A hálózat csapdájában – Megfelelő tájékoztatás nem, csak sokmilliós büntetés járt


Hazánk európai uniós csatlakozásának előfeltétele volt a Natura 2000 hálózat felállítása. 
Úgy gondolnánk, azóta kialakult a megfelelő jogszabályi környezet, amely lehetővé teszi 
a gazdálkodók számára, hogy a védett fajokat tiszteletben tartva tudjanak gazdálkodni. 
A természetvédelmi bírságok, a bíróság elé kerülő ügyek azonban két lehetőséget vetnek fel: vagy létezik az előbb említett jogszabályrendszer és egy következetesen ellenőrző hatóság, vagy a rendszer alkalmazása még mindig nem egységes, és gyenge 
a kommunikáció a gazdálkodókkal.

kisfészkű aszat

 Kisfészkű aszat 
(Cirsium brachycephulum)


Tordai Judit holládi gazda történetét hallgatva nem szükséges megkérdeznem, ő melyik lehetőséget tartja valószínűbbnek… Judit családjával Olaszországból költözött haza Magyarországra 2001-ben, azzal az eltökélt szándékkal, hogy gazdálkodni fognak. Rövidesen 26 hektár saját tulajdonú és 40 hektár bérelt területen búzát termesztettek, akárcsak a környező gazdálkodók. 2007-ben Balatonkeresztúr mellett találtak egy számukra megfelelő, 51 654 m² területet, amelyen gabonatermesztéssel szerettek volna foglalkozni, mint ahogy a határos területek gazdái teszik mind a mai napig.
Hivatal kontra hivatal
– 2007. november 30-án kezdtük meg az elővásárlásokat, a földhivataltól kikért tulajdoni lap nem tartalmazott bejegyzést. A végleges adásvételi szerződést 2008. március 31-én kötöttük meg a többszörös kifüggesztések után.
– Ezt megelőzően találkoztak-e a Natura 2000 fogalmával, kaptak-e erről a hatóság részéről bármilyen tájékoztatást?
– A Natura 2000 elnevezést akkor hallottam először, amikor a marcali földhivatal felszólított, hogy módosítsuk az adásvételi szerződést, mivel a területre Natura 2000-bejegyzés került. Mi tájékoztatást nem kaptunk, pedig a földhivatalhoz érkezett egy körlevél a Környezetvédelmi Minisztériumtól 2007. december 22-én a Natura 2000 bejegyzéséről, és ebben kérték, hogy tájékoztassák a földtulajdonosokat és a földhasználókat. A földhivatallal egy másik ügy kapcsán akkor már napi kapcsolatban voltunk. A megvásárolt területen volt ugyanis egy állítólagos bérlő, aki a területet nem gondozta, nem kaszálta, sőt inkább megpróbálta felégetni. Az ügy miatt 2008. augusztus 28-án segítséget kértem a földhivataltól, amelynek munkatársa ellenőrzést tartott és jegyzőkönyvet vett fel, ám a látható környezetkárosítás ellenére sem értesítette a társhatóságokat, és nem jelzett a természetvédelmi őrnek sem. Mivel mi a területen búzát akartunk termeszteni, a művelési ág váltásának szándékával ismét felkerestük a földhivatalt. Az ügyintéző ismertette az eljárást: végezzük el a terület felszántását, ezt követően azt a hivatal gyepből szántófölddé fogja nyilvánítani. Majd érkezett még egy levél, amelyben kérte, hogy ha szándékomban áll a művelési ágat megváltoztatni, azt jelentsem. Ezt meg is tettem. Az eljárás során semmi információt nem kaptam a Natura 2000-bejegyzésről, mint később kiderült, a földhivatal utólag kérte a természetvédelmi hivatal állásfoglalását, amely rögzítette: az engedélyezésre a földhivatalnak nem volt hatásköre. Mi azonban addigra a gyepet felszántottuk. Utólag tudtuk meg azt is, hogy a gyepterület esetén valóban nem tilos művelési ágat változtatni, csak nem a földhivatal engedélye kellett volna, hanem a természetvédelmi hivatalé. Ezek után kezdődött a problémánk…
– Egy védett faj volt a területen.
– Még ez is kérdéses. A védett fajt ugyanis a korábbi földhasználó – azután, hogy mi bíróságra vittük – fedezte fel. Kivitt egy természetvédelmi őrt a területre és lefényképezett egy kisfészkű virágzó aszatot, noha ez a faj egy 2007-es felmérésen a területen még nem volt jelen. Ráadásul a növény a második évben virágzik, a bíróságra viszont 2008-ban egy virágzó aszat fényképét terjesztették be bizonyíték gyanánt.
Bírság van, segítség nincs
– Az eljáró bíróság vétkesnek találta önöket védett faj elpusztításában. Mekkora a bírság összege?
– 20 500 000 forint, valamint a Somogy Megyei Főügyészség a természetvédelem elleni magatartásom – kisfészkű aszat kiirtása – miatt másfél milliós bírsággal sújtott bennünket. A büntetés összege a természetvédelmi őr becslésére alapult: szerinte 2008-ban körülbelül 200 tő volt a területen.
– Önök fellebbeztek a döntés ellen.
– Igen, és minden pert elveszítettünk. Nem vették figyelembe a bizonyításainkat, többek között botanikus igazságügyi szakértőnk véleményét sem, aki túlzottnak találta a büntetést, és azt sem, amit a marcali földhivatal ügyintézője a per során maga is elismert: nem tájékoztatott, és fogalma sem volt, mi a Natura 2000.
– Milyen szervezetekhez, személyekhez fordultak segítségért, jogorvoslatért?
– Minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettünk. Mivel a férjem olasz állampolgár, Olaszország nagykövetéhez is fordultunk, aki az Igazságügyi Minisztériumhoz irányított bennünket. Ott az ügyintéző szóban elismerte, hogy valami nincs rendben, egy idő után azonban nem válaszoltak a megkeresésemre. Ezt követte az Emberi Jogok Hivatala, ott azt a választ kaptuk, merítsünk ki minden jogorvoslatot, utána fordulhatunk hozzájuk. Levélben kértünk segítséget Illés Zoltán akkori államtitkártól, majd Áder János köztársasági elnöktől is, akitől semleges választ kaptunk. Végső kétségbeesésünkben petíciót adtunk be az OLAF-hoz (Európai Csalás Elleni Hivatal), a munkatársuk felkeresett bennünket, kivizsgálták az ügyet, és megállapították, hogy szabálytalanságok történtek. Megállapításuknak következménye eddig nem lett. Egyedül a nyilvánossággal nem éltünk – eddig.
– Mindezek után kívánnak-e tovább gazdálkodni?
– Bármilyen furcsa, szeretnénk gazdálkodni, de ellehetetlenültünk. A fenti összeghez még a közelmúltban hozzájött a NAV 10 millió forintos büntetése, mivel öt évig nem gazdálkodtunk. De hogyan és miből gazdálkodtunk volna? A naturás földön kívüli húsz hektárunkat el kellett adni a perek finanszírozása miatt, a bérleményünkről is le kellett mondani, a megmaradt hat hektárunkat megterhelték a büntetésekkel. Ha össze kell foglalnom, ami történt, akkor szerintem az érintett hatóságok vitája miatt, hogy ki adhat engedélyt, kinek van hatásköre és a pontos tájékoztatás hiánya egy családot tett tönkre, két gyermek jövőjét tették kétségessé.

Pontos nyilvántartás a Natura 2000-es területekről
Tordai Judit kálváriája 2007-ben kezdődött, és bár jelenleg is tart, a Földművelésügyi Minisztérium sajtóosztályának tájékoztatása alapján – amelyből terjedelme miatt csak részleteket közlünk – kizárt, hogy ilyen eset megismétlődhessen.
– Létezik-e országos adatbázis, amelynek alapján még a terület megvásárlása előtt pontos információhoz juthat az érdeklődő a Natura 2000-es területekről?
– A főbb információkat a Natura 2000-területek adatlapjain (Standard Data Form – SDF) tartja nyilván valamennyi tagállam, a természetvédelemért felelős miniszter vezetésével. 
A területek természetvédelmi kezelését a működési terület szerinti nemzeti parki igazgatóságok látják el. Tőlük lehet pontos információkhoz jutni, a biotikai adatokat megismerni. Ha általánosabb kérdés merül fel egy Natura 2000 hálózatba tartozó ingatlan tekintetében, az FM Természetmegőrzési Főosztálya tud információkat adni.
– A terület megvásárlását követően milyen segítséget kap a gazdálkodó, hogy jogkövető magatartással gazdálkodhasson?
– A Natura 2000-terület védelmi céljaival összeegyeztethető vagy azzal nem ellentétes tevékenységek engedélyezhetőek. Ezekről érdemes előre tájékozódni a működési területtel érintett nemzeti parki igazgatóságoknál, illetve a területileg illetékes kormányhivataloknál.
– Melyik hatóság és milyen gyakorisággal ellenőrzi az adott területen újabb védett fajok megjelenését, esetleges hiányukat? Minderről milyen módon tájékoztatja a tulajdonost?
– A közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek országos elterjedéséről az Európai Bizottságnak kell hatévente jelentést készíteni, ezek adatai nyilvánosan is hozzáférhetők. A térképek adatai a nemzeti parki igazgatóságok adatgyűjtésén, illetve megbízásukból a területen felmérést végző kutatók adatain alapulnak. A jelölőértékek természetvédelmi helyzetének nyomon követése uniós elvárás. Aktuális információval a Natura 2000-adatlapok és a természetvédelmi kezelő tud szolgálni. 
A Natura 2000-területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza. A természetvédelmi hatóság – a megyei kormányhivatal – az engedélyköteles tevékenységet engedély hiányában, illetőleg az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végző személyt e tevékenységének a folytatásától eltiltja, vagy a tevékenységet korlátozza.
– Folyamodhat-e a gazdálkodó kárpótlásért, ha a területen – annak megvásárlásakor még nem jelen lévő vagy nem regisztrált – védett fajok példányai jelennek meg?
– A Natura 2000-területek kijelölésével a magyar állam a területeket nem sajátítja ki, nem rendelkezik elővásárlási joggal, így a tulajdonosokat tényleges kár nem éri a Natura 2000-terület kijelölése következtében. A hatályos jogszabályok alapján a kijelölt területek vonatkozásában – jogalap hiányában – kártalanítás nem igényelhető, mivel a Natura 2000-kijelölés az uniós irányelvekből fakadó kötelezettség teljesítése. Azonban a kormányrendelet 5. § d) pontja alkalmazható, mely kimondja, hogy kártalanítás igényelhető „a védett természeti területeken kívül természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás, tilalom, egyéb hatósági kötelezés miatt bekövetkező jelentős mértékű termelésszerkezet-változtatással [Tvt. 72. § (4) bek.] okozott tényleges károk megtérítésére”. Tehát a Natura 2000-területek tulajdonosai a területek kijelöléséért nem kapnak pénzt, azonban szűk körben, jelentős mértékű termelésszerkezet-változtatásra való hatósági kötelezés esetén járhat kártalanítás. Ezenfelül a Natura 2000-területekre vonatkozó szabályok betartásából eredő, mezőgazdálkodással összefüggő hátrányok kompenzálására többszintű, főként uniós forráson alapuló támogatási rendszer működik.

 

 

Szerző: Szöőr Bea

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom