TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 67.258,64 Ft (tonna)
Napraforgómag: 213.612,14 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 73.490,66 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 65.699,26 Ft (tonna)
Repcemag: 183.793,91 Ft (tonna)
Full-fat szója: 208.881,00 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 615 Ft
Benzin ára: 595 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 355,14000
USD: 305,81000
CHF: 386,61000
GBP: 410,70000
Hirdetés
Fontos eredményre jutottak a MATE kutatói a gazdaságok fenntarthatóságával kapcsolatban

Fontos eredményre jutottak a MATE kutatói a gazdaságok fenntarthatóságával kapcsolatban

Hírek - 2021.04.27

Több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat fontos segítséget a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata, melynek mind a klímavédelem, mind a biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaj védelme szempontjából jelentősége lehet. Szilágyi Alfréd, a MATE doktorandusz hallgatójának gazdaságok fenntarthatóságával kapcsolatos kutatásai igen ígéretesek.

A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének kutatói közel három éve vizsgálják, hogy a különböző gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai, a természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás, valamint a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekre épülő konvencionális gazdaságok milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat tudnak nyújtani és milyen mértékben. Ezek alatt mindazokat a kézzel fogható és kézzel nem fogható javakat és szolgáltatásokat értjük, amelyek az ökológiai rendszerek természetes vagy ember által befolyásolt működése során keletkeznek és hozzájárulnak a társadalom, s benne az egyén jólétének fenntartásához és növeléséhez.

Feltételezésünk szerint az extenzív gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai és permakultúrás gazdaságok ökoszisztéma szolgáltatásai nagyobbak lehetnek és ezek jobban is teljesíthetnek a környezeti fenntarthatóság terén” – mutat rá kutatásának lényegére Szilágyi Alfréd, a MATE Környezettudományi Doktori Iskola Phd-hallgatója.

A Szentendrei-szigeten történt előzetes méréseink igazolták is ezeket a várakozásokat, ugyanis ezeknél a gazdaságoknál több beporzó- és giliszta-egyedszámot regisztráltunk, valamint a talaj humusztartalma is jelentősen nagyobb volt, mint a konvencionális gazdaság esetében. A tavalyi évben nagyobb mintaelemszámmal, 15 kertészeti üzemben (öt konvencionális, öt ökológiai és öt permakultúrás gazdaságban) meg tudtuk ismételni a terepi vizsgálatokat, s az új adatok alapján is hasonló trendek mutatkoznak” – folytatja a fiatal szakember, akinek kutatásait Dr. Centeri Csaba Tormáné Dr. Kovács Eszter egyetemi docensek irányítják.

A terepi vizsgálatok mellett interjúzást is végeztünk a kutatásban részt vevő gazdálkodókkal, ami fontos adatokat szolgáltat számunkra a gazdálkodás módja és a gazdálkodói attitűd feltárásához. Ezek az információk nagyban segítik majd a terepi adatok értelmezését és tovább színesítik kutatási eredményeinket” – tette hozzá a fiatal kutató.

A MATE szakértői az adatok alapján az üzemek fenntarthatóságát is értékelik, amelyhez a FAO által kidolgozott Fenntarthatósági keretrendszert veszik alapul.

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio




Forrás: MATE

Címkék: talajvédelem, MATE, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, klímavédelem, biológiai sokféleség
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűségét ...

Egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV) a ...