TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 653 Ft
Benzin ára: 643 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,4
USD: 369,7
CHF: 406,26
GBP: 461,09
Hirdetés
Magyarországnak 269 millió eurót hozhat a precíziós mezőgazdaság

Magyarországnak 269 millió eurót hozhat a precíziós mezőgazdaság

Hírek - 2021.04.21

A villámgyors 5G-s hálózatok folyamatos kiépülése a korábbiaknál lényegesen több gép és szenzor párhuzamos, azonnali és megbízható vezeték nélküli kapcsolatát teszi lehetővé.

A mezőgazdaságra jelentős mértékben támaszkodó országokban beruházás-arányosan kiemelkedően nagy hozzáadott értéket képviselhet az 5G-s hálózatok és az azokra épülő mezőgazdasági megoldások terjedése. Az Analysis Mason által az Ericsson megrendelésére készült tanulmány szerint Magyarországon 2030-ig az 5G-s hálózatok 269 millió eurónyi többletbevételhez juttathatják az ágazatot 94 millió eurónyi ráfordítás (magántőke és támogatások) után – közölte a cég az MTI-vel.

A tanulmány szerint Magyarországon az agrárágazat számára nyújthatja a legtöbb hozzáadott értéket az 5G, megelőzve az okosgyártást (223 millió euró) és a helyhez kötött vezeték nélküli hálózatokat (134 millió euró). A digitalizáció az agráriumban más előnyökkel is járhat, így például újra vonzóvá teheti az ágazatot a fiatal munkaerők számára, csökkentve az egyre több régióban jelentkező szakemberhiányt.

A szenzorok és kommunikáló gépek nem új keletűek az agráriumban, ám az 5G a korábbiaknál lényegesen több gép és szenzor párhuzamos, gyors és megbízható vezeték nélküli kapcsolatát teszi lehetővé, így a szakemberek precízebben szabályozhatják például azt, hova kell több, hova kevesebb víz az öntözés során, és pontosabban paraméterezhetik a permetezést vagy az állatok takarmányozását.

Ráadásul a szenzorok a nagyobb hálózati kapacitásnak köszönhetően valós idejű kommunikációt folytathatnak, ellentétben a ma még általánosan alkalmazott gyakorlattal, amikor az érzékelők által gyűjtött adatokat naponta (legjobb esetben is) csak egy-két alkalommal gyűjtik be elemzéshez.

A kártevők elleni harcban is új eszközök juthatnak kulcsszerephez: az 5G révén drónok végezhetik a termények permetezését, illetve jelezhetik, mikor jött el a betakarítás ideje. A korábbinál lényegesen nagyobb adathalmazt mesterséges intelligencia elemzi gépi tanulás segítségével, így a drónok megtanulhatják felismerni a gyomnövényeket.

A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdaság karbonlábnyomának csökkentéséhez is hozzájárulnak. Az Agroscope svájci kutatóközpont projektjében például a talaj nedvességét, a termények növekedését, az időjárást, az állatok mozgását monitorozó érzékelők adatai alapján 10 százalékkal csökkentették a nitrogénalapú műtrágya felhasználását a terméshozam romlása nélkül. Az okos öntözési rendszerek pedig 5 százalékkal kisebb vízfelhasználást tesznek lehetővé.

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio




Forrás: MTI

Címkék: műtrágya, precíziós gazdálkodás, PREGA, profit , permetszer, szenzor
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Módosult a termésnövelő anyagokat érintő rendelet

Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan ...