TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 653 Ft
Benzin ára: 643 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,4
USD: 369,7
CHF: 406,26
GBP: 461,09
Hirdetés
Túlélő üzemmódba kapcsoltak a kis területeken gazdálkodók, már a tartalékaikat élik fel

Túlélő üzemmódba kapcsoltak a kis területeken gazdálkodók, már a tartalékaikat élik fel

Agrárgazdaság - 2023.05.25

Nem könnyű év ez a gazdálkodók számára. A megemelkedett műtrágya-, növényvédőszer- és vetőmagárak mellett alacsony terményárakkal számolhatnak a gazdák. Az értékesítés visszaesése a gyártókra is hatással van, aminek következtében negatív spirál jöhet létre.

A KSH adatai szerint míg a termelői árak 2022-ben 50 százalékos emelkedést mutattak, ezzel párhuzamosan a költségek 45 százalékkal emelkedtek. Az okok összetettek, a Covid–19, az orosz–ukrán háború, az aszály, az energiaárak emelkedése, a forint gyengülése mind rosszat tett a piacnak, és az árak drasztikus emelkedéséhez vezetett.

A 2022-es aszályos év következtében a betakarított kukorica mennyisége 57 százalékkal csökkent, a napraforgóé 29 százalékkal. Ehhez mérten a gabonafélék és az olajos növények ára éves szinten 67, illetve 52 százalékkal növekedett. 2023-ban viszont a felvásárlási árak a várthoz képest ellentétes irányba mozdultak el.

Input-output

Az Agrárközgazdasági Intézet 2023. I–III. jelentése riasztó képet fest a mezőgazdasági inputokról. Az elemzésből az látható, hogy az egy évvel korábbihoz képest 39 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés, és annak ellenére, hogy 2023-ban az árak csökkenésnek indultak, még mindig 10-40 százalékkal meghaladják a tavalyi árakat, bár vannak olyan termékek, melyek ára már a tavalyi szinten mozog.

Szinte ugyanez a helyzet a növényvédő szerek esetében, a csökkenés itt 37 százalékos volt 2023 első negyedévében. Érdekes, hogy míg a gombaölő szerekből ugyanannyit vásároltak, mint az előző évben, a rovarölők esetében 35 százalékos, míg a gyomirtók esetében 37 százalékos fogyasztáscsökkenésről beszélhetünk. Nem meglepő módon nőttek az árak, átlagosan 12-57 százalékkal.

A gazda nem optimista

De a számok csak számok, ezért megkérdeztünk egy termelőt, ő mit tapasztalt az elmúlt és az idei év változásairól. Burkus Szabolcs 650 hektáron gazdálkodik Borsod-Abaúj-Zempén vármegyében. Búzát, kukoricát, napraforgót, őszi káposztarepcét termesztenek, és 25 hektár dióültetvény is van a gazdaságban. Ő azt mondta az AgrárUniónak a jelenlegi helyzetről: „2022. október–novemberben már lehetett tudni az árakat, a növényvédő szeresek és a műtrágyások is 130 ezres búza- meg 230 ezres repceárral kalkuláltak. Én is így kalkuláltam, novemberben sok mindent vásároltam, a szükséges növényvédő szer mintegy 30-40 százalékát, mert én is intenzív termesztést terveztem. Minden adott volt ahhoz, hogy jó év lehessen a következő.”

Ehhez képest februárban az árak még mindig emelkedtek, nemhogy csökkentek volna. Mi erre a megoldás? – tettük fel a kérdést.

„A gazdálkodóknak változtatniuk kell. Vannak elkerülhetetlen költségek, a gyomirtáson például nagyon spórolni nem lehet. A növényvédős cégek is úgy gondolkoznak, hogy azt úgyis megveszik a gazdálkodók. A gombaölő szeres kezelést például ilyen esős időben nem meri az ember elhagyni, ezért ebben a helyzetben az ember a műtrágyával fog spórolni. A komplex műtrágyát egy évben nem kijuttatva hosszú távra nagy kárt nem csinál az ember, ha az elmúlt tíz évben jól végezte a tápanyag feltöltését. Úgy gondolom, hogy a foszfor, kálium esetében nagy baj nem lesz belőle, ha egy évben csökkentjük a mennyiségüket. A nitrogén magas árát, ha hosszú távon nem is, de ebben az évben azért egy picit fogjuk érezni. Igaz, már csökken az ára, de az emberek nagy része, mint én is, a szükséglete felét megvette november–decemberben, a másik felét meg február–márciusban. Most hiába csökken az ár, már sokat nem érzek belőle. A 130 ezer forintos nitrogén nagy részét megvettem novemberben 320 ezer forintért. Jelenleg az látható, hogy a terményár beállt a 2018–19-es szintre, miközben az inputanyagok ára 70 százalékkal emelkedett.”

A hatékonyság a siker kulcsa

Szabolcs nem optimista a jövőt illetően.

„Ne legyen igazam, de ha így marad, bizonyos mérethatár alatt nem lesz fenntartható a rendszer. A politikusok azt mondják, hogy 10-20-30 hektáron dolgozó gazdálkodóra van szükség. Igazuk is van, mert így marad életben a vidék, de legyünk őszinték, nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek ezek a gazdák. Jelenleg a kis területeken gazdálkodók a tartalékaikat élik fel, hosszú távon sokan feladhatják a gazdálkodást, ha nem történik változás a terményárakban. Rá leszünk kényszerülve, hogy megtanuljunk még hatékonyabban gazdálkodni.”

Szabolcs szerint a megoldás a hatékonyságban van: a talajművelésben a menetszámcsökkentés, a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-kijuttatás lehet a megoldás, melyek következtében csökkenthető a műtrágya mennyisége. Precíziós eszközök használatával kevesebb átfedés lesz mind műtrágyában, mind növényvédő szerben, mind vetőmagban.

Szabolcs tavaly sokakhoz hasonlóan úgy gondolta, hogy az eladási árak emelkedni fognak, még az is benne volt a pakliban, hogy 120-130 ezerről 200 ezerre nő az ár. Ezt tükrözte a tőzsde is, így mind az eladók, mind a vevők kivártak. Decemberben az árak 100-110 ezer forint körül mozogtak, de Szabolcs abban bízott, hogy csak a szokásos mozgás történik a piacon, és márciusra 130 ezer forint körül lesz az ár.

„Aztán amikor már 90 ezer lett, meg 80 ezer, akkor is azt hittük, hogy ennél már lentebb nem lesz. Az utolsó tétel búzát 72 000 forintért adtam el, ha jól tudom, most 65 000-nél tart az ára. Azért tudtam eladni a kukoricatermésem felét, mert volt lekötött előszerződésem. Most nem tudnak árat mondani a nagy cégek. Az olasz piacot már nem mi látjuk el, az ukránok, románok, lengyelek, bolgárok hatékonyabban termelnek, és olcsóbban szállítanak, a magyar piac már nem versenyképes.”

Ahogy Szabolcs fogalmaz:

„Tipikus átmenet vagyunk Nyugat- meg Kelet-Európa között. Tehát kelethez képest túl drága a munkaerő, nyugathoz képest nem vagyunk elég hatékonyak. A rossz birtokstruktúránkat Nyugat-Európától örököltük, az élelmiszeriparunk meg inkább kelet-európai színvonalú. A rossz jövőkép oka az, hogy a kis méretre alapozott birtokstruktúrával és túlszabályozott növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási előírásokkal, túl magas önköltséggel dolgozó magyar gazdáknak az olcsón, nagy területen gazdálkodó kelet-európai termelőkkel kellene versenyezniük, a feltételek így nem lesznek egyenlőek. Remélhetőleg az inputoldal igazodik majd a csökkent terményárakhoz, és javul a helyzet, egyelőre azonban a terméskilátások a piacainkon és a vetélytársak piacán kedvezőnek ígérkeznek, így középtávon is nyomott árak várhatóak. Az élelmiszeripar növekedésével ez változhat, és újra keresleti piac alakulhat ki, de addig is nehéz időszak előtt állunk.”

Annak van jövője, aki tartalékolt

Az árakat az is csökkenti, hogy tárolási kapacitás híján a 2023-as évben a termelők kénytelenek lesznek már betakarításkor eladni a terményeiket, mert nem lesz hová betárazni az újat.

„Bár mostanra mindenki megtanulta, hogy nem mindig jó a tárolás. Ebben az évben az lesz a nyerő, akinek bőven van raktárkapacitása és pénzügyi tartaléka kivárni a jobb árakat.” Szabolcs megítélése szerint a 2020–21-es év jó volt, ezért is tudott stabil maradni. „Aki ügyes, hatékony, jól tudott tartalékolni, nem élte fel a pénzt, hanem befektetett, fejlesztett, az túl fogja valahogy élni.” De hogy mi lesz, ő sem tudja. Ahogy ő fogalmaz: „Ezt az évet túléljük, jövőre újratervezés következik. Nem a legerősebb meg a legokosabb fog talpon maradni, hanem aki a leggyorsabban, a legjobban alkalmazkodik.”

AgrárUnió

(Fotó: Genezis Nitrogénművek/Facebook)

Címkék: input, output, mezőgazdaság, műtrágya, növényvédő szer, terményárak, kisgazdálkodók
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Talajlakó kártevők, talajfertőtlenítés – Drótférgek, ...

A talajlakó kártevők kapás kultúráink nagy károkozásra képes károsítói, amelyek ellen a védekezés nem maradhat el. ...