A generációs stafétaváltás és az üzemfejlesztések erősítése

Szász Mátyás: A Fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatást a 2007−2013 közötti költségvetési időszakban három alkalommal, majd a 2014−2020 közötti költségvetési időszakban további két alkalommal vették igénybe a pályázók. Az elmúlt közel két évtizedben többezer pályázó részére folyósítottak ezen a címen támogatást, ami nem keverendő össze a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP – a szerk) fiatal mezőgazdasági termelői egységösszeg alapú támogatásával. Ez utóbbi keretében ebben az évben, az úgynevezett. egységes kérelemben az alaptámogatáson felül emelt összegű – az első 300 hektárig, legfeljebb 5 évig, az igényléstől függően 78−236 euró/hektár közötti – többlettámogatást igényelhettek azok a megfelelő képzettséggel vagy minimum 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkező gazdálkodók, akik az első igénylés esetén a kérelem beadásakor a 18. életévüket már betöltötték, de a 40. évet még nem. A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtott támogatás átalánytámogatás volt, azaz pozitív bírálat esetén lehívható volt a támogatási összeg 90 százaléka, és ezzel az összeggel az üzleti-pénzügyi tervben, és a pályázatban foglalt eredményességi és üzemi működéshez kötődő vállalások folyamatos teljesítése és dokumentálása esetén kellett elszámolni.  Korábban a kedvezményezettek a program utolsó szakaszában igényelhették a megítélt vissza nem térítendő támogatás összegének fennmaradó 10 százalékát.

AgrárUnió: Negatív visszhangja is volt ezeknek a pályázatoknak, például, hogy nehezek voltak a feltételek, a vállalások miatt sokszor nem érte meg pályázni, vagy túlvállalták magukat a fiatalok és visszafizetési kötelezettségük keletkezett. Mik a tapasztalatok, milyen százalékban zárultak eredményesen ezek a pályázatok?

Sz. M.: Mint minden pályázatnak, a fiatal gazdák indulásához nyújtott támogatási programnak is megvannak a kockázatai. Hosszabb periódus üzleti-pénzügyi folyamatait kell előzetesen megtervezni egy időnként hektikus reálgazdasági környezetben, ahol rengeteg az ismeretlen változó, ráadásul mindezt „kezdő” vállalkozóként, ami még inkább nehezíti ezt a feladatot. Épp ezért a program sikeréhez elengedhetetlen a reális tervezés, a piacelemzés stb. A program azoknál a pályázóknál működött jól és hatékonyan, akik a meglévő adottságaikat optimalizálták a pályázati forrás segítségével. Azoknál pedig kevésbé − vagy egyáltalán nem −, akik kifejezetten a pályázat feltételeire szabták pályázatukat akár ismeretek, infrastruktúra és reális tervezés nélkül. Tipikusan ilyen volt a gombatermesztés vagy a méhészet, mint népszerű választott főtevékenységek, ám ismeretek és adottságok nélkül nehéz volt a feltételeket teljesíteni. Általánosságban elmondható, hogy a magas termelési értékű termékekre épített pályázatok is csak megfelelő előkészületek és átgondolt tervezés mellett sikeresek. Például a tehén- vagy sertéstartás legalább részben saját előállítású takarmány felhasználása mellett lehetett rentábilis, főleg az elmúlt évtizedben tapasztalt, többször rövid időn belül is változó gabonapiaci trendek, termelési és szállítási bizonytalanságok és egyéb negatív befolyásoló tényezők mellett.

 „Általánosságban elmondható, hogy a magas termelési értékű termékekre épített pályázatok is csak megfelelő előkészületek és átgondolt tervezés mellett sikeresek.”

A.U.: Nagyságrendileg mekkora az elutasítottak száma?

Sz. M.: Nem nyilvános adat az elutasított vagy kizárt pályázók száma, de az elmondható, hogy az utolsó programok lezárása és utóellenőrzése az elhúzódó eljárások miatt egészen mostanáig tartott, és jogorvoslati eljárások jelenleg is folyamatban vannak az előző programozási időszakban nyertes, de utólag kizárt pályázókkal kapcsolatos döntések vonatkozásában. 

A.U.: Változtak a feltételek, és milyen könnyítésekre számíthatnak a 40 év alatti pályázók?

Sz. M.: Az előző programok idején is volt elvárt üzemméret, ebben az időszakban a minimális üzemméret 10 000 EUR STÉ, azaz 10 000 euró termelési potenciálnak megfelelő adottsággal kell rendelkeznie a pályázónak már az indulás idején, és a támogatási felsőhatár 50 000 EUR STÉ, tehát ebbe az üzemméretsávba kell esnie a pályázó által vezetett üzemnek. A pályázó lehet magánszemély és vállalkozás is, előbbi legalább 18 és legfeljebb 40 éves természetes személy, aki legfeljebb 5 éve alapított mezőgazdasági üzemet vezet. Utóbbi a mezőgazdasági tevékenységet a pályázat benyújtásától számított 5 évnél nem régebben, és főtevékenységként végző jogi személy kell, hogy legyen. Ebben az esetben a jogi személy vezető tisztségviselője és tulajdonosa lehet legalább 18 és legfeljebb 40 éves, és államilag elismert szakismerettel kell rendelkeznie. A pontozási szempontrendszer részletei még nem ismertek, de néhány elvárás már most is nyilvános: a támogatási döntéstől számított legfeljebb 9 hónapon belül meg kell kezdeni a jóváhagyott üzleti terv végrehajtását, a vállalt kötelezettségeket legkésőbb a 4. gazdálkodási év végére teljesíteni kell, és legkésőbb a támogatás 4. lezárt gazdálkodási évében a mezőgazdasági tevékenységből elért jövedelemnek el kell érnie legalább az előző évi kötelező bérminimum mértékét. Továbbá a pályázó köteles a gazdaságát személyes közreműködéssel vezetni, évenkénti beszámolót benyújtani, szaktanácsadóval együttműködni, és minimum 10 000 EUR STÉ üzemméretet kell fenntartania a program 5. évének végéig. A támogatás maximális mértéke ebben a programban 40 000 euró lesz, a kifizetés évének január első munkanapján érvényes átváltási árfolyamon számítva.

kiemelés: „A pályázó köteles a gazdaságát személyes közreműködéssel vezetni, évenkénti beszámolót benyújtani, szaktanácsadóval együttműködni, és minimum 10 000 EUR STÉ üzemméretet kell fenntartania a program 5. évének végéig.”

A.U.: Új elem ebben a költségvetési időszakban az egymásra épülő pályázatok logikája.

Sz. M.: A fiatal mezőgazdasági termelők beruházásainak támogatása új program kifejezetten az előzőekben említett termelői kör beruházásainak előmozdítására indul. Ezzel a maximális Fiatal gazda támogatás vállalástól függően elvileg 70 000 euró és 100 000 euró közé emelhető majd, de az utolsó információk szerint az egy műveletre eső tervezett egységösszeg a 150 000 euró mértéket is elérheti. A program célja az üzemek versenyképességének, a hozzáadott érték termelésének fokozása innovatív és termesztési, tenyésztési és termelési technológiák elterjesztésének és fejlesztésének támogatása révén. A feltételek kidolgozása még folyamatban van, de már most ismert, hogy kiválasztási szempont lehet többek közt: az állami elismeréssel rendelkező együttműködésben való részvétel, a minőségrendszerekben való részvétel, a térségi szempont; a roma felzárkóztatással való összefüggés, a digitalizációt előtérbe helyező fejlesztés; az integrációhoz kapcsolódó fejlesztés, a foglalkoztatás, illetve az a körülmény, hogy az igénylő női pályázó. A Fiatal gazda pályázatok benyújtására több szakaszban, várhatóan az év második felében lesz lehetőség.

kiemelés: „A gazdaságátadási pályázat célja a generációváltás kezelése, előmozdítása, illetve az agrár nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele. Több formában megvalósulhat ez: adásvételi, ajándékozási, életjáradéki vagy tartási szerződéssel egyaránt átadható a gazdaság.”

A.U.: Úgy tűnik, a Fiatal gazda pályázat kevésnek bizonyul a vérfrissítéshez az elöregedő mezőgazdasági szférában, a legtöbben elhagyják vagy nem is választják már ezt a területet. Mit lehet tenni? Segít ezen a gazdaságátadási pályázat? Kiknek szól ez a kiírás?

Sz. M.: A gazdaságátadási pályázat célja a generációváltás – ágazati kereteken túlmutató – kezelése, előmozdítása, illetve az agrár nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele. Több formában megvalósulhat ez: adásvételi, ajándékozási, életjáradéki vagy tartási szerződéssel egyaránt átadható a gazdaság. A gazdaságátadási együttműködés keretében a gazdaságátadó a gazdaság értékének felmérése révén, továbbá a gazdálkodás lezárási költségeinek finanszírozása, az életjáradéki díjtámogatási formák alkalmazása segítségével kaphat ösztönzést a biztos átmenethez, a mentorálás pedig segítséget nyújt a gazdaságátadás lebonyolításához. Elsődlegesen azokat a legalább 10 éve folyamatosan termeléssel foglalkozó, az öregségi nyugdíjkorhatár közelében lévő, minimum 10 000 EUR STÉ méretű gazdaságot vezető vagy 10 000 euró mezőgazdasági árbevételt igazoló gazdálkodókat segíti a program, akik tervezik a gazdaságuk átadását, de nem rendelkeznek a gazdálkodás lezárásához megfelelő felkészültséggel, illetve az átmeneti időre megélhetési biztonsággal.

A.U.: Sokan úgy vélik, ezzel ismét csak azok járnak jól, akiknek már amúgy is komoly vagyonuk, gazdaságuk van, ráadásul most – ha jól tudjuk – nemcsak az részesül támogatásban, aki átveszi a gazdaságot, hanem aki át is adja. Valóban így van, vagy van esélyük a kisebb gazdaságoknak, az anyagi nehézségekkel küzdő gazdáknak is?

Sz. M.: A gazdaságátadó oldaláról a támogatás az átadást, a gazdálkodás szabályos lezárását szolgáló tevékenységek költségeit, továbbá az átmenetet támogató, járadékszerű támogatási értéket fedezi (amelynek része lehet például a gazdaságfelmérés díja, életjáradéki díj, mentorálás, coaching stb.). Az átadás keretében az átadó az önellátásra szolgáló földterületen és állatállományon felül a teljes gazdaságot átadja és – az önellátást szolgáló mértéken felül – nem folytat mezőgazdasági termelést. Az átadó oldaláról kiválasztási szempont az együttműködési projektterv tartalma és minősége, a szakmai képzettség szintje, a szakmai gyakorlat, a magasabb hozzáadott értékű gazdálkodási tevékenység vagy gazdálkodási mód, környezet-, klímavédelmi és adaptációs, valamint esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése. A gazdaságátvevő oldaláról a cél egy működő gazdaság és a hozzá tartozó támogatási jogosultságok, valamint a kötelezettségek kontrollált átvételének segítése, a továbbműködtetés elősegítése, induló támogatás formájában.

„Mind az átadó, mind az átvevő támogatásban részesülhet a feltételek teljesítése esetén. Az átadott gazdaság igazolt üzemmérete, illetve az igazolt árbevétel nagysága határozza meg a támogatás összegét.”

A.U.: Mikor indul, milyen összegre lehet pályázni, melyek a legfontosabb feltételek, amelyekre mindenképp felhívják a figyelmet?

Sz. M.: A gazdaságátadás törvényi szabályozását az elmúlt hónapokban jelentős pontosítások érintették. Az átvevő oldaláról is fontos kiválasztási szempont a szakmai képzettség szintje, a korábban megszerzett szakmai gyakorlat, − az átvételt menedzselő tanácsadóval való együttműködés, − magasabb hozzáadott értékű gazdálkodási tevékenység vagy gazdálkodási mód. Mind az átadó, mind az átvevő támogatásban részesülhet a feltételek teljesítése esetén. Az átadott gazdaság igazolt üzemmérete, illetve az igazolt árbevétel nagysága határozza meg a támogatás összegét. Ennek megfelelően 10 000 – 50 000 EUR STÉ között, illetve ugyanekkora igazolt árbevétel esetén 40 000 euró, 50 000 – 100 000 EUR STÉ között, illetve ugyanekkora igazolt árbevétel esetén 70 000 euró, 100 000 EUR STÉ fölött, illetve ugyanekkora igazolt árbevétel esetén 100 000 euró az átadó által lehívható támogatás összege, míg az átvevő ugyanezen kategorizálás alapján 50 000/60 000/70 000 euró összegű támogatást vehet igénybe. A gazdaságátadási pályázatok benyújtására várhatóan az év második felében lesz lehetőség.  

A.U.: Mikor várható a feldolgozóipari üzemek fejlesztésére irányuló pályázat kiírása? Kiknek szól, milyen céllal, feltételekkel, összeggel? A pályázat segítheti az üzemeket a nehézségek kiküszöbölésében?

Sz. M.: A feldolgozóipari üzemek fejlesztése ebben az időszakban is prioritás. Két program indul párhuzamosan a mezőgazdasági termékek értéknövelését és piacra jutását elősegítő technológiai fejlesztést és/vagy kapcsolódó zöld beruházást megvalósító vállalkozások számára. A nagyobb léptékű fejlesztésekre irányuló 150 milliárd forint keretösszegű komplex fejlesztési támogatás és a relatíve kisebb, alacsonyabb projektértékű beruházásokra irányuló, 50 milliárdos keretösszegű feldolgozóipari fejlesztési program. Ezeknél a pályázatoknál nem az üzemméret a meghatározó a jogosultság szempontjából. Élelmiszer-feldolgozó, borászati, takarmány-előállító üzemek, mézkiszerelő üzemek, gyapjúfeldolgozó, trágyafeldolgozó üzemek és más, a TEÁOR 10 vagy 11 besorolás szerinti tevékenységet végző üzemek pályázhatnak − kivéve a halfeldolgozó üzemeket. A komplex program esetében a minimálisan igényelhető támogatás 200 millió forint, egyúttal az 1. célterület vonatkozásában a támogatás maximum 5 milliárd forint, a 2. célterület vonatkozásában a támogatás maximum 1 milliárd forint lehet. De egy projekt keretében legfeljebb 5 milliárd forint a támogatási felsőhatár, ami az 1. célterület és a 2. célterület esetében irányadó 50 százalékos alap támogatási intenzitás figyelembevételével 400 millió −10 milliárd forint projektértéket jelent. Előleg igényelhető a jóváhagyott támogatás 25 százalékáig, de maximum 500 millió forintig. A végrehajtás időszaka a támogatói okirat jogerejétől számított 36 hónap, legfeljebb 4 szakasz tervezhető, 12 hónapon belül minimum 10 százalékkal és az előleg összegével; 24 hónapon belül minimum 60 százalékkal, és a megvalósítási időszak végéig minimum 80 százalékkal kell elszámolni.

A kisebb program két célterülete esetében a minimálisan igényelhető támogatás kereteit az úgynevezett realitásvizsgálat határozza meg, a támogatás maximális mértéke 200 millió forint, ami az 50 százalékos alap támogatási intenzitás figyelembevételével legfeljebb 400 millió forint. Előleg igényelhető, legfeljebb a jóváhagyott támogatás 25 százalékáig, de maximum 50 millió forintig. A végrehajtás időszaka a támogatói okirat jogerejétől számított 24 hónap, legfeljebb 4 szakasz tervezhető, 12 hónapon belül minimum 10 százalékkal és az előleg összegével, 24 hónapon belül a fennmaradó összeggel kell elszámolni. Mindkét pályázatban növelhető a támogatás mértéke, a belső arányok eltérő szabályozói és az egyes támogatási módozatok – például de minimis, regionális beruházás stb. – figyelembevétele mellett.

A.U.: Mi történik építés, felújítás, energiafelhasználás esetében?

Sz. M.: Építés-felújítás elszámolása esetén a felhívásban foglalt szempontok szerint a felhívásban is említett úgynevezett építési normagyűjtemény egységösszegei irányadók, építési-műszaki tervdokumentáció benyújtása minden esetben kötelező, nem engedélyköteles tevékenység esetén is. Árajánlatos tételek esetén három egymástól és a pályázótól független árajánlat benyújtása kötelező. Ezeknek a dokumentumoknak a csatolása kulcsfontosságú, ugyanis ebben a pályázati rendszerben egyik tétel sem hiánypótoltatható, és a csatolás hiánya elutasítást vonhat maga után. Az energiafelhasználás csökkentését célzó, illetve a megújuló energia alkalmazására vonatkozó műveletek esetén a fejlesztés tárgyától függően eltérően igazolandó a legalább 10 százalék fajlagos energiahatékonyság-javulás a teljes projekt vonatkozásában, tehát valamennyi fejlesztési tárgyat összesítve.

