Nagy István: a magyar vetőmag kulcskérdés az agrárium fenntarthatósága érdekében

Ez fontos élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés, hangsúlyozta a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter.

A jövő a természeti értékeinkre tekintettel lévő, fenntartható mezőgazdasági termelésben rejlik, amely minőségi, egészséges, biztonságos élelmiszereket állít elő. A GMO-mentes magyar vetőmag ezt a meggyőződésünket és törekvésünket jelképezi, mutatott rá Nagy István.

A hazai vetőmagágazat világszerte elismert. Magyarországon jelenleg mintegy százezer hektáron dolgoznak azért a szakemberek, hogy évi 180-190 milliárd forint értékű minőségi vetőmagot állítsanak elő. Ennek fele közvetlen exportra kerül. Az elmúlt évek piaci bővülése azt mutatja, hogy a vetőmag feldolgozó és tárolókapacitás bővítésének van jövője.

Az agrártárca vezetője előadásában kifejtette: a versenyképesség növelése érdekében új irányokra van szükség. Ezek közé a fenntartható mezőgazdasági termeléshez való alkalmazkodás, a produktivitás, a termésstabilitás, a betegségellenállóság növelése, a beltartalmi minőség javítása, valamint a modern termesztéstechnológiai gyakorlatok bevezetése tartoznak. A digitális agrármegoldások mára a kényelmi funkciókon túl versenytényezőkké váltak. Emellett számos változásra is készülni kell. A növényvédő szer hatóanyagok korlátozása alapvetően megváltoztathatja a növényvédelem hatékonyságát. A jövőben nagyobb hangsúlyt kaphat a fajta genetikájába kódolt rezisztencia kihasználása, valamint integrált növényvédelmi lehetőségek alkalmazása.

- A legnagyobb kihívást a klímaváltozás jelenti - hangsúlyozta Nagy István. - A növénynemesítés területén az aszálytűrő kultúrnövényfajták nemesítésére kell hangsúlyt fektetni, hogy a fontos kultúrákból biztonságosan előállítható legyen a keresett mennyiség. Az ideihez hasonló szélsőséges vízháztartási helyzetek ellensúlyozására a tárca kezdeményezésére április 1-jétől a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési vízhasználat vízmennyisége után. Ezzel párhuzamosan fontos célunk, hogy növekedjen az öntözéses gazdálkodás nagysága. Első lépésként 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre a mezőgazdasági öntözést szolgáló állami főművek fejlesztésére. A terveink szerint a közeljövőben mintegy százezer hektárral növekszik az öntözhető területek nagysága.

Hazánk Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Biztos kezekben tudni génállomá-nyunkat, egyet jelent azzal, hogy biztonságban tudhatjuk a jövőnket, emelte ki Nagy István. Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény – a Növény Diverzitás Központ és a Haszonállat-génmegőrzési Központ – összevonásával 2019. június 1-jei hatállyal megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot. Az új intézmény egységes szemlélettel és hatékonyabban tudja szolgálni a génmegőrzés ügyét, valamint a kormány által elfogadott program végrehajtását az állati- és a növényi génmegőrzés területén.

- Fontosnak tartom, hogy a vetőmagágazatban dolgozók és a tárca között folyamatos legyen a párbeszéd és együtt tervezzük a jövőt – mondta Nagy István. - Úgy gondolom, ez a közös munka már el is kezdődött. A vetőmagszakma által megfogalmazott igényt, miszerint: a vetőmag minősítési és ellenőrzési eljárásokba az átruházott jogkörben végzett tevékenység lehetősége visszavezetődjön - rendeletmódosítással megvalósítottuk. Az Európai Unió a tagállamok részére a vetőmag minősítési eljárások egyszerűsítését teszi lehetővé a hatósági felügyelet mellett végzett vetőmag minősítés egyes tevékenységeinek átruházott jogkörben történő végzésével. Az Európai Unió rendelkezéseire figyelemmel és azzal összhangban kerül módosításra a vonatkozó hazai előírás. Az átruházott jogkörben végzett, a vetőmagminősítés egyes tevékenységeinek a vetőmagelőállító általi elvégzésének lehetősége csökkenti a hatóságok költségeit, a vetőmagágazat részére a vetőmag előállításban rugalmasságot jelent. A hatóság a végrehajtási rendeletekben, szabályzatokban foglalt szigorú előírások, magas minőségi és szakmai követelmények betartatása mellett kívánja biztosítani az átruházott jogkörben végzett minősítést, megfelelve az európai uniós és a hazai jogszabályoknak. A jogszabály módosítás szakmai egyeztetése hamarosan befejeződik, a részletkérdések teljes körűen tisztázottak. A rendelet a jogalkotási fázis utolsó szakaszában van, a kihirdetés május közepén várható.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette: a következő évtized nagyon fontos időszak lesz a magyar vetőmag szempontjából, hiszen most kell azokat a döntéseket meghozni, amely felkészítik az ágazatot a rá váró komoly kihívásokra. Napirenden van a generációváltás kérdése is, mert ehhez felkészült szakemberekre lesz szükség. A közös, sikeres jövő érdekében a szektor nagy várakozással tekint az ágazati irányítással történő szorosabb együttműködés elé.

A mai rendezvényen Nagy István agrárminiszter és Takács Géza átadta az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását az elmúlt csaknem fél évszázadban a hazai vetőmagágazat érdekében kifejtett tevékenységéért Ritter József kapta. A 72 esztendős, közgazdász és külkereskedelmi végzettségű szakember 1971 óta foglalkozik vetőmagokkal. Több állami vállalatnál dolgozott, majd 1990-ben saját vállalkozást alapított. A Rit-Sat Kft. fő profilja egyebek mellett zöldség vetőmag termeltetése és kereskedelme. Ritter József alapító tagja az 1993-ban megalakult Vetőmag Terméktanácsnak. A szervezet munkájában tevékenyen részt vett, egyebek mellett a 2008-as siófoki EESNET konferencia és a 2017-es budapesti ISF Kongresszus Szervező Bizottságának is tagja volt. Ritter József a vetőmagágazati érdekek szószólója, állandó résztvevője a vetőmag szabályozással, jogalkotással kapcsolatos egyeztetéseknek és jelenleg is aktív résztvevője a nemzetközi kongresszusoknak.