Tejpiaci szembenéző

A világpiac nagy szereplőinek nyerstej áraira tekintve – még akkor is, ha árfolyamhatások is jócskán szerepet játszanak benne – egyértelműen látszik, hogy az EU messze a legdrágábban termelő régió. Míg a világpiaci csúcsszereplők 30-40 centért állítják elő a tejet literenként, addig az EU átlaga bőven 50 felett volt az elmúlt években. A probléma tehát közösségi szintű. Az okait fel kell tárni, és orvosolni, mert a világpiacról kiszorulva a belső piac összeomlásból összeomlásba fog sodródni. Erre látunk most példát. A jó árak a világ minden részén a termelés növekedését okozták, az eladatlan készletek, valamint az, hogy az amerikai és kínai vámok veszteségessé tették az oda irányuló európai kivitelt az árak meredek csökkenését idézték elő. Az ábrán jól látható, hogy nem egyik napról a másikra (1. ábra). A beragadó tétélek pedig tekegolyóként kezdték a belső piac bábjait ledönteni.

Az EU a 2035-ig szó előrejelzésében maga is világpiaci részesedésének csökkenésével számol a tejtermékek esetében.

Nyomás alatt a piacunk

A helyzet egyben jó példa arra, milyen gyorsan meg tud változni a tejpiac. További aktualitást ad a témának az, hogy csökken a nyerstej kivitele, ami nyomást helyez a hazai piac áraira. A piacon zajló események pedig kifejezetten stratégiai kérdéseket feszegetnek.

Hirdetés

Pedig a hazai tejszektor szakmai színvonala látványosan erősödött a mögöttünk hagyott évtizedekben. Ez nemcsak a technológiai fejlettségben, a magas telepi átlaglétszámban, hanem a hozamokban is tetten érhető. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete kézben és világszínvonalon tartja, szervezi a hazai tenyésztői munkát, a fajta hazai átlaghozama pedig tavaly átlépte a 11 ezer kilogrammot. Ez persze csak a Holstein-fríz hazai átlaga, de mivel ez a fajta adja a tejelő állomány túlnyomó többségét, jó viszonyítási pontnak számít (2. ábra). Ne feledkezzünk meg a magyar tarka tenyésztés sikereiről sem, hiszen átlagaik ma már stabilan 7 ezer kilogramm körüliek.

Itthon a nyerstej felvásárlási ára immár 10 éve van emelkedő trendben. Eközben a tehénállomány lassan zsugorodásból stagnálásba fordult (406 ezer egyed), de a hozamok ezt ellensúlyozzák, szóval a termelés stabil (1,9 Mrd tonna/év). A felvásárlás mennyisége kissé csökken (1,7 Mrd tonna 2024-ben), amit a csökkenő belföldi piac és a nyerstej exportja okoz. A tej és tejtermék külkereskedelmi egyenlegünk értékben negatív, ami sajnos nem nagyon tudott javulni az elmúlt években.

 A régi nóta a nyerstejexport olasz irányára, mára elavult. Romániába és Horvátországba kerül a nyerstejkivitelünk közel kétharmada (TOP5 83%, TOP10 95%). Mennyiségét tekintve 2024-ben csúcsot döntött a nyerstej kivitele, de tavaly ez fordulatot vett. Ebben a stabil belföldi ára, és az erősödő forint fontos szerepet játszott. Az alábbi ábrán jó nyomon követhető, hogy a belföldi ár az év első felében magasabb volt, a kiviteli árnál.

