Javult tavaly az agrár-külkereskedelem egyenlege – Az export- és az importstratégia szerepe a jövőtervezésben

A sikeres export méret és minőségi kérdés. Kivitelünk nagyon magas arányban hatalmas nemzetközi cégek által bonyolódik. Az integráció szintje emelésének szükségességéről már ódákat zengtem e lapokon. Nézzük, hogy is állunk! Kell-e törekednünk a kivitel növelésére, vagy próbáljuk inkább a belföldi piacunkat visszaszerezni? A külkereskedelem szerkezete egyértelműen rámutat a gyenge és erős pontokra. A lehetőségeket és a veszélyeket viszont nekünk kell azonosítanunk ahhoz, hogy működőképes stratégiát alkossunk.

Amikor a korszakváltásban lévő agráriumunk jövőképét keressük, abban a feldolgozott élelmiszerek lesznek a meghatározók.

Az elmúlt két év egyenlege

Euróban mérve 13,1 százalékkal javult 2024-ben az agrár-külkereskedelem egyenlege (1. ábra). A gyorsuló egyenlegjavulás az export 2,5 százalékos emelkedésének és az import 1,4 százalékos csökkenésének köszönhető. Eközben a feldolgozott készítmények aránya tovább emelkedett. 2025 első harmadában 18 százalékkal romlott az egyenleg. Ezt az import 2 százalékos növekedése, és az export 5 százalékos visszaesése okozta. Ehhez persze a forint erősödő időszaka is hozzájárult, mint ahogy a külkereskedelem viszonylatában állandóan.

Forrás: KSH

Összességében, az agrár-külkereskedelem pozitív irányba mozdult tavaly, szerkezete nem mutat trendfordulatot, stabil a partneri kör is. Az agrár-külkereskedelmi forgalom 87 százalékát az uniós országokkal bonyolítottuk 2024-ben. Ennek növekedését (1,5%) azonban örvendetesen meghaladta a harmadik országokba irányuló kivitelé (8,3%) (2. ábra).

Forrás: KSH

A feldolgozottsági fok tovább emelkedik, de sajnos az importban is. Ez is jelzi, milyen nagy jelentőségű az, hogy a „kis élip” pályázat (Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program – a szerk.) támogatói okiratai már elindultak a nyertesek felé, és hamarosan a „nagy élip” beruházói is kézhez kaphatják. Az élelmiszeripar hatékonyságának, versenyképességének javulása maga után húzza a beszállítókét is. Az értékláncon belüli együttműködések javítása, szélesítése stratégiai jelentőségű. Amikor a korszakváltásban lévő agráriumunk jövőképét keressük, abban a feldolgozott élelmiszerek lesznek a meghatározók. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ehhez a hazai fogyasztó magunk mellé állítása, a hazai élelmiszerek iránti elkötelezettségének erősítése rendkívül fontos. Ha hatékony módszert választunk, az abba fektetett erőforrások a legjobb befektetések. Ahhoz azonban, hogy hazait válasszunk, versenyképesnek kell lennie a hazai boltok polcain mind árban, mind minőségben. Azt hisszük, ez evidencia, pedig a legtöbb esetben a kiskereskedelmi üzletpolitika dönti el sorsunkat. Amikor tehát új agrárstartégiánk kidolgozásába vágjuk fejszénket, a kiskereskedelemmel való kölcsönös együttműködés lesz az egyik, ha nem a legfontosabb stratégiai tényező. Erős belföldi piac nélkül nem lehet stabil exportpiaci növekedéssel számolni.

Erős belföldi piac nélkül nem lehet stabil exportpiaci növekedéssel számolni.

Nézzük a 4 fő sort!

Ha az egyenleget a négy fő sor alapján nézzük, akkor a növényi termékek és az élelmiszer-készítmények növekedését, az állatok és állati termékek romló egyenlegét, valamint a zsírok és olajok szinten maradását látjuk (3. ábra).

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek export-volumenindexe 11,6 százalékkal nőtt, az importé 5,4 százalékkal esett 2024-ben. Az exportárindex 8,2 százalékkal csökkent, az importárindex 4,3 százalékkal emelkedett. A cserearány-mutató értéke 0,88, azaz az agrár-külkereskedelmi cserearány romlott 2024-ben.

Hirdetés

Az agrár-külkereskedelmi egyenlegben a gabonafélék képviselik a legnagyobb arányt (tavaly 38%-ot). Ennek hatása többrétű. Egyrészt, az export szerkezetében a másodlagosan feldolgozott élelmiszerek aránya 2024-ben 43 százalékra emelkedett, amihez a gabonaárak csökkenése, az alapanyagok exportértékének csökkenése is hozzájárult. A 2023. évi erős (38,9%-os) áresés után tavaly tovább csökkent a gabonafélék éves átlagára (-5,7%). Így maradt az alapanyagok aránya 26, és nőtt az elsődlegesen feldolgozottaké 31 százalékra az exportban. Az importban az irányok hasonlók, de a másodlagos feldolgozottságú élelmiszerek aránya még magasabb.

