6. Yara Nap – Kihívások és kilátások a műtrágya piacon

A tanácskozás fő témáját természetesen az utóbbi évek kaotikus műtrágya piaca, az abból eredő problémák, és a problémákra adható válaszok, megoldások keresése adta. A kérdés a műtrágya előállítóktól a forgalmazókon, a műtrágyákat felhasználó mezőgazdasági termelőkön át, a növényi termékeket hasznosító állattenyésztésig, feldolgozó iparig az élelmiszer lánc minden szereplőjét érinti.

A kérdés összetettségének megfelelően a műtrágya termékpálya több résztvevője is megosztotta gondolatait a témában.

Műtrágya piaci változások a gyártó szemszögéből

A Yara Hungária képviseleltében Gyuris Kálmán (szaktanácsadó, Dél-Magyarország) osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

A Yara legutolsó lezárt éve 2021, amikor világszerte 17 ezer fő dolgozott a világcég kötelékében, és több mint 28 millió tonna műtrágyát értékesítettek a világ több mint 160 országában. A termelést 28 gyár, és 200 raktár, terminál, keverő- és csomagoló üzem szolgálja. Globális szinten Európában és Dél-Amerikában a legerősebb a Yara jelenléte.

A Yara Hungária Kft. kötelékében 11 alkalmazott képviseli a céget hazánkban, és 2021-ben hozzávetőleg 70 ezer tonna műtrágyát értékesítettek. A Yara nagy figyelmet fordít a mezőgazdasági termelőkkel való kapcsolattartásra, a kommunikációra, aminek részeként rengeteg termelőt látogatnak.

Bár a Covid járvány 2020-ban kavarta fel először a műtrágya piacot, a Yara hazai tevékenysége, belső átszervezések miatt, már 2019-ben komoly nehézségekbe ütközött. A magyar raktárak Lengyelországba kerültek, a logisztikai szervezés és ügyfélszolgálat pedig Litvániába, ami az addigi gyors és gördülékeny kiszállítást lelassította. Mire ismét a talpukra álltak a dolgok, beköszöntött a koronavírus járvány első hulláma, a már ismert szállítási problémákkal. A következő csapás a Fehéroroszország elleni embargó volt 2021-ben, ami a Yara NPK műrtágyáinak a forgalmazását vetette vissza. Mire sikerült új forrásokból beszerezni a nyersanyagot, kitört az orosz-ukrán háború, elszabadultak az inputárak, és rég nem látott bizonytalanság ült a műtrágya piacra. Gyárleállítások, kapacitáscsökkentések jellemezték a tavalyi évet.

A műtrágya piacot persze a termelés nehézségei mellett a fizetőképes kereslet megléte vagy hiánya is alapvetően meghatározza: a terményárak hektikussága, a 2022-es év katasztrófális terméseredményei tovább növelik a bizonytalanságot.

A jövőt tekintve inkább nyitott kérdések vannak, mint válaszok:

• Meddig maradnak a hazai termények a raktárakban? (Mikor fogy el vagy áll meg az olcsó ukrán import?)
• Mikor lesz pénz további inputokra?
• Ki fog tőkét kihelyezni kockázatos megtérüléssel a finanszírozáshoz?
• A csomagolás és logisztika árnövelő hatása konszolidálódik-e?
• A dollár és az euro árfolyamváltozásai hogyan hatnak a piacra?

A 6. Yara Nap előadásai közül
 

Dr. Potori Norbert

igazgató,AKI, Agrárgazdasági Igazgatóság
 

Az elmút 20 évben az élelmiszer árakhoz képest sokkal intenzívebb volt a műtrágya ár ingadozása. Hasonló csúcsot már átéltünk 2008-ban. A földgáz ára különbözőképpen és mértékben hatott a műtrágya árakra, most viszont egyértelműen nagyon erős a hatása.

Az ellátás bizonytalansága és az egekbe szökő árak hatása érződik a műtrágya felhasználáson is: 2022-ben jelentős visszaesés volt minden műtrágyaféleség esetében.

Szembeötlő változás az is, ahogy a műtrágyaköltség aránya növekszik az összes termelési költségen belül: a 2023-as gazdasági évben a legnagyobb szántóföldi kultúrák esetében várhatóan 30-40% körüli szinten fog mozogni.
 

Németi Tamás

igazgatóhelyettes, KITE Zrt., tápanyaggazdálkodási üzletág
 

Mi lesz 2023-ban? Elképzelések vannak, de el kell fogadni, hogy egyelőre megszűntek a kiszámítható tendenciák. Felelőtlenség biztosat állítani akár 2-3 hónapra előre is. Stratégiai célunk, hogy az elmúlt években kiépített kapcsolatot fenntartsuk a beszállítóinkkal, és együtt nézünk szembe a 2023-as évvel. Műtrágyát vásárló partnereinket illetően – mivel nincsenek jól követhető tendenciák – arra törekszünk, hogy az adott pillanatban lévő legjobb kondíciókat tudjuk biztosítani, az évek alatt kialakult bizalom és szolgáltatási színvonal megőrzése mellett.

 

Kusura Tamás

termelési vezérigazgató-helyettes, Hódmezőgazda Zrt.


Termelésszerkezetünkben nagy súllyal szerepel az állattenyésztés. A kialakult műtrágya piaci helyzetre az egyik válaszunk, hogy a keletkező szerves- és hígtrágyát igyekszünk a leghatékonyabban beépíteni a tápanyagutánpótlási rendszerünkbe. Ezek felhasználásának több kritikus pontja is van, amiket beruházásainkkal igyekszünk megerősíteni. Ilyen a kijuttatás területteljesítményének a növelése, amit korszerű, nagy teljesítményű kijuttató gépekkel javítottunk, és 2022-re megközelítettük a 400 hektár szervestrágyázott területet. Azt szeretnénk, ha 4-5 évente minden szántóterületünkre jutna szerves trágya.

A kijuttatás minősége szempontjából kritikus elem a trágya homogenizálása: ez nem könnyű feladat a hígtrágyánál, pláne pedig a szerves trágyánál.

A hígtrágya felhasználásánál nagyon fontos szerep hárul a szeparátorra, aminek köszönhetően megfelelő szárazanyag tartalmú terméket tudunk képezni.

Jövőbeni terveink szerint a szerves- és hígtrágyával az őszi NPK műtrágya felhasználást szeretnénk csökkenteni.

Szerző: AgrárUnió