Jobb ár, több bevétel: ezt kínálja májustól az eredetvédelem
Hírek - 2023.01.04
Elfogadta az Országgyűlés a 2022. évi LXVI. törvényt az agrártermékek eredetvédelméről, mely a december 20-ai Magyar Közlönyben jelent meg és május elsejétől lép hatályba.
Egy, az Európai Bizottság megbízásából készült, 2020 áprilisában publikált uniós felmérés szerint a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan több, mint kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének. Ezek alapján kijelenthető, hogy a földrajzi árujelzők használata erős gazdasági potenciált jelent, jelentősen növeli a termék értékét. A földrajzi árujelzők hozzáadott értéknövelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását, a termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, melyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.
Az Európai Unió a földrajzi árujelzőkre és a hagyományos különleges termékekre minőségrendszerként tekint elsősorban, amely a termelőket jutalmazza a magasabb minőségű termékek előállítása céljából tett erőfeszítéseikért, és amely a vidéki gazdaság számára előnyöket biztosíthat. A földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termék elnevezések ugyanakkor az agrártermékek nemzetközi piacon való újrapozícionálásában is fontos szerepet tölthetnek be. Az Európai Bizottság a földrajzi árujelzők rendszerének megerősítését kiemelt feladatának tekinti, a jelenlegi hazai jogszabályi környezet azonban az Európai Bizottság elképzeléseivel is összhangban álló agrárpolitikai célok megvalósulását nem tudja teljes mértékben biztosítani, mivel nem teszi lehetővé a termelői csoportosulások, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos tevékenységeket ellátó szervezetek szerepének megerősítését, a földrajzi árujelzők magasabb színvonalú közösségi menedzsmentjéhez szükséges előfeltételek és jogkörök biztosítását. Emellett a védjegytörvény a szintén minőségrendszerként működtetett hagyományos különleges termékekre vonatkozó törvényi szabályok megállapítására sem alkalmas, mivel a bejegyzett hagyományos különleges termék elnevezések nem képezik az iparjogvédelem részét. Mindezek alapján szükségessé vált egy olyan önálló törvény megalkotása, amelyen keresztül a földrajzi árujelzőkhöz és a hagyományos különleges termék elnevezésekhez fűződő agrárpolitikai, agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen, a termelők és csoportosulásaik érdekeit előtérbe helyezve valósíthatók meg, egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosítva a magyar agrártermék-előállítók számára. Az új törvény tehát kizárólag az agártermékekre vonatkozó szabályozás megalkotásával segíti a magyar agrárgazdaság szereplői számára a földrajzi területhez kötődő, egyedi minőségi jellemzőkkel rendelkező termékeik versenyképességének fokozását a hazai és a nemzetközi piacokon.
Fotó: Pixabay
Címkék: agrártermékek, eredetvédelem, árujelzők, törvény
Makrofomina itt, ott, mindenhol
Az eldugott tápanyag
Mennyit számít a bálatömörség?
A csalánlé ereje a biokertben: Készítsünk ingyen csodaszert a ...
Klímabarát kertek: Új irányvonalak és módszerek a melegedő ...
Ön hogyan dönt? Védekezik vagy kockáztat?
A végéhez közelít az őszi búza betakarítása
12 százalékkal csökkent a takarmánykukorica ára
Az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlete nőtt 2026 ...
A csodasövény „ára”: Miért veszélyes a szibériai szil, és mivel ...
