„Környezetkímélő” gazdálkodók a glifozát engedélyének megújítása mellett

A glifozát– a leggyakrabban használt és erősen vitatott gyomirtó szer hatóanyaga – jelenlegi engedélye 2022 decemberében lejár. A megújítási eljárás 2019 decemberében kezdődött, amikor egy vállalatokat összefogó csoport hivatalosan benyújtotta a kérelmet, amelynek kiértékelésére négy tagállam – Franciaország, Magyarország, Hollandia és Svédország – lett kijelölve.

A glifozát egészségügyi és környezeti hatásaival kapcsolatos aggodalmak továbbra is jelen vannak, és a megújításról folyó vita is éles maradhat. A glifozát egészségre gyakorolt hatásairól szóló tanulmányok ellentmondásos eredményeket mutatnak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO és az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a vegyszer használatát, azt állítva, hogy „valószínűtlen, hogy karcinogén kockázatot jelentene az élelmiszeren keresztül emberi szervezetre”. Ugyanerre a következtetésre jutott az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) az előző engedélyezési eljárásban.

Ezzel azonban szembemegy a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) értékelése, amelyben 2015-ben arra a következtetésre jutottak, hogy ez a növényvédő szer „valószínűleg karcinogén hatású az emberi szervezetre”.

Mivel a glifozát miatt folyó csata újraindul Európában, az engedély megújításáért küzdő fél felsorakoztatja seregét, és új fegyvert is bevett a „környezetkímélően” gazdálkodók támogatásával.

Glifozát és a talajművelés elhagyása

A környezetbarát mezőgazdaság három elven alapszik: minimálisra csökkentett talajbolygatás, folyamatos talajtakarás az egész szezonban, valamint a vetésforgó és diverzifikáció.

Az európai környezetkímélő mezőgazdasági szövetség (European Conservation Agriculture Federation – ECAF) főtitkára szerint a glifozát csökkenti a szükséges inputok mennyiségét, ráadásul a talajművelés mértékét. „Ha a glifozátot betiltanák, sok gazdálkodó talán megpróbálkozna annak alternatíváival, de mások egyszerűen újra feltúrnák a talajt” – magyarázta nemrégiben egy webináriumon.

A hagyományos eljárás a talaj növények befogadására alkalmassá tételére annak bolygatása ásással, mozgatással, átfordítással. Ez a módszer megkönnyíti a vetést és ültetést, de csökkenti a termőföld minőségét, talajtömörödést és eróziót okozva. „A termőföld bidovierzitásának 60-70 százalékáról nem sokat tudunk. De azt tudjuk, hogy minél többet bolygatjuk, annál inkább csökken a biodiverzitás” – jelentette ki.

Amikor a glifozát kockázatairól kérdezték, elmondta, hogy noha nem zárható ki, hogy hatással van a talajra, ám az intenzív bolygatás egyszerűen rosszabb. „Ha nem teszünk semmit, az nem jelent kockázatot a környezetre. A semmi 100%-ban fenntartható, a semmi 0% kockázatot jelent” – foglalta össze. Hozzátette, ha a környezetkímélő módon gazdálkodók a vetésváltást és a diverzifikációt együttesen alkalmazzák a megfelelő talajborítással, a gyomok egy része meg sem jelenik, ami lehetővé teszi, hogy csak akkor alkalmazzák a gyomirtót, amikor valóban szükség van rá.

A CA segít

A kímélő gazdálkodást folytatók támogatása a glifozátért küzdők számára jelent bónuszt. „Sokkal komolyabban vesznek bennünket most, mint a folyamat elején” – mondta egy finn termelő, aki 1992 óta használja a talajbolygatás nélküli rendszert a gazdaságában. A CA mellett tette le a voksát, amikor új módszereket keresett, hogy a területét és a termőföldet jobb állapotban tartsa és kevesebb időt kelljen a traktorán töltenie.

Amikor megkérdezték, egyetért-e vele, ha az lenne a végső döntés, hogy csak a vetés előtti időszakban lehessen alkalmazni a glifozátot, azt válaszolta, ez Észak-Európában kezelhető megoldást jelenthetne. Hozzátette, az ilyen típusú korlátozások könnyen bevezethetők, és a finn termelőknek az őszi vetéskor kell a leginkább a káros gyomokkal megküzdeniük.

A Nufarm agrokémiai vállalat képviselője – aki a glifozát megújítása mellett kiállók csoportjának is tagja – szerint annak ellenére, hogy a „környezetet kímélve” gazdálkodók is beszálltak a vitába, a média figyelme a glifozátkérdésben és a kritikája azokkal szemben, akik az újraengedélyezés mellett állnak, nem csillapodik.

„Személy szerint nem bánom, ha az az egész folyamatot tudományos alapokra helyezik és a kockázatértékelést a hatóságok végzik el” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az uniós rendszer megérdemli a bizalmat, mivel nagyon magasra teszi a lécet, hogy a fogyasztók és a környezet számára a termékbiztonságot garantálhassa.