Másrészt, bár 2024-ben csak 12,6 millió tonna gabona termett (2,3 millió tonnával kevesebb az egy évvel korábbinál) a magasabb 2022/23-as átmenő készletek (és persze az alacsony bázis) miatt a kivitel meglendült. Búzából 29, kukoricából 63 százalékkal ment ki több, mint 2023-ban. A gabonafélék exportértéke 4,3 százalékkal, volumene 27,9 százalékkal nőtt, az import mennyisége és értéke azonban 63,2, illetve 46,8 százalékkal visszaesett a bázisidőszak szintjéhez képest. Fontos, hogy a kukorica 60, a búza 46 százaléka Olaszországba került. Mögötte Ausztria és Németország a legfontosabb gabona exportpartnerünk. Mindhárom desztinációban javítottunk a korábbi pozícióinkon.

Az import bővülésében komoly szerepet játszik a kakaó világpiac drágulása

Az import bővülésében komoly szerepet játszik a kakaó világpiac drágulása. A kakaókészítmények importértéke 83,5 millió euróval nőtt. Ez volt a legnagyobb bővülés tavaly. Hozzáteszem, a kakaó tőzsdei jegyzései idén januárban erős korrekcióba kezdtek, aminek még nem látszik a vége. Ez némi remény a csokoládé fogyasztóinak arra, hogy az árak nem emelkednek rövid távon tovább. Középtávon ez sajnos nehezen képzelhető el. Nemcsak a klímaváltozás és a betegségek, hanem a csempészet is felfelé hajtatja az árakat. Nagyot emelkedett a dohánytermékek importértéke (77,6%), a legnagyobb visszaesést pedig a gabonaimport mutatta.

A kivitelben – a már említett gabonatúlsúly mellett – a takarmányok és az italok stabil építőköveink (2024-ben 17-17%-os aránnyal), de az olajok és húsfélék is 10 százalék feletti aránnyal büszkélkedhetnek (13 és 12%).

A magasabb 2022/23-as átmenő készletek miatt a gabonakivitel meglendült 2024-ben

Érdemes kitérni arra, hogy a sertésállomány emelkedése már látszik az élősertés import mérséklődésében. Ez ugyan továbbra is jócskán meghaladja a kivettek mennyiségét, de a rés szűkül. Az élőmarha-kivitel stagnált, fő partnereink Horvátország és Ausztria. A sertéshús export mennyiségi növekedése tavaly szintén nagyobb volt (12,6%), mint az import bővülése (5,4%). Baromfihúsból a kivitel 6,2 százalékos növekedésével szemben 19,1 százalékos importcsökkenés áll. Baromfiszektorunk nemzetközi léptékben is kimagasló integráltsága, hatékonysága ebben is tetten érhető.

A tej, tejtermék, tojás, méz termékcsoport exportja is jobban tudott nőni az importnál. A tejtermék import azonban továbbra is nagyobb a kivitelnél, és tavaly jobban is nőtt. Ebben a sajt és a vaj behozatalának magas arányára kell felhívni a figyelmet. A nyerstej kivitele közel 500 ezer tonnára (+22,8%) ugrott. A tojás külkereskedelme zsugorodott, a mézé elkezdett felállni a mélypontról.

Tovább romlott viszont a zöldségek, a burgonya, a gyümölcsök külkereskedelmi egyenlege.

Az olajos magok külkereskedelmi egyenlege kedvezően alakult. A repce és napraforgómag dominálta export 9,6 százalékkal nőtt értékben. Az olajok, zsírok exportértéke csökkent ugyan, de az egyenleg nem romlott.

Hirdetés

Összegzés, kilátások

• Az összkép tehát pozitív. Az agrár-külkereskedelemben alapjaink stabilak, de világosan kirajzolódnak a beavatkozási pontok.
• Erre lehet építeni azokat az értékláncokat, amelyek a jelen és jövő kihívásaira, fogyasztói elvárásaira még inkább építenek. A fejlett piacok fogyasztói a fenntarthatóságra, a természetes összetevőkre, egészséges életmódjukra lesznek a leginkább tekintettel, amikor élelmiszert választanak. A jó ár-érték arány, a versenyképes ár ott kell legyen a háttérben. Gondoljunk például a GMO-mentes élelmiszerek terén meglévő kedvező pozícióinkra.
• A megváltozott klíma, a munkaerő szűkülése, a gyülekező támogatás-politikai fellegek alatt ezek a célok csak az integráció jóval magasabb szintjén  teljesülhetnek.
• Külkereskedelmi helyzetünk is erősíti azt az üzenetet, hogy agrárstratégiánk kialakítására, újragondolására van szükség. Ennek alapja az adottságok, a helyzet értékelése, áttekintése, és a piaci igényekre épülő struktúra kialakítása. Az élelmiszer-értéklánc a technikai, technológiai fejlődés során mindenképpen átalakul. Ez nem spontán folyamat, előre jelezhető, fel lehet és kell is készülni rá.

Szerző: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő (Erste Agrár Központ)