TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 76.753,75 Ft (tonna)

Napraforgómag: 202.466,76 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 86.584,93 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 66.310,06 Ft (tonna)

Repcemag: 198.181,76 Ft (tonna)

Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 726 Ft

Benzin ára: 638 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 364,88000

USD: 326,05000

CHF: 398,59000

GBP: 437,53000

Hirdetés

Az EP különadót akar a peszticidekre

Hírek - 2023.02.22

Az Európai Parlament a korábban tervezett (és az európai Green Dealnek nevezett megállapodásban rögzített) 50 százalék helyett egyes növényvédő szerek forgalmát 80 százalékkal korlátozná 2030-ig.

Emlékezetes: az 50 százalék az Európai Bizottság javaslata volt, amit a tagállami kormányok agrárminisztereit tömörítő Tanács (beleértve a magyar agrártárca gazdáját is) minden erővel igyekezett lazítani. Többi között olyan javaslatot előterjesztve, hogy készüljön átfogó hatásvizsgálat arról, mi történik a mezőgazdasággal, ha valóban érdemben korlátozzák a vegyszerforgalmat. Az EP, vagyis a mandátumukat közvetlenül a választóktól kapó képviselők közössége ezt egyszerű időhúzásnak nyilvánította és radikális ellenjavaslattal élt: a legkockázatosabb peszticidek esetében 80 százalékos csökkentést irányozna elő, mégpedig egy drasztikus eszköz, az egyes szerek tényleges kockázatához igazodó, sávos peszticidadó segítségével.

Dániában 2013-ban vezették be a mintául szolgáló vegyszeradóztatást, a dán mezőgazdaság pedig, amely előtte az egész EU legversenyképesebbje volt, pontosan ugyanolyan versenyképes maradt az adó megjelenése után is. Ez azt jelenti, hogy a hatásvizsgálatra nincs szükség, hiszen a kérdésre adott a válasz. Az EU állampolgárai részéről pedig nyilvánvaló az akarat, hogy ebbe az irányba kell menni.

Mégis, habár a fenntartható növényvédőszer-használatról szóló, a lényegét tekintve a peszticidforgalom csökkentését célzó uniós irányelv már 2009-ben megjelent, érdemi hatást máig nem gyakorolt a folyamatokra.

2020-ban készült egy úgynevezett különjelentés az irányelv céljainak megvalósításáról, amiben nagyjából azt állapítják meg, hogy a kormányok ímmel-ámmal támogatják ugyan a szigorítást, de a gyakorlatban nem hajtják végre, az uniós agrárpolitika pedig nem teszi érdekeltté a termelőket a vegyszerezés visszafogásában.

A Greenpeace szerint egy jól megalkotott adókonstrukció abban is segítene, hogy a legnyilvánvalóbb károkat, például a méhek és más beporzó rovarok tömeges pusztulását okozó szerek rövid úton „kiárazódjanak”. A kiszivárgott EP-javaslat alapján a 2018-2020-as időszak vegyszerforgalmát vennék alapul a 80 százalékos csökkentés számításánál. Az indítványt előterjesztő Sarah Weiner zöldpárti EP-képviselő szerint az áraknál nincs hatékonyabb forgalomszabályozó eszköz: amit az adókkal jelentősen megdrágítanak, abból minden bizonnyal kevesebbet vesznek majd a gazdák. A vegyszeradóból képződő bevétel pedig segíteni tudja majd a mezőgazdaság zöld átállását.

Forrás: Népszava

Címkék: növényvédelem, európai parlament, peszticidek

Népszerű hírek