Érik a meggy

Európai termelés, piaci pozíciók

A számunkra releváns versenykörnyezetet a meggy piacán döntően négy ország: Lengyelország, Magyarország, Szerbia és Németország alkotja mintegy 300-400 ezer tonnás termésmennyiséggel. Németország termelése egyre csökken (jelenleg már csak 15-20 ezer tonna), főleg vételi pozícióval lép fel a piacon. Lengyelország a legnagyobb meggytermelő évi 150-200 ezer tonna terméssel (átlagosan 170-180 ezer tonna), ezt követi Szerbia a 80-95 ezer tonna közötti átlagos mennyiségével. Magyarország elmúlt tízéves átlagtermése 70 ezer tonna körül alakul, de a legrosszabb évben (2007) az 50 ezer tonnát alig haladta meg, míg a legjobb évben (2014) 90 ezer tonna körül volt.

Európában a legnagyobb mennyiségben előállított feldolgozott késztermékek a fagyasztott meggy, a lé és sűrítmény, illetve a meggybefőtt. Az európai piaci pozíciók a következőképpen jellemezhetők:

• 
Németország Európa legnagyobb meggybefőtt- és fagyasztottmeggyvásárlója, tehát meghatározó importőr/vevő.

• 
Európa meggybefőtt-termelésében meghatározó szereplő Magyarország, évente átlagosan 60-65 millió üveg gyártásával mintegy 60%-os piaci részesedést ér el, amivel a német meggybefőttigény kétharmad-háromnegyed részét elégíti ki (a magyar meggybefőtt döntően német piacra kerül). A második legnagyobb meggybefőttgyártó Németország körülbelül 20 millió üveges gyártásával, amit nagyobbrészt magyar meggyből állít elő.

• 
A fagyasztott meggy, valamint a lé és sűrítmény piacát egyértelműen Lengyelország és Szerbia határozza meg: előbbinek mintegy 40%, utóbbinak 30% a piaci részesedése (Magyarország e piacokon marginális szereplő, piaci részaránya 3-6%).

Hazánk termelése és piaca

Magyarország évi átlagos 70 ezer tonnás meggyterméséből körülbelül 20 ezer tonna kerül exportra, 50 ezer tonna pedig a belső piacainkon értékesül:

• 
A nyers export 85-90%-a feldolgozóipari alapanyag, 10-15%-a frisspiaci meggy. 10-12 ezer tonna körüli mennyiséggel stabil piacunk Németország, mely döntően konzervipari alapanyagot vásárol. Lengyelország vásárlása rendkívül hektikusan változik (2017-ben mintegy 25 000 tonna, míg 2018-ban mindössze 1400 tonna nyers meggyet vásárolt Magyarországról). Kisebb mennyiségeket vesz fel még Hollandia, Belgium, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Románia stb.

• 
A belpiacon értékesített körülbelül 50 ezer tonna meggy 5-8%-ára tehető a frisspiac, döntő hányad tehát 
a feldolgozóipari alapanyag (46-48 ezer tonna). A belföldi feldolgozóiparon belül meghatározó a konzervipar évi átlagosan 32-34 ezer tonnás felvásárlással (60-65 millió üveg befőtt), 6-7 ezer tonnát vesz fel a fagyasztóipar 
(5 ezer tonna késztermék), évente változóan 3-5 ezer tonna jut a sűrítmény- és léiparba, továbbá 2-4 ezer tonna közötti mennyiség kerül más feldolgozóipari szakágazatokba (szárítmány, pálinka stb).

A fentiekből kitűnik, hogy – a rendkívül hektikus lengyel vásárlás nélkül – körülbelül 65-70 ezer tonna magyar meggynek van meg a stabil piaca, vagyis ez az az „egyensúlyi mennyiség". Az e fölötti termések lefelé, míg az alacsonyabb termések felfelé tolhatják a meggy termelői árait – erősen függően a meglévő (főleg meggybefőtt) készletszinttől. Továbbá jelentős részben képes a hazánkban kialakuló árat befolyásolni a Lengyelországból megnyilvánuló kereslet intenzitása. A piaci viszonyaink mellett hozzávetőleges „egyensúlyi állapotnak” az tekinthető, ha:

• 
a várható hazai termés az egyensúlyi mennyiség körül alakul;

• 
van több hónapra való, raktározott és kiszállításra váró meggybefőttkészlet, de nincs érdemi eladatlan készlet;

• 
Lengyelországban, Németországban és Szerbiában is közepes-jó, de nem rekordtermés várható;

• 
a lengyelek magyarországi vásárlása nem haladja meg a néhány ezer tonnás nagyságrendet.

