szarvasmarha

Itt a kánikula – mi baja a tehenemnek?

Hogyan jelentkeznek a hőstressz tünetei a szarvasmarhákon? Az újra ránk törő nyári forróság előtt nem haszontalan erre is kiemelt figyelmet fordítaniuk a gazdáknak.

A záporokkal színesített első nyári hetek után tikkasztó hőséget jósolnak a meteorológusok június legvégére. Néhol akár 40 Celsius-fok feletti értékek is lehetnek Európában (különösen Spanyolországban, Franciaországban, Németországban és Lengyelországban), de Magyarországon is erősödik a nappali felmelegedés. A csúcsértékek megközelítik a 35 fokot, és ilyen körülmények között fokozottan oda kell figyelni a jószágainkra is.

A szarvasmarhák számára például egyáltalán nem ideális a hazánkban tapasztalható nyári klíma, a fullasztó melegben kevesebbet pihennek, de az étvágyuk (és ezzel együtt a hozamuk) is csökken. Az állatok komfortzónája meglehetősen szűk tartományban mozog, -5 és +10 Celsius-fok között érzik magukat a legjobban, s bár a többlet hőmennyiségtől viszonylag könnyen meg tudnak szabadulni, nagyjából 25 fokos külső hőmérséklet mellett már hőstresszes állapot következhet be náluk.

Ennek jellemzői könnyen felismerhetők, már csak azért is, mert megnövekedik az állatok folyadékbevitele, és ezzel párhuzamosan csökken a takarmányfelvételük. Emelkedik a légzés- és pulzusszám, valamint látványosabbá válik a verejtékezés. Párologtatással igyekeznek hűteni magukat, ez viszont megváltoztatja a vér sav-bázis egyensúlyát, mivel fokozódik a szén-dioxid leadása. Mindez alkalózishoz (lúgvérűséghez) vezet, amelynek kompenzálására megnő a szervezet vizelettel történő bikarbonát-kiválasztása, ami viszont acidózist (túlzott savasságot) eredményez. A verejtékezés további hátránya, hogy komoly mennyiségű káliumion-veszteséget is eredményez. A káliumszint csökkenése a tejtermelés szempontjából jelent leginkább problémát, de megnő például a tőgygyulladás kialakulásának esélye is.

szarvasmarha

A forróságban a tejelő tehenek többet állnak, igyekeznek az árnyékosabb, huzatos helyeket keresni. Gyakran csoportosulnak az itató körül (60–110 liter vizet is megihatnak naponta), és sűrűbben megfigyelhető a nyálazás. Hőstressz esetén a tejtermelés csökkenése akár a 40 százalékot is elérheti, ráadásul változás következik be a tej összetételében is. A káros hatások minimalizálása érdekében a megelőzésre különös figyelmet kell ilyenkor fordítani, a megfelelő tartási körülmények biztosítása mellett a bendő mikroorganizmusainak tápanyagellátása, az egészséges bendőflóra kialakítása éppen ilyen fontos feladat.



Szerző: AgrárUnió

Tags: állattenyésztés, megelőzés, szarvasmarha, hőstressz, tünetek, kánikula

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom