Magyarországnak 269 millió eurót hozhat a precíziós mezőgazdaság
2021.04.21
A villámgyors 5G-s hálózatok folyamatos kiépülése a korábbiaknál lényegesen több gép és szenzor párhuzamos, azonnali és megbízható vezeték nélküli kapcsolatát teszi lehetővé.
Magyarországnak 269 millió eurót hozhat a precíziós mezőgazdaság
A mezőgazdaságra jelentős mértékben támaszkodó országokban beruházás-arányosan kiemelkedően nagy hozzáadott értéket képviselhet az 5G-s hálózatok és az azokra épülő mezőgazdasági megoldások terjedése. Az Analysis Mason által az Ericsson megrendelésére készült tanulmány szerint Magyarországon 2030-ig az 5G-s hálózatok 269 millió eurónyi többletbevételhez juttathatják az ágazatot 94 millió eurónyi ráfordítás (magántőke és támogatások) után – közölte a cég az MTI-vel.
A tanulmány szerint Magyarországon az agrárágazat számára nyújthatja a legtöbb hozzáadott értéket az 5G, megelőzve az okosgyártást (223 millió euró) és a helyhez kötött vezeték nélküli hálózatokat (134 millió euró). A digitalizáció az agráriumban más előnyökkel is járhat, így például újra vonzóvá teheti az ágazatot a fiatal munkaerők számára, csökkentve az egyre több régióban jelentkező szakemberhiányt.
A szenzorok és kommunikáló gépek nem új keletűek az agráriumban, ám az 5G a korábbiaknál lényegesen több gép és szenzor párhuzamos, gyors és megbízható vezeték nélküli kapcsolatát teszi lehetővé, így a szakemberek precízebben szabályozhatják például azt, hova kell több, hova kevesebb víz az öntözés során, és pontosabban paraméterezhetik a permetezést vagy az állatok takarmányozását.
Ráadásul a szenzorok a nagyobb hálózati kapacitásnak köszönhetően valós idejű kommunikációt folytathatnak, ellentétben a ma még általánosan alkalmazott gyakorlattal, amikor az érzékelők által gyűjtött adatokat naponta (legjobb esetben is) csak egy-két alkalommal gyűjtik be elemzéshez.
A kártevők elleni harcban is új eszközök juthatnak kulcsszerephez: az 5G révén drónok végezhetik a termények permetezését, illetve jelezhetik, mikor jött el a betakarítás ideje. A korábbinál lényegesen nagyobb adathalmazt mesterséges intelligencia elemzi gépi tanulás segítségével, így a drónok megtanulhatják felismerni a gyomnövényeket.
A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdaság karbonlábnyomának csökkentéséhez is hozzájárulnak. Az Agroscope svájci kutatóközpont projektjében például a talaj nedvességét, a termények növekedését, az időjárást, az állatok mozgását monitorozó érzékelők adatai alapján 10 százalékkal csökkentették a nitrogénalapú műtrágya felhasználását a terméshozam romlása nélkül. Az okos öntözési rendszerek pedig 5 százalékkal kisebb vízfelhasználást tesznek lehetővé.