A.U.: Milyen vizsgálatokra számíthat (még) a pályázó?

Sz. M.: A reális projekttervezés elvárás mindkét program esetében, ezért a bírálat keretében realitásvizsgálat lefolytatására kerül majd sor, azaz ellenőrzik, hogy a pályázó által összeállított művelet összköltsége meghaladja-e a lezárt üzleti évek számától függően az utolsó évi (vagy ha több teljes lezárt év van, az utolsó 2 vagy 3 évi átlagolt) árbevétel ötszörösét. Ha meghaladja, a pályázatot elutasítják. Ezen túl további vizsgálati szempont, hogy az elmúlt időszakban a vállalkozás veszteséges volt-e, illetve 1 évnél többször veszteséges volt-e 3 teljes lezárt üzleti év esetén. Ha az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás ennek a szempontnak nem felel meg, a kérelmet elutasítják. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetén a veszteségességi-vizsgálat mellett még két további vizsgálati szempont lesz. Az egyik szempont, hogy a művelet elszámolható összköltsége eléri-e az utolsó lezárt év saját tőkéjének 10 százalékát, de nem haladja-e meg az érték 150 százalékát (ez szubjektív, azaz a pályázó döntésétől függő szempont), illetve a másik szempont az eladósodottság mértéke, amit a bírálat során szintén ellenőriznek. Amennyiben a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a rá irányadó, előzőekben említett 3 vizsgálati szempont közül csak egynek felel meg, a kérelmet elutasítják. Elméletben van lehetőség támogatás elnyerésére abban az esetben is, ha a háromból csak két szempontnak felel meg a pályázó, és például a szubjektív szempontnak nem, azaz a saját tőke 150 százalékát meghaladja az elszámolni kívánt összköltség, de az érdeklődés intenzív jellegére és a pályázók nagy számára tekintettel ezt nem javasoljuk.

„A pályázatok keretében lehetőség lesz az igénylő tevékenységéhez releváns eszközök, gépek berendezések beszerzésére

A.U.: Eszközbeszerzések is finanszírozhatók?

Sz. M.: A pályázatok keretében lehetőség lesz az igénylő tevékenységéhez releváns eszközök, gépek berendezések beszerzésére, a minőségbiztosítási/biztonsági célú új eszközök, laboreszközök beszerzésére, technológiai rendszerek kialakítására, üzemen belüli anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz, illetve csomagoláshoz szükséges új eszközök beszerzésére, áruszállításra használható N járműkategória szerinti szállító járművek beszerzésére (55 millió forint + áfa – a szerk.). De lehetőség lesz épületek, építmények építésére, kialakítására, bővítésére, energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítésekre, felújításokra, és az energiafelhasználás csökkentésére vonatkozó tevékenységek fejlesztésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására (mint például napkollektor, biomassza, geotermikus energia, biogáz, napelemes rendszer, szélenergia stb.). Mindezek mellett az általános költségek, szolgáltatások, immateriális javak beszerzésének költségei, a telepi infrastruktúra fejlesztése, informatikai eszközök és szoftverek beszerzése, ingatlanvásárlás is finanszírozható.

A.U.: Végül mit lehet tudni a pontozási rendszerről, valamint a határidőkről?

Sz. M.: A pontozási szempontrendszer a korábbi időszak hasonló programjaihoz illeszkedően a többlet vállalásokat értékeli. Az élelmiszer-ipari pályázatok benyújtására több szakaszban, várhatóan 2024. június 25. napjától 2025. február 3. napjáig („kisösszegű” fejlesztési program), illetve 2024. július 30. napjától 2025. március 17. napjáig (komplex fejlesztési program) lesz lehetőség, melynek során 4-4 értékelési szakasz várható. A pályázó értékelési szakaszonként egy támogatási kérelmet nyújthat be, amely több célterületre is vonatkozhat, illetve az eltérő értékelési szakaszokban benyújtott és különböző megvalósítási helyekre vonatkozó több kérelem alapján is részesülhet támogatásban.

Szerző: AgrárUnió