TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 67.768,08 Ft (tonna)

Takarmánybúza: 61.464,14 Ft (tonna)

Napraforgómag: 126.616,67 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 53.939,78 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 50.883,02 Ft (tonna)

Repcemag: 162.255,39 Ft (tonna)

Full-fat szója: 200.238,99 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 604 Ft

Benzin ára: 577 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 380,17

USD: 348,84

CHF: 399,18

GBP: 441,91

Hirdetés

Fontos eredményre jutottak a MATE kutatói a gazdaságok fenntarthatóságával kapcsolatban

Hírek - 2021.04.27

Több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat fontos segítséget a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata, melynek mind a klímavédelem, mind a biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaj védelme szempontjából jelentősége lehet. Szilágyi Alfréd, a MATE doktorandusz hallgatójának gazdaságok fenntarthatóságával kapcsolatos kutatásai igen ígéretesek.

A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének kutatói közel három éve vizsgálják, hogy a különböző gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai, a természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás, valamint a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekre épülő konvencionális gazdaságok milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat tudnak nyújtani és milyen mértékben. Ezek alatt mindazokat a kézzel fogható és kézzel nem fogható javakat és szolgáltatásokat értjük, amelyek az ökológiai rendszerek természetes vagy ember által befolyásolt működése során keletkeznek és hozzájárulnak a társadalom, s benne az egyén jólétének fenntartásához és növeléséhez.

„Feltételezésünk szerint az extenzív gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai és permakultúrás gazdaságok ökoszisztéma szolgáltatásai nagyobbak lehetnek és ezek jobban is teljesíthetnek a környezeti fenntarthatóság terén” – mutat rá kutatásának lényegére Szilágyi Alfréd, a MATE Környezettudományi Doktori Iskola Phd-hallgatója.

„A Szentendrei-szigeten történt előzetes méréseink igazolták is ezeket a várakozásokat, ugyanis ezeknél a gazdaságoknál több beporzó- és giliszta-egyedszámot regisztráltunk, valamint a talaj humusztartalma is jelentősen nagyobb volt, mint a konvencionális gazdaság esetében. A tavalyi évben nagyobb mintaelemszámmal, 15 kertészeti üzemben (öt konvencionális, öt ökológiai és öt permakultúrás gazdaságban) meg tudtuk ismételni a terepi vizsgálatokat, s az új adatok alapján is hasonló trendek mutatkoznak” – folytatja a fiatal szakember, akinek kutatásait Dr. Centeri Csaba Tormáné Dr. Kovács Eszter egyetemi docensek irányítják.

„A terepi vizsgálatok mellett interjúzást is végeztünk a kutatásban részt vevő gazdálkodókkal, ami fontos adatokat szolgáltat számunkra a gazdálkodás módja és a gazdálkodói attitűd feltárásához. Ezek az információk nagyban segítik majd a terepi adatok értelmezését és tovább színesítik kutatási eredményeinket” – tette hozzá a fiatal kutató.

A MATE szakértői az adatok alapján az üzemek fenntarthatóságát is értékelik, amelyhez a FAO által kidolgozott Fenntarthatósági keretrendszert veszik alapul.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Forrás: MATE

Címkék: talajvédelem, MATE, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, klímavédelem, biológiai sokféleség

Népszerű hírek