TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 386,15
USD: 355,93
CHF: 389,93
GBP: 453,06
Hirdetés
Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója

Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója

Hírek - 2023.03.24

A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett. A világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Science magazinban közölt eredmények egészen új megvilágításba helyezik a szőlő kultúrevolúcióját.

A szőlő fogyasztása és a borok készítése hosszú ideje az emberi kultúra szerves része, az egyes szőlőfajták fejlődésének történetéről azonban mindezidáig nagyon keveset lehetett tudni.

A szakemberek például régóta azt valószínűsítették, hogy a Vitis vinifera bortermő szőlőt először Nyugat-Ázsiában háziasították és a ma használt főbb fajták mindegyike innen származik. Emellett azt is feltételezték, hogy a borszőlőfajtákat már korábban termesztették, mint az étkezési célú fajtákat. A tizenhat ország 23 helyszínéről származó 2.448 szőlőminta összehasonlító genomikai elemzése alapján azonban most kiderült, hogy mindkét korábbi feltételezés téves volt.

A Science magazinban közölt új eredmények szerint a szőlő kultúrevolúcióját két párhuzamos folyamat alakította. Eszerint a Kaukázusból induló, majd a Fekete-tenger mentén a Kárpát-medence irányába terjedő domesztikáció a borszőlők, míg a Kis-Ázsiából induló és elsősorban a Mediterráneumban terjedő domesztikáció pedig eredendően a csemegeszőlők kialakulásához vezetett.

Az adatok alapján azt is kimutatták, hogy a domesztikáció a két régióban nagyjából egy időben, körülbelül 11 000 évvel ezelőtt történt, és egybeesett a mezőgazdasági gazdálkodás kezdeti szakaszaival is, ami bizonyítja a szőlő kiemelkedő szerepét a mezőgazdaság korai fejlődésében.

A termesztés számára fontos tulajdonságok elemzése újszerű betekintést adott a bogyók ízére, a hermafrodita virág kialakulására, a muskotályos ízre és a bogyók héjának színére irányuló emberi szelekcióba is.

A MATE Szőlészeti és Borászati Intézet kutatói közül Dr. Bisztray György Dénes professzor emeritus, Győrffyné Dr. Jahnke Gizella tudományos tanácsadó és Dr. Deák Tamás egyetemi docens, a Genetika és Biotechnológiai Intézet részéről Dr. Kiss Erzsébet professzor emeritus, a Növénytermesztési-tudományok Intézet részéről pedig Dr. Höhn Mária egyetemi tanár vett részt a kutatásban.

Címkék: szőlő, szőlészet, mate
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Itt a tavasz, kezdődhet újra a tömegtakarmányok tartósítása! – ...

Egy újszerű szemlélet szerint a nyári TMR-ben célszerűbb többet használni az olyan szenázsokat, mint a lucerna, rozs ...