A hazai meggyágazat vezérterméke, 
a meggybefőtt tekintetében Németország és Magyarország egymásra utaltsága nagyon nagy: a német igény döntő részét hazánk elégíti ki, illetve a hazai gyártás döntő részét egyedül Németország veszi fel, így a meggybefőtt kvázi „egypiacos” termék. Tovább fokozza a konzervmeggy-, illetve meggybefőttpiac „kétoldalúan monopol” jellegét, hogy meggybefőtt gyártására egész Európában szinte csak 
a magyar meggy alkalmas. Fordítva is igaz: a magyar meggytermés döntő részét csak a – magyar vagy német – konzervipar felé tudjuk levezetni. Erre vezethető vissza a meggy árának hektikus és széles intervallumban történő mozgása.


Várható meggytermés Európában

A várható európai meggytermésről a terméskötődés bizonytalanságai okán minden szereplő óvatosabban ad becslést. A jelenleg a következő megállapítások tehetők:

• 
Szerbia jó termést vár, nem voltak érdemi fagykárok. A szüret a napokban kezdődik.

• 
Lengyelországban most bizonytalanok a terméskilátások: jelenleg valamivel jobb termést várnak, mint a 2017. évi – eddigi leggyengébb – 70 ezer tonna, de sokkal alacsonyabbat, mint a 2018. évi 200 ezer tonnás rekordtermés. Széles intervallumban megadva: az idei termésük 20-45%-kal lehet alacsonyabb, mint a sokéves átlagnak tekinthető 170-180 ezer tonnás termés.

• 
Németországban összességében drámai terméskiesés nélkül közepes termésre számítanak.

Mindezek alapján tehát megállapítha-tó, hogy a meghatározó európai szerep-lőknél összességében a közepesnél egyértelműen alacsonyabb termés várható, ami a keresleti viszonyokat erősítheti a piacon. Ennek egyik előjele lehet, hogy a tavalyi 0,8-0,9 euró/kg lengyel fagyasztottmeggy-árak az utóbbi hetekben az 1 euró/kg fölé emelkedtek 
(a fagyasztott meggy tekinthető a lengyel vezérterméknek, így mozgásai iránymutatók a piaci folyamatok tekintetében). Hangsúlyozandó azonban, hogy a lengyel helyzet jelenleg nehezen átlátható.

Várható meggytermés itthon

Már az első, egy hónappal ezelőtti becslések is arról szóltak, hogy a tavalyi, 90 ezer tonna körülinél jóval gyengébb termés várható. Ennek oka alapvetően az időjárás, hiszen a virágzás közepes-jó volt, ami még lehetővé tett volna a jó termést. 
A március–április folyamán több alkalommal előforduló éjszakai fagyok, az április közepén zajló virágzás alatti aszályos időjárás (különösen 
a légköri aszály) miatt azonban rossz volt a termékenyülés. 
A virágzást követő 3-4 hétben pedig borult, hűvös és fényszegény időjárás uralkodott, jóllehet a terméskötődésnek éppen a kiegyenlítetten meleg és napos idő kedvezne. Emiatt az egyébként sem túl jó termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami a nagyon nagy mértékű természetes tisztuló hullásban öltött testet a virágzást követő 3-4 hétben.

A terméskilátások – az azóta is folyamatosan tartó gyümölcshullás miatt – 
az utóbbi egy-két hétben kismértékben tovább romlottak. A pontos, mennyiségi becslés nehéz, de a nagyságrendek vonatkozásában az alábbi megállapítások tehetők:

• 
A jelenlegi termőkorú ültetvényeken az optimistább és a pesszimistább várakozások irányadó középértékének a 40%-os terméscsökkenés tekinthető.

• 
A termőültetvények kieső termését részben felfelé korrigálhatja majd 
az elmúlt 4-6 évben telepített ültetvények felfutó, ebben az évben „megérkező” termése.

Ez nagyságrendileg néhány ezer tonnára tehető.

• 
Nagyon nagy bizonytalanság rejlik 
a termésbecslésben abban vonatkozásban is, hogy az alacsonyabb fánkénti gyümölcsdarabszámot milyen mértékben fogja kompenzálni az egyedi gyümölcsméret/gyümölcstömeg növekedése. A nagyobb gyümölcsméret irányába hat a számottevő mennyiségű májusi csapadék, azonban – akár jelentős – korlát lehet a méretnövekedésben a virágzást követő időszak fényszegény, hűvös időjárása, ami gyümölcskezdemények kezdeti intenzív sejtosztódását hátráltatta.

Fentiek alapján ebben az évben a tavalyi – 90 ezer tonna körüli – terméshez viszonyítva mintegy 35-40%-kal alacsonyabb termés prognosztizálható Magyarországon.

Az egyes fajták termése vonatkozásában közepes vagy jó a termés a hazai termőfelület 28-30%-át adó, korai érdi bőtermőnél, elfogadható vagy jó a cigánymeggyeknél és az oblacsinszkánál (együtt a hazai termőfelület 12-14%-a), de visszafogottabb a késői érésű főfajtáknál (együttesen a termőterület 55-60%-a): csak közepes vagy gyenge közepes a kántorjánosi, újfehértói fürtös és petri fajtánál, továbbá nagyon gyenge a debreceni bőtermő esetében.