Hirdetés

A tejszektor helyzetének és egyben a stratégiai fejlesztési irányoknak is legjobb mutatója a külkereskedelem. Mindössze két termékcsoport van, amiben pozitív a külkereskedelmi egyenlegünk. Ezek pedig a nyerstej és a tejsavó. Ráadásul, az erjesztett készítmények és a sajtok egyenlege folyamatosan romlik. Vagyis sommásan: a magas hozzáadott értékű tejtermékekből nettó importőrök vagyunk. A nyerstej export önmagában is jelzi, hogy az alapanyag minőségével nem lehet nagy probléma. Ami a mennyiséget illeti – folyadéktejben kalkulálva – termelésünk éppen megfelel a belföldi igényeknek. Tehát, az alacsony feldolgozottságú termékek kivitelével szemben nagyjából ugyanannyi tej érkezik be magasan feldolgozott termékekben. A tennivaló tehát világos, miközben jó lenne megőrizni az exportpiacokat, sőt lehetőleg bővíteni mind mennyiségben, mind feldolgozottsági fokban, addig minél több importot kellene kiváltani hazai áruval, és ehhez növelni a tejtermelést. Mi kell ehhez? Elsősorban vásárló, elkötelezett hazai fogyasztó. Miért választanak ilyen nagy arányban import készítményeket a magyar fogyasztók? Mert azok jobb ár-érték aránnyal bírnak, és sok esetben minőségi előnyeik érdemiek. A fogyasztó tudatosodása a boltokat járva érzékelhetően javul. Az, hogy a tejtermékek esetében még nem látványos a kötődés erősödése, a fentiekkel függ össze. Nyilván van ebben egy jó adag kiskereskedelmi üzletpolitika is. A kulcsa akkor is a fogyasztói tudatosságban és a magas minőségű hazai kínálatban rejtezik. E két terület a szektor hattyúnyaka, kemény munkát igényel.

Mindössze két termékcsoport van, amiben pozitív a külkereskedelmi egyenlegünk: a nyerstej és a tejsavó.

Összességében, a tejárak korrekciója – bár nem volt váratlan – mértékében jelentősebb a korábbi években tapasztaltnál. Ez azt jelenti, hogy a magasabb tejtermelés és készítménygyártás kontinensszerte nyomás alá helyezte a piacot. Hogy meddig fog ez tartani az attól függ, hogy ezen, jóval versenyképesebb árakon, hogyan sikerül az exportpiacokon levezetni a feleslegeket. Egyelőre azt látjuk, hogy irányunkban indult el a tej, vaj és sajtfelesleg egy része, ami rontja az hazai szektor helyzetét. Az alacsonyabb árak nálunk is kereslet-emelkedést és termelés-visszafogást fognak generálni. Mindezek egyenlegeként, egy alacsonyabb szintről induló tejárral számolunk 2026-ban. Az emelkedés csak igen lassan fog elindulni, várhatóan a második félévben.

A szaktárca több beavatkozást is bejelentett: import regisztrációs kötelezettséget a vaj, sajt, tej esetében; 50 milliárd forintos hitelkeretet a nagyobb feldolgozók számára; a támogatások gyorsított kifizetését, az iskolatej program kiszélesítését.

Következtetések

1. A világpiaci szinten nem borult fel tartósan a tej és tejtermékpiac egyensúlya, a jelenlegi politikai turbulencia időlegesen elválasztja a keresletet a kínálattól, ami megzavarja a stabil lokális/térségi piaci egyensúlyt, amíg az átrendeződve újra kiegyenlítődik.
2. Az EU legfontosabb (tejalapú) exportterméke a sajt, aminek az amerikai exportvámok megzavarták az értékesítési csatornáit, ami miatt a belső kínálat megemelkedett, míg a korábban túlárazott vajkészlet is növekedett, az árak csökkenéséhez vezetett.
3. Az árak mérséklődése javítja az EU exportpozícióit. Arra számítunk, hogy az év elejétől a kivitel erősödik, ami segíteni fogja a készletek csökkenését, az árak rendeződését.
4. A helyzet rávilágított arra, hogy a jelentős világpiaci szereplők közül az EU állítja elő a legdrágábban a tejet.
5. A magyarországi helyzetet bonyolítja az erős forint import-segítő, export-nehezítő hatása. Ezzel együtt a fogyasztóig eljutó jelentős árcsökkenések – pláne az ünnepi időszakban, illetve attól kezdve – kereslet-élénkülést okozhatnak. Erre közösségi marketing eszközökkel, terméktanácsi kommunikációval is rá kellene segíteni. Ez is hozzájárulhat a helyzet konszolidációjához.
6. Korábbi változáskezelések alkalmával is tapasztalható volt a jelentősen eltúlzott magyar piaci reakció, ami nagy ár volatilitást eredményezett. A hisztérikus volatilitás a piaci szereplők konszolidált együttműködésének szétrombolását, bizalom- és piacvesztést okoz.

Szerző: Fórián Zoltán Vezető agrárszakértő (Erste Agrár Központ)