fejlesztéséről Madari Örs elmondta: a beadott 882 kérelemmel az 5 milliárdos keretből már több mint 4 milliárd forintot hívtak le. A nem mezőgazdasági tevékenységek elindítására és fejlesztésére 50 milliárd forint áll rendelkezésre, a 13,8 milliárdos keretre már több mint 53 milliárd forint összegű kérelem érkezett. Az önkormányzatoknak kiírt 27 milliárdos vidékfejlesztési pályázati lehetőséget háromszoros túligénylés miatt fel kellett függeszteni. Az egyedi szennyvízkezelés támogatási kérelem 12 milliárdos keretére február óta 35-en mintegy 5 milliárd forintot meghaladó igényt nyújtottak be. Még az idén kiírják egyebek mellett a kertészeti gépbeszerzésre és a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására vonatkozó pályázatokat. 
A VP LEADER-intézkedéseire 59 milliárd forintot különítettek el.

Forrás: MTI

Küzd a tárca a támogatásokért

Minden eddiginél keményebben kell majd megküzdeni a gazdákat megillető agrártámogatásokért a 2020-ban kezdődő új uniós költségvetési időszakban – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az uniós mezőgazdasági és halászati tanács brüsszeli ülését követően. A magyar álláspont szerint a Közös Agrárpolitikának (KAP) megfelelő pénzügyi hátterű, erős politikának kell lennie. Fazekas szerint Magyarország szempontjából kiemelt jelentősége van a termeléshez kötött közvetlen támogatások fenntartásának, és az is fontos, hogy erős biztonsági háló védje a gazdákat. Elmondta, a többség rendkívül kedvező álláspontja mellett vannak, akik a forrásokat inkább környezetvédelmi és klímapolitikai célokra, kutatási-fejlesztési tevékenységre fordítanák. A magyar kormány szerint ez nem lenne szerencsés. A szakminiszterek ülésének másik fő témája a kutatási-fejlesztési tevékenység volt, amelynek forrásaiból földművelésügyi miniszter szerint növelni kell a közép-keleti régió részesedét.

A tárgyalásokat követően a Földművelésügyi Minisztérium 
az MTI-vel közölte: fontos az is, hogy egyszerűsödjenek az agrártámogatások, ám ezt évtizedek óta nem sikerült megvalósítani az unióban. A KAP-ot érintő konkrét jogszabályi javaslatok vitája várhatóan 2018-ban, a 2020 utáni költségvetésé – hivatalos formában – 2017-ben kezdődik.

Forrás: MTI

Pályázat tenyésztésbe állításra

A Földművelésügyi Minisztérium a szakmai szervezetek bevonásával kidolgozta az apaállatok beszerzésének mezőgazdasági csekély összegű támogatását. A támogatást 2017-től évente két kérelmezési időszakban a Magyar Államkincstárnál lehet majd igényelni. Az első kérelmezési lehetőség alapjául szolgáló időszak 2016. október 1.–2017. március 31. Egy állattartó egy támogatási időszakra egy támogatási kérelmet nyújthat be. 
A Magyar Közlöny 2016. évi 184. számában megjelent A tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról szóló 74/2016. (XI. 29.) FM-rendelet szerinti támogatásra az agrártárca éves szinten 300 millió forintot különít el.

Forrás: FM-sajtóiroda

VP: sokan és sokat akarnak

Sokszoros a túligénylés a vidékfejlesztési program egyes pályázataira – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán, Keszthelyen. Az eddigi 42 pályázati felhívás kereteire két–négyszeres az igénylés egyes beruházási támogatások esetében. Az agrár-környezetgazdálkodási programban is óriási volt a túligénylés, több mint 450 milliárdos igény érkezett a 190 milliárd forintos keretre, de második körös felhívást is hirdettek. A tervek szerint 2017-re minden pályázati kiírás megtörténik, illetve megkezdődnek már az előleg- vagy számlaalapú kifizetések is. Viski József, az MVH elnöke elmondta, hogy az agrártámogatásokra vonatkozó éves részkifizetések már a végükhöz közelednek. Eddig 80 milliárd forintot fizettek ki az alaptámogatások előlegére, a jövő héten további 20 milliárd kifizetésére számítanak. A zöldítésre szóló előleg összege 26 milliárd forint lesz az idén.

A hazai termelők idén 103 milliárd forint, jövőre pedig 95 milliárd forint nemzeti kifizetésre számíthatnak, a közvetlen EU-támogatások összege pedig idén és jövőre is 396 milliárd forint körül alakul. Alaptámogatást ebben az évben 177 ezer termelő igényelt – mondta Szentirmay Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium agrárközgazdasági főosztályának vezetője. 
A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy idén a búza- és árpatermés is történelmi rekordot ért el, de kiváló hozamot produkált a kukorica és az őszi búza is, napraforgóból pedig hazánk lett idén az EU legnagyobb termelője. Az állattenyésztés minden termékkörben bővült az év első 9 hónapjában, és a a mezőgazdaságban az első fél évben csaknem 218 ezren dolgoztak, 10 százalékkal többen az egy évvel ezelőttinél.

Forrás: MTI

Kedvezőbb zöldítési szabályok

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) módosította a zöldítési rendeleteket, köztük az ökológiai jelentőségű másodvetésekre vonatkozó jogszabályt. Az FM korábban rögzítette, hogy a konyhakertként bejelentett területek terménydiverzifikációban külön növénykultúrának számítanak, függetlenül az ott termesztett növénykultúráktól. Az állandó gyepterületreferencia-arány folyamatos fenntartásának érdekében lefektették azokat a szabályokat, amelyeket az esetlegesen elrendelendő visszaállítási eljárásban alkalmazni kell.

A másodvetésekre vonatkozóan könnyítés, hogy a tárgyév szeptember 30-ig betakarított vagy beforgatott másodvetést, ökológiai jelentőségű másodvetést vagy zöldtrágyázás céljából elvetett másodvetést a betakarítástól vagy beforgatástól számított tizenöt napon belül, a szeptember 30. után betakarítottat vagy beforgatottat pedig a következő évi egységes kérelem benyújtásának időpontjáig kell bejelenteni. További tehermentesítés, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetésnél eltörölték a beforgatást megelőzően a tervezett beforgatás bejelentésének kötelezettségét. Viszont ha a gazdálkodó az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az MVH mulasztási bírságot szabhat ki.

Forrás: FM-sajtóiroda

Változó feltételek

Változnak a termeléshez kötött támogatások és a zöldítés feltételei jövőre, hogy egyszerűbben és átláthatóbban alkalmazhassák azokat a gazdálkodók – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Feldman Zsolt – az Agrya által szervezett konferencián Budapesten – elmondta: a rizsnél hektáronként 2,5 tonnás hozamot kell igazolni 2017-ben a termeléshez kötött támogatás feltételeként. Változik a támogatható zöldségek köre, és új vetőmagnormákat vezetnek be. Jövőre bővül az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája, például a sziki kenderrel és a fekete zabbal.

Annak érdekében, hogy a zöldítésnél átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, 60 napos fenntartási időszakot írnak elő. Emellett a spárga és az óriás virágosnád zöldítési szempontból állandó kultúrának minősül. A zöldítési rendeletben további módosításokra is számítani kell, mivel az uniós jog is változni fog – jegyezte meg a helyettes államtitkár. Az idei egységes kérelemben bekövetkezett egyik legfontosabb változás az volt, hogy bevezették az úgynevezett sárga lapos rendszert: csekély mértékű túligénylésnél csökkentett szankciót kapott a termelő, továbbá az idén bevezették az előzetes ellenőrzést is. Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy az unió által közvetlenül térített agrártámogatások összege mintegy 400 milliárd forintra rúg, a nemzeti támogatásoké pedig 100 milliárd forint körüli, így az alaptámogatásra és a zöldítésre jutó támogatás összege hektáronként 226,1 euró, mintegy 70 ezer forint. A fiatal gazdáknak ehhez még hozzá kell számolni 67,9 euró, mintegy 21 ezer forint további támogatást is.

Forrás: MTI