A termésminőség tekintetében egyelőre különösebb problémát nem érzékelünk: érdemi glöospórium- (antraknózis), monília- és a cseresznyelégy-fertőzés mindeddig nem lépett fel. E tekintetben azonban természetesen vannak bizonytalanságok. A bőséges májusi csapadék kérdőjeleket vet fel a gyümölcsök későbbi repedési hajlama, fajsúlya, húskeménysége, konzisztenciája, illetve szárazanyag-tartalma tekintetében is, jelenleg azonban érdemi problémák még nem láthatók.

Az érési folyamatok – a májusi lehűlések miatt – pár napos csúszásban vannak: az érdi bőtermő szüretének kezdete június 15-16-ra tehető, a konzervgyárak várhatóan június 17-én indítják be a gyártást. A késői érésű főfajták (újfehértói fürtös, kántorjánosi, debreceni bőtermő, petri stb.) szüretének kezdete a szokásosnak megfelelően június végén várható. Ebben az évben a különböző termőtájak és fajták között jól széthúzódó éréssel számolunk, a tavalyihoz hasonló jelentős mennyiségi torlódásokra nem számítunk.

Kereslet-kínálat, piaci kilátások

Az európai és hazai viszonyok alapján az „egyensúlyi állapothoz” (lásd fentebb) közeli helyzetet látunk, a keresleti piacot erősítő tényezők túlsúlyával. Ezt a következőkre alapozzuk:

• 
Lengyelország fagyasztottmeggykészlete – a lengyel források szerint – moderált, a 2018-ban legyártott 60 ezer tonna (ebből a beraktározott 49 ezer tonna) késztermék időarányosan jól fogyott, érdemi felhalmozódott készlet nincs (erre utalhat, hogy 
a korábbi 0,8-0,9 euró/kg fagyasztott meggy ár az utóbbi hetekben az 1,0 euró/kg fölé emelkedett). Szerbiában még vannak kisebb bent ragadt fagyasztottmeggy-készletek, aminek oka lehet az is, hogy tavaly „túlárazták” a terméküket.

• 
A 2018. évben Lengyelországban, Szerbiában (és Tö---rökországban is) nagyon nagy mennyiségű sűrítményt gyártottak, így itt várhatóan vannak még raktározott készletek. A lé- és sűrítményipar idén várhatóan valamivel kisebb súllyal száll be az alapanyagért folytatott versenybe.

• 
A hazai meggybefőttkészletek is átlagosnak tűnnek: eladatlan meggybefőttkészletek nincsenek, de kiszállításra vár még 4-6 hónapnyi készlet, ami azonban nem kirívó állapot.

• 
Mind a magyarországi, mind a lengyelországi meggytermés érdemben a sokéves átlag alatt várható, ami a jó szerb és közepes német termés ellenére is a keresleti viszonyokat erősíti.

A fenti tényezők alapján az valószínűsíthető, hogy az európai feldolgozóipar vészes készlet-, illetve alapanyagéhséggel nem küzd, ugyanakkor felhalmozódott készletek sincsenek. Jelenleg a tényleges magyar és lengyel termés nagyobb bizonytalansági tényezőnek tűnik. A hazai piaci viszonyok és piaci árak alakítására a legjelentősebb hatással megítélésünk szerint a lengyel kereslet intenzitása lesz. Hasonlóképpen jelentős piacbefolyásoló tényező, hogy hogyan alakulnak majd hazánkban a tényleges szüretelt mennyiségek. A következő hetek piaci történéseit folyamatosan nyomon követjük, és a piaci szereplők egzakt tájékoztatása érdekében rendszeresen közzétesszük.

A termés- és piaci prognózisra alapozott árprognózist a FruitVeB külön közleményben rövidesen közzéteszi.

A meggyszezon közeledtével, 2019. június 12-én értékeltük a várható termésmennyiséget és -minőséget, valamint a piaci várakozásokat, kilátásokat. A prognózis a meggytermékpálya szereplőinek (termelők, TÉSZ-ek, kereskedők, feldolgozók) körében végzett felmérésünkön alapul, illetve annak tartalmát – közzététel előtt – az e piaci szereplőkből álló munkabizottságaink kontrollálták is. A felmérés ennek ellenére nem tükrözhet 100%-os lefedettséget és reprezentativitást. Jelen értékelés célja a hiteles információk közreadása, ezért tartózkodik az értékítélettől és távolabbra vezethető következtetésektől. Az elemzés révén reális és tényszerű információkkal kívánjuk segíteni a piaci szereplőket döntéseikben. A tévedés és a változtatás jogát fenntartjuk!

2019-ben a tavalyi – 90 ezer tonna körüli – terméshez viszonyítva mintegy 35-40%-kal alacsonyabb termés prognosztizálható Magyarországon.

FruitVeB/NAK/ÉKASZ