búza

Tápanyag-ellátási sajátosságok őszi búzában

Magyarország a 19. sz. közepétől a 20. sz. elejéig búzanagyhatalom volt. A termesztéstechnológia, a gépesítés fejlődése és az új fajták bevonása jelentős termésnövekedést eredményezett. Az új búza fajták tápanyag igénye is növekedett, így az elvárt, magas terméshozamok eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő tápanyag-ellátás is.

Kritikus időszakok és a megfelelő tápanyag-ellátás jelentősége

A terméshozam szempontjából két kritikus időszakot jelölünk meg, melyek alapvetően eldönthetik a termesztés sikerét. Kezdeti időszakban (00-25 BBCH) elsősorban homogén csírázásra van szükség a megfelelő átteleléshez, illetve a zászlóslevél megjelenésekor (37-59 BBCH) fontos, hogy a búza ne szenvedjen víz és nitrogén hiányban.

A május végi és júniusi időjárás meghatározza a szemtermés fejlődését. A csapadékos és hűvösebb időjárásban erőteljesebb a keményítő beépülése a szemekbe, a kalászokban nagy ezerszemtömegű szemek képződnek. A hűvösebb, csapadékosabb időjárás a nagyobb ezerszemtömegű, de kisebb sikértartalmú búza előállításának kedvez. A búza minősége a szárazabb és melegebb területeken a legjobb, mivel a fehérje beépülésére éréskor ez az időjárás a kedvező.

A búza vízigénye a kalászhányás, virágzás, megtermékenyülés és szemkifejlődés idején megemelkedik. Ebben a kritikus időszakban a növény fokozott vízigénye mellett Magyarországon általában nagy a párolgás, így nagyobb az aszályhajlam is.

Mivel az időjárási viszonyokat nem tudjuk befolyásolni, érdemes minden tőlünk telhetőt megtenni ahhoz, hogy a búza sikerrel átvészelje a kritikus időszakokat. Ehhez kulcsfontosságú a megfelelő minőségű és mennyiségű alap és fejtrágya kijuttatása.

Tápanyag-ellátási sajátosságok, melyeket érdemes szem előtt tartanunk

Az őszi búzánál a terméshozamban és a minőségben a tápanyagellátásnak döntő szerepe van. A búzafajták tápanyagigényének és tápanyag-hasznosító képességének ismerete mellett a kijuttatott műtrágya hatóanyagok meghatározásához figyelembe kell venni a talajok tápanyagtartalmát, tápanyag-szolgáltató képességét, az elővetemények tápanyagpótló hatását is.

Az őszi búza fajlagos tápanyagigénye                      A kijuttatandó trágyaadagok:

100 kg fő- és melléktermék képzéséhez:                 (hatóanyag 3-6 t/ha)

Nitrogén:         2,7 kg/100 kg                                         60-150 kg/ha
P2O5:              1,1 kg/100 kg                                         50-100 kg/ha
K2O:               1,8 kg/100 kg                                         70-120 kg/ha

A foszfor és kálium műtrágyákat ősszel, talajműveléskor vagy vetéskor egy adagban, a nitrogén műtrágyát ősszel és tavasszal megosztva kell kijuttatni. Bevett gyakorlat a nitrogén mennyiség megosztása, 0-20%-át ősszel és 80-100%-át tavasszal juttatjuk ki. Az őszi nitrogén kijuttatás segíti a növény kezdeti gyors növekedését és fejlődését.

Fontos szempontok az alaptrágya kiválasztásakor

Amikor az ár-érték arányról beszélünk, sokan ezt kizárólag a hatóanyag tartalomra vonatkoztatják. Azonban sokszor igen kedvező hatóanyag árral bír egy foszfor és kálium túlsúlyos műtrágya (például NPK 8-24-24 vagy NPK 10-26-26) és a termelők gyakran kizárólag ezt a szempontot veszik figyelembe döntéskor, a talajvizsgálati eredményeket viszont figyelmen kívül hagyják.

Magyarország számos termőterülete foszforral és/vagy káliummal jól ellátott, tehát ott a foszfor és kálium túlsúlyos műtrágyák nem nyújtanak gazdaságos megoldást. A feleslegesen megvásárolt foszfor és/vagy kálium hatóanyag az ár-érték arány rovására mehet.

Káliummal jól ellátott területekre számos nitrogén és foszfor hatóanyagot tartalmazó tápanyag-utánpótlási megoldás létezik. Különböző összetételű (például NP 19-26, NP 20-20) komplex, illetve kevert NP műtrágyák mellett költséghatékony megoldást nyújthatnak a magas foszfor hatóanyagot tartalmazó MAP (NP 12-52) vagy DAP (NP 18-46) műtrágyák is. Amennyiben MAP vagy DAP műtrágya vásárlására adjuk a fejünket, olyan terméket keressünk, amely bizonyítottan alacsony kadmium tartalmú.

A kadmium a táplálékláncba kerülve veszélyeztetheti az emberi egészséget. A talaj kadmium szennyezésének fő forrása a műtrágya használat, ezen belül elsődleges forrásai a foszfor műtrágyák. Szerencsére a Finnországból és Oroszországból érkező foszfor műtrágyák nem szennyezettek kadmiummal, biztonsággal alkalmazhatók. Ez geológiai adottság, mivel ott tiszta foszfát alapanyagok állnak a gyártók rendelkezésre.

Az okszerű és költséghatékony tápanyagellátás felé vezető út legfontosabb mérföldkövei, a talaj tápanyag-ellátottságának és az ott termesztendő növény tápanyagszükségleteinek figyelembevétele, hogy ezáltal csak a szükséges tápanyagokat vásároljuk meg.


eurochemlogowww.eurochemagro.com
szaktanacsadas@eurochemagro.com

 

 

Tags: őszi búza

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom