TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 385,91
USD: 355,12
CHF: 390,24
GBP: 451,39
Hirdetés
A Talaj világnapján beszéljünk a regeneratív mezőgazdaság forradalmáról  

A Talaj világnapján beszéljünk a regeneratív mezőgazdaság forradalmáról  

Hírek - 2022.12.05

Életünk egyik nélkülözhetetlen alapja, táplálékaink forrása. Egy maréknyi mennyiségében több milliárdnyi mikroorganizmus lakik, bolygónk biológiai sokszínűségének negyede benne található. Ezért is szenteljük ünneplésének e jeles napot: december 5. a Talaj világnapja. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén a regeneratív mezőgazdaság forradalmára szeretné ráirányítani a figyelmet a Talaj világnapján, hiszen e művelési módszerek alkalmazása az ökológiai gazdálkodással kombinálva jelentősen hozzájárul talajaink termékenységének megőrzéséhez és fokozásához.

Magyarországon a vízerózió 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint. Miattuk évente mintegy 50 millió m3 talajt veszítünk el. Nem csoda hát, hogy felértékelődnek azok a művelési módszerek, amelyek a talajt és annak védelmét, megújulásának természetes módjait állítják a középpontba.

RMFkicsi9
Talajszelvényt mutat be Berényi Üveges Judit, projektvezető kutató kolléganőnk

Forradalmi régi-új megközelítés: a regeneratív mezőgazdaság

A regeneratív mezőgazdaság manapság forradalminak is nevezhető módszereinek legfontosabb célja a talaj termékenységének és egészséges élővilágának helyreállítása. Ennek érdekében kevesebbet bolygatja a talajt, tudatosan használja a talajtakaró növényeket, optimalizálja a vetésforgót, és ahol lehet, integrálja a termelésbe a legeltetett állatokat. A regeneratív mezőgazdaság - ellentétben az ökológiai gazdálkodással, - nem támaszt feltételeket a gazdálkodók műtrágya, gyomirtószer és egyéb növényvédőszer használatának korlátozására, sőt, konvencionális körülmények között a talajművelés nélküli termesztés (no-till) és a mulcsba vetés nagyban támaszkodik a glifozát hatóanyagú, környezet-egészségügyi kockázatait tekintve igen kétes megítélésű totális gyomirtószerek alkalmazására. A talajtermékenység és talajélet központi szerepében azonban egyetért a két mozgalom.

„Az ökológiai gazdálkodás középpontjában mindig a talaj állt, ezért is adja magát, hogy a bio művelés gyakorlatába beépüljenek a regeneratív gazdálkodás ökológiai termeléssel összeegyeztethető módszerei. Az igazán elhivatott biogazdák egyre nagyobb arányban használják a regeneratív technikákat, így például a talajtakarást, forgatás helyett a talajlazítást, vagy éppen a talajépítő növények tudatos alkalmazását, ezzel még inkább elmozdulva a fenntartható mezőgazdaság irányába.” - világított rá a két mozgalom közti szinergiára Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a Talaj világnapja alkalmából.

RMFkicsi8
Legelő szarvasmarha állomány Várvölgyben

Folyamatos növényborítástól az egészséges talajszerkezetig

A regeneratív mezőgazdaság alapelve, hogy folyamatos növényborítást kell tartani a szántókon is. A hazai szántók nagy részén gabonaféléket, kukoricát, repcét, napraforgót termelünk, a főnövény lekerülése és a következő évi fő kultúra vetése között 3-8 hónap is eltelhet, amely időszak során a terület hagyományosan üres, és élő gyökérzet sincs a talajban. Ez az az időszak, amelyet rávetéssel, alávetéssel, vagy a főnövény lekerülése után azonnal elvetett takarónövény vetésével tanácsos kitölteni. A rávetés során például a főtermést adó növény valamelyik fejlődési szakaszában vetnek el egy másik növény (pl. kora tavasszal a már bokrosodó őszi gabonára vetnek vörösherét), amely a gabona betakarítása után helyben marad, és aratás után gyorsan növekedésnek indul.

Az ilyen kultúrák termelékenysége - ideértve a betakarított termést és a talajban hagyott gyökér biomassza mennyiségét -, nagyobb, mint a tiszta vetés termése. Emellett pedig a talajra és a következő növénykultúrára is pozitív hatással vannak.

A takarónövények használata a hazai gyakorlatban viszonylag új technológiának számít, számos ismert faj (pl. facélia, lóbab, szegletes lednek, olajlen, tavaszi bükköny, tarlórépa, csillagfürt) és újnak számító kultúra is megtalálható a takarónövényként használt növényfajok között (pl. etióp mustár, talajművelő retek, tehénborsó, homoki zab). Jellemző, hogy a takarónövények keverékként kerülnek elvetésre, és nem, vagy csak sekélyen kerülnek bedolgozásra a talajba. Alapjában véve ez különbözteti meg a takarónövényeket a zöldtrágyázástól. 

RMFkicsi7
Facélia - zöldtrágyanövényként és méhlegelőként is funkcionálhat

Hagyjuk békén a talajt?

A regeneratív mezőgazdaság fontos jellemzője a talajművelés csökkentése, a szántás elhagyása, a forgatás nélküli talajművelés, vagy akár a művelés teljes elhagyása (no-till). Mivel évszázadok óta a gazdálkodók szántással lazítják, keverik, porhanyítják a talajt, gyorsítják a tápanyagfeltáródási folyamatokat, hosszú tanulási folyamatot igényel, hogy a növénytermesztés milyen módon lehetséges e művelet nélkül.

A talajművelést a regeneratív mezőgazdasági rendszerben az élő gyökerek és a talajlakó élőlények végzik el. A forgatás elhagyásának egyik célja az, hogy a talaj különböző mélységeiben élő szervezetek működését ne zavarjuk, pl. az egészséges talajra jellemző összetett gombahálózatot ne daraboljuk fel hiszen a termesztett növényeinknek is az egészséges talajélet biztosít megfelelő feltételeket. 

RMFkicsi6
Güttler supermaxx bio szántóföldi kultivátor Száron

A talaj fizika szerkezete meghatározó

A talaj fizikai szerkezetének romlása, a porosodás, a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiánya a talajélet csökkenésére vezethető vissza. A stabil, víz hatására nem széteső talaj aggregátumok aránya a talaj szervesanyag-tartalmával áll arányban, kialakulásukban a talajlakó baktériumoknak, gombáknak, a növények által kiválasztott gyökérváladékoknak, és a talaj makroszervezeteinek, például a földigilisztáknak, hangyáknak kiemelkedő szerepük van.

Kiemelendő szerepe van például a glomalinnak is. Ez a különös glikoprotein, a talajban, a gyökerek körül élő gombák, az úgynevezett arbuszkuláris mikorrhiza gombák által termelt anyag, amelyet 1996-ban jegyzett le egy amerikai kutató, Sara F. Wright. A stabil talajmorzsák kialakulásához erre, a talajban élő gombákból származó ragasztóanyagra, a glomalinra van szükség.

gilisztaAT
Földigiliszta fotója a Földigiliszták - A termékeny talajok építészei című kiadványból

A regeneratív mezőgazdaság - ez esetben teljes összhangban az ökológiai gazdálkodással -nemcsak a talaj egészségének, hanem a mezőgazdaságilag művelt területek környezetének helyreállítását is célul tűzte ki, a biológiai sokféleség támogatásán keresztül. Az élőhelyteremtéssel, így az állandó gyeptakaróval fedett területek, a mezővédő erdősávok, vizes élőhelyek, magányos fák, erdőfoltok, erdősávok megőrzésével és fenntartásával olyan hasznos szervezeteknek biztosítunk élőhelyet és táplálékforrásokat, amelyek a kultúrnövényeket károsító fajok felszaporodását gátolják, létszámukat egyensúlyban tartják.

RMF-kicsi4
Mezővédő erdősáv a Valaha Tanya gyümölcsöse mentén

Magyarországon is egyre több helyen foglalkoznak a regeneratív mezőgazdaság gyakorlataival, sok sikerről és kudarcról is hallunk beszámolókat. Előfordulhat egyes talajlakó kártevők felszaporodása, felmerülhetnek nehézségek a meglévő géppark használatával kapcsolatban, fokozódó vadkárról is hallani, azonban általános tapasztalat a talajszerkezet javulása, a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességének növekedése, a talajélet látható fokozódása, a földigiliszták számának növekedése. Abban is megegyeznek a tapasztalatok, hogy extrém időjárási helyzetben, amikor egyszerre sok csapadék hullik, vagy hosszabb, aszályos időszak okozta problémákkal kell a gazdálkodóknak szembenézni, azoknak a gazdálkodóknak a növényei vészelik át könnyebben a nehéz körülményeket, akik foglalkoznak a talajélet helyreállításával, a talaj egészségével.

Az ÖMKi a regeneratív mezőgazdasági módszerek agroökológiai szemléletű alkalmazásának terjesztésére képzéssorozatot indított az Agroökológiai Hálózattal közösen. Ez, az EIT Food által támogatott program idén indult el, és még két éven keresztül segíti az elköteleződött gazdákat az átállásban.

RMFkicsi5
Lucerna fedi a talajt november elején

Regeneratív mezőgazdasági képzés és átállásra felkészítés az ÖMKi-nél

Több mint 30 gazdálkodó vett részt az ÖMKi és az Agroökológiai Hálózat szervezésében megvalósult, gazdaságlátogatásokkal is egybekötött, a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatairól szóló 2 napos képzésen. A képzés az EIT Food “Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma” elnevezésű programja keretében történt meg, mely program az EIT Food Észak-Kelet Európai Központjának koordinálásával zajlik 3 éven keresztül. A képzésen az előzetes regisztráció során kitöltött kérdőívre adott válaszok alapján az EIT Food által megadott szempontok szerint kerültek kiválasztásra azok a gazdálkodók, akik részesülhettek az EIT Food támogatásával megvalósult képzésen. Az idei évben a képzés a szántóföldi gazdálkodást folytató termelőkre koncentrált. A képzésre november 4. és 5. között, Csákváron került sor. A gazdaságlátogatás keretében Szabadka Péter forgatás nélküli talajművelést végző 300 ha-os gazdaságát és a szári Csoroszlya farmot látogatták meg a szakemberek. A Csoroszlya-farm az ÖMKi onfarm-kutatásainak egyik helyszíne, itt az őszi vetésű takarónövényeket és a kelőfélben lévő búza támasztónövénnyel vetett őszi borsót, valamint a gazdaság francia gyártású Astrié-malmát nézték meg az érdeklődők. Előadónak olyan kutatókat, egyetemi oktatókat és gyakorlati szakembereket vont be az ÖMKi, akik több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek.  

RMF-kicsi2     RMF-kicsi3

A képzésen részt vevő gazdálkodók (szaktanácsadók, üzemvezetők, agronómusok) közül a jövőben 6 kiválasztott gazdaság egyéni szaktanácsadásban is részesül. A szaktanácsadás során szakembereink meglátogatják a gazdaságokat, áttekintik a jelenlegi gyakorlataikat, talajvizsgálatot végeznek, majd úgynevezett holisztikus átállási tervet is készítenek, ahol a gazdálkodó egyedi motivációi alapján, lehetőségeire szabva megtervezik a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatainak beépítését a gazdálkodásukba.

RMF-kicsi1




Forrás: ÖMKi

Címkék: talaj, termőtalaj, talaj világnapja, regeneratív, mezőgazdaság
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A KITE Zrt. megoldásai az állattenyésztés területének ...

Május 2-4. között került megrendezésre a XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok a Hód-Mezőgazda Zrt. ...