Elérhető magasabb hozam, ha spórolunk a vízzel?

A „csodaszer” ismét csak az alga, amelynek egyik fehérjéjét dohánynövényekbe ültették be, és a génmódosítás által sikerült javítani a fotoszintézisen, ezáltal serkenteni a növekedést, miközben a vízfelhasználás csökkent, az eljárás tehát a szárazság sújtotta területek problémáira jelenthet valódi megoldást.

Az angol essexi egyetem (University of Essex) kutatói a technológia kidolgozása során elsősorban a fotoszintézisre koncentráltak, ez az a komplex folyamat, amely során a növények napfény és szén-dioxid segítségével tápanyagokat állítanak elő. A szakemberek a génmódosítást hívták segítségül, és nemcsak algákból kivont fehérjéket, de cianobaktériumokból (kékalgákból) származó enzimeket, valamint a dohánynövényben eleve meglévő enzimeket is használtak a kísérlet során.

Miután a növényeket módosították, azok hatékonyabban át tudták alakítani a fényenergiát kémiai energiává, ami a fotoszintézis hatékonyságának javulását jelenti. A kutatók számára nem az jelentette az igazi felfedezést, hogy a terméshozamok növekedni kezdtek, hanem az, hogy mindez kevesebb vízfelhasználás mellett történt. A jövőben a dohánynál elért eredményeket szója, rizs és az egyébként is szárazságtűrő homoki bab esetében is szeretnék megismételni. Mindez beleillik azon globális törekvések sorába, hogyan lehet több embert táplálni ugyanakkora (vagy csökkenő) méretű földterületről, a felmelegedés miatt kevesebb víz rendelkezése állása mellett.

Bár a génmódosított növényeket Európában nem nézik jó szemmel, a magasabb terméseredményekhez az efféle átalakításokra – ez egyre jobban látszik – mindenképpen szükség van. Ráadásul az angol kutatók szerint a fotoszintézis javítása érdekében végrehajtott génmanipuláció merőben eltér az egyéb hasonló beavatkozásoktól. Elsősorban azért, mert az alapnövényekben egyébként is meglévő képességek növelését célozza, nem pedig új tulajdonságokkal ruházza fel azokat. Az essexi kutatások 2013-ban indultak, és még nagyjából 5–10 évnyi kísérletezésre van szükség ahhoz, hogy az eredmények a köztermesztésben is megjelenjenek és éreztessék hatásukat. Az algákkal egyébként nemcsak ezen a téren folytatnak kutatásokat, de az átlagosnál jobb szén-dioxid megkötő és tároló tulajdonságukat is ki akarják aknázni, illetve üzemanyagként, sőt emberi táplálékként és állati takarmányként is egyre nagyobb mértékben fel szeretnék őket használni.