TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 66.533,52 Ft (tonna)
Takarmánybúza: 60.309,76 Ft (tonna)
Napraforgómag: 125.139,53 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.843,07 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.570,69 Ft (tonna)
Repcemag: 160.516,26 Ft (tonna)
Full-fat szója: 202.220,99 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 598 Ft
Benzin ára: 577 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 380,54
USD: 352,65
CHF: 403,4
GBP: 444,34
Hirdetés
Végveszélyben a hazai csemegekukorica és zöldborsó

Végveszélyben a hazai csemegekukorica és zöldborsó

Hírek - 2021.08.25

Drámai képet festettek a termelők és a feldolgozók egyaránt a hazai csemegekukorica és a zöldborsó ágazat jelenlegi helyzetéről. Már idén „áldozatokat” szedhet a két terület évek óta tartó gyengélkedése.

Az augusztus 20. előtt tartott jubileumi (30. alkalommal megrendezett) debreceni Farmer-Expo kiállítás egyik nagy érdeklődéssel várt eseménye a HORTICO Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Konferencia volt, amelynek középpontjába ezúttal a csemegekukoricát és a zöldborsót helyezték. A térségben sokan foglalkoznak ezzel a két növénnyel, ez is indokolta a választást – tudtuk meg Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének bevezetőjéből. Véleménye szerint nemcsak időjárási, de számos egyéb oka van annak, hogy a csemegekukorica, illetve különösen a zöldborsó egyre mélyebb válságba kerül idehaza. A termelési kedv romlik, a termőterület csökken, és mindez természetesen az egész termékpályára nézve negatív hatású, ráadásul a zöldborsó a hűtő- és konzervipar stratégiai jelentőségű terméke.

Hol landol az extraprofit?

Jelenleg csemegekukoricát körülbelül 30 ezer hektáron termesztenek Magyarországon (ez évi 500 ezer tonna mennyiséget jelent), a termék fő felvevője pedig a hűtő- és konzervipar. Zöldborsót 18–19 ezer hektáron találunk idehaza, az onnan lehozott 100 ezer tonna alatti mennyiség pedig már érezhetően kevés a hűtő- és konzerviparnak, amely 70–80 százalékban csemegekukoricát és zöldborsót vásárol fel. „A feldolgozóipar árbevétel-arányos jövedelmezősége csupán 3-4 százalék körül alakul, tehát az extraprofit nem itt landol a termékpályán. De a termelőknél sem, vagyis valahol inkább a végén, ám a kereskedelemre nincs megfelelő rálátásunk” – hangsúlyozta Apáti Ferenc.

Érdekesség, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt bizonyos években alig mutatkozik különbség öntözött és öntözetlen kultúrák között. A március-április nem ritkán 15–20 fagyos éjszakát hoz, illetve gyakran aszályos, míg a május-június nagyon forró, és csapadékhiányos, esetleg monszunszerű csapadékot hoz. A zöldborsó 125–145 ezer Ft/ha jövedelemre képes, de ennyit a klasszikus szántóföldi növénytermesztésből (gabonákból és olajnövényekből) is ki lehet hozni, miközben itt kétszeres tőkeigény, valamint sokkal nagyobb termelési kockázat mutatkozik. A csemegekukoricánál egyelőre nem tűnt el a gazdák termelési kedve, valószínűleg a 200–250 ezer Ft/ha mértékű jövedelmezőség miatt.

csemege

Túl alacsony a konzervgyártás jövedelmezősége

Feldolgozói részről a francia Bonduelle Nagykőrösi Konzervgyárának üzemigazgatója, Tóth László mondta el tapasztalatait a kétféle termékkel kapcsolatban. A vállalat 1992 óta van jelen Magyarországon, és évente 4500 hektáron termesztett zöldborsó, valamint 10–15 ezer hektárnyi csemegekukorica feldolgozását végzik (összesen 420 millió doboz konzervet előállítva). Gondot jelent számura, hogy a termelés 60 százalékát adó csemegekukorica csupán 2-3 hónapnyi termelési időszakot fed le, ezt lehet zöldborsóval 4-5 hónapra kiegészíteni, de mellettük nyilvánvalóan még más terményeket is fel kell vállalniuk, hogy a működésük legalább 9-10 hónapig biztosított legyen. Ez meglehetősen nehéz szituáció, például azért, mert a pillangós növényeket (például a babot) itthon nem tudják beszerezni, mert nincs meg irántuk a termelők érdeklődése, miközben a piacuk világszerte növekedést mutat.

Tóth László ugyanakkor pozitívumnak gondolja, hogy a szakemberképzés jó irányba indult el, de egyelőre csupán vezetői szinten. „A beérkező munkaerő nagy része az élelmiszer-feldolgozásról szinte semmit sem tud. 50-60-70 éves emberekkel próbálunk világszintű minőséget gyártani, miközben annak is örülünk, ha a dolgozóink józanul jönnek be a munkahelyre” – világított rá a feldolgozóipar egyik problémájára az üzemigazgató.

Egyre megoldhatatlanabb problémát jelent a nyersanyagok árának drasztikusan növekedése, a csomagolásnál használt fémlemezek ára például éves szinten 20–30 százalékkal nő, amit természetesen be kell építeni az árba. Óriási gond egyelőre a bürokrácia is: ezt támasztja alá, hogy a Bonduelle tavaly kapacitásnövelő beruházásba kezdett, és hiába támogatta mindenki a projektet, építési engedélyt azóta sem sikerült szerezniük. Tóth László szerint a konzervgyártás jövedelmezősége 5 százalék alatt van, ezért nyilvánvaló, hogy beruházni senki sem mer. Sok üzem 30–40 éves technikával próbál szinten maradni, így pedig nehéz eredményesen gazdálkodni.

Zöldborsó nélkül nincs magyar hűtőipar

A konferencián előadást tartott hazánk egyik nagy hűtőipari szereplője, az évente 90 ezer tonna terméket feldolgozó, exportorientált Agrosprint Zrt. tulajdonos-igazgatósági elnöke is. Fülöp Gábor elmondta, hogy a gyümölcs- és zöldségfeldolgozással, illetve -tartósítással foglalkozó családi vállalkozásuk három évtizedes múltra tekint vissza. Ők a zöldborsót a magyar hűtőipar fennmaradása szempontjából meghatározó terméknek tartják, hiszen ha ez nincs időben betakarítva, akkor nincs utána másodvetés, így az Európában számottevőnek számító csemegekukorica mennyisége is jelentősen csökken. „Zöldborsó nélkül nincs magyar hűtőipar, mert nem tarható fenn a költség- és létszámgazdálkodás” – húzta alá Fülöp Gábor.

 

Összegzése szerint idén gyenge a hazai zöldborsótermés, ezáltal tovább romlott a termelői kedv is. „Örökös probléma van a betakarítással, a kedvezőtlen időjárás miatt egyre rövidül az erre alkalmas idő, és lassan 20 napra csökken. A növények összecsúsznak, mivel pedig nincs elég feldolgozói kapacitás, kint kell hagyni a borsót, esetleg vetőmag lesz belőle. A termelőktől nem várható el, hogy akár csak közös kockázatot vállaljanak a feldolgozókkal, amelyeknek így helyt kell állniuk az esett károkért, vagyis ki kell fizetniük a gazdákat” – emelte ki az Agrosprint Zrt. tulajdonosa.

Hozzátette, hogy a termelővel ellentétben a feldolgozónak nincs alternatívája, nem foglalkozhat mással, hiszen a meglévő, több százmilliós technológiai gépsora csak egy adott növényhez alkalmas. Ma már gyakran ezek a cégek állják a vetőmag, a betakarítás és a beszállítás költségeit is. Nyilvánvalóan emiatt kénytelenek árat emelni, miközben harcolnak a multikkal és a nemzetközi piacon – általában kevés sikerrel. „Úgy érzem, hogy már ebben az évben áldozatai lesznek az ágazatban kialakult helyzetnek. Mi lehetne a megoldás? A legfontosabbnak azt tartom, hogy a zöldborsótermelés kockázatának meg kell jelennie a termelői jövedelmezőségben, különben senki nem foglalkozik majd vele. Már ma is csak az elkötelezettek vannak jelen az ágazatban, a fiatal generáció viszont racionálisabban fog dönteni, a jövedelmezőséget és a kockázatot figyeli, így náluk ennek a növénynek nem sok esélye van” – figyelmeztetett Fülöp Gábor.

borso

A zöldborsó lesz a klímaváltozás első áldozata

Utolsó előadóként Varga Istvánt, a szabadszállási Róna Mezőgazdasági Szövetkezet kertészeti ágazatának vezetőjét hallgathatták meg az érdeklődők. A vállalkozás 1500 hektáron gazdálkodik, túlnyomórészt öntözhető területeken. 250–300 hektáron csemegekukoricát termelnek, és ma már csak 40–50 hektárnyi zöldborsójuk van, ez 350–400 hektárról csökkent le folyamatosan. „A zöldborsó lesz a klímaváltozás első áldozati növénye, az ingadozó hőmérséklet, a szélsőséges csapadékeloszlás egyáltalán nem kedvez neki. A vetésidő, április második dekádja rendkívül kockázatossá vált, már az orosz rulett kategóriáját képviseli, mi is nagyon sokszor elcsúsztunk vele” – ismertette Varga István.

Meglátása szerint a csemegekukoricának egyre nagyobb konkurenciája a takarmány-, illetve a vetőmag-kukorica, hiszen azoknak magasabb a jövedelmezőségük, ráadásul alacsonyabb költségekkel (és kockázattal) termeszthetők. Ők maguk Szabadszálláson közel 50 éve öntöznek, ami óriási előnyt jelent, bár jelentős költségekkel jár. Aki most kezdi a rendszer kiépítését, az 2 millió forintos hektáronkénti költséggel számolhat. Ennek fényében sem csoda, hogy a termelők többsége csak a költségek megspórolásával tud profitot felmutatni, más lehetőségük nincs. A Róna Mezőgazdasági Szövetkezetnél a zöldborsó eredménytartalma a kiegyenlítettnek számító 2020-as évben hektáronként 214 ezer forint volt, míg a csemegekukoricáé nyilvánvalóan magasabb, de még úgy is szerény eredménynek számít. Varga István úgy véli, hogy csemegekukorica öntözési támogatással, esetleg minőségi felár bevezetésével enyhíteni lehetne a gondokon.

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio




Szerző: AgrárUnió, Fotó: Facebook/Bonduelle

Címkék: öntözés, zöldborsó, csemegekukorica, profit , feldolgozóipar, konzerv
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Parlament előtt az agrár salátatörvény

A termőföldek fokozott védelemét, az öntözéses gazdálkodás támogatását és az adminisztrációs terhek csökkentését ...