Az első térkép, amelyen Földünk glifozátnak leginkább kitett területei láthatók

A glifozátot az emberi egészsége és az ökoszisztémára gyakorolt lehetséges hatása miatt folyamatosan vizsgálatoknak vetik alá. Federico Maggi és Alex McBratney bemutatta a világ első olyan térképét, amelyen részletesen feltüntetik a kétes megítélésű gyomirtó szernek leginkább kitett területeket.

glifizaterkep

Földünk szennyezettségi térképe a glifozáttal legjobban fertőzött talajok alapján (forrás: Sidney-i Egyetem)

Mezőgazdasággal foglalkozó tudósok készítették el a világon az első olyan térképet, amely részletesen bemutatja azokat a „forró pontokat”, ahol a talaj glifozáttal szennyezett. „A tudós ítélőbizottság még nem döntötte el, hogy a glifozát jelent-e egészségügyi kockázatot – mondta Alex McBratney professzor, a Sidney-i Egyetem mezőgazdasági intézetének igazgatója. – De elővigyázatosnak kell lennünk, ha egészségügyi kockázatokról esik szó. És még ha nincs is bizonyíték arra, hogy a szer kockázatos lenne, itt az ideje, hogy a mezőgazdasági ágazat többféle gyomirtót kezdjen el használni, ahelyett hogy egyetlen vegyszerre támaszkodna.”

A térképet és a hozzá kapcsolódó tanulmányt a Science of the Total Environment című szaklapban publikálták. A lapban a vezető szerző Federico Maggi, a Sidney-i Egyetem mezőgazdasági intézetének docense, aki szerint „a glifozát egy mindenütt jelen lévő környezetszennyező anyag. Nagyjából 36 millió négyzetkilométernyi területet kezelnek 600-750 ezer tonnányi ilyen szerrel minden évben – és a szermaradvány még a távolabbi területeken is kimutatható.”

Forró pontok

A tanulmány szerint Nyugat Európában, Brazíliában és Argentínában, valamint Kína és Indonézia egyes részein azonosítottak forró pontokat. Azokat a területeket tekintik szennyezettnek, amelyeken a szer koncentrációja magasabb az átlagosnál.

„Vizsgálataink alapján Ausztrália nem tekinthető forró pontnak a glifozátszennyezettsége alapján, de néhány területet ért szennyeződés Új-Dél-Welsben és Quennslandben és kisebb kiterjedésben minden szárazföldi államban” – jelentette ki Maggi.

Elmondta, hogy tekintettel a gyomirtó szer széles körű felhasználására, a talaj szennyeződése elkerülhetetlen. Ennek az az oka, hogy az anyagot a talaj mikroorganizmusai nehezen képesek lebontani az ember által nem bolygatott területeken, illetve a lebomlása közben a környezetben tartósan megmaradó szennyező hatású anyagot, amino-metil-foszfonsavat (AMPA) bocsát ki. A kutatók azonban azt hangsúlyozták, hogy a szennyezettség nem feltétlenül jelent környezeti vagy egészségügyi kockázatot, hiszen ilyeneket egyelőre nem ismerünk, és esetleges kimutatásukhoz további vizsgálatokra van szükség.

„A jelenlegi, környezetet érő kockázatra vonatkozó kutatásunkban a glifozát és AMPA környezetkárosításának négyféle módját azonosítottuk: a lebomlás nehézkessége, a szermaradványok felhalmozódása a talajban, kioldódás és perzisztencia – fejtette ki Maggi. – Úgy találtuk, hogy az összes termőföld egy százaléka – körülbelül 385 ezer négyzetkilométernyi terület – közepesen vagy erősen szennyezett.”

Elmondta, hogy a szennyezettség az egész Földön kimutatható, de a legmagasabb mértékű Dél-Amerikában, Európában és Kelet-, valamint Dél-Ázsiában. Leginkább a szója és a kukorica termesztésével függ össze, és sokkal inkább az AMPA nehezen lebomló természete és a talajban a szermaradványok felhalmozódása okozza, mint maga a glifozát.

„Noha ellentétesek a vélemények a glifozáthasználat emberi egészségre gyakorolt hatásáról, keveset tudunk arról, hogy az AMPA mennyire mérgező és milyen hatással van a biodiverzitásra, a talajműködésre és a környezetre. További kutatásokra van szükség” – jelentette ki Maggi.

Nem nagyon van hosszú távra kidolgozott eljárásrend

Professor McBratney szerint az emberi egészséget érő kockázatok mellett ráadásul alig találni hosszú távra vonatkozó eljárásrendet a glifozáttal kapcsolatban. „A gyomok genetikailag adaptálódnak és ellenállóvá válnak a glifozáttal szemben – hangsúlyozta. – És egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a precíziós növényvédőszer-kijuttatás növelheti a termés mennyiségét.”

McBratney elmondta, hogy Ausztrália jó pozícióban van ahhoz, hogy gazdasági hasznot hozzon számára új gyomirtó szerek kifejlesztése. „Napjainkban, amikor az igény az élelmiszerekre egyre fokozódik, egyetlen molekulára alapozni a világ alapvető terményekkel történő ellátását nagyon bizonytalan helyzetet teremt – hangsúlyozta. – Sürgősen meg kell találnunk a glifozát alternatíváit, hogy kontroll alatt tudjuk tartani a mezőgazdaságban kárt okozó gyomokat.”

Tags: glifozát, gyomirtó szer, glifozátszennyezettség

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom