levegő

Mesébe illő: gyógyító a munkahely levegője

Néhány darab jól megválasztott, egyszerű növénnyel bárki kristálytiszta levegőt teremthet a lakásában. A régóta ismert, de még ma is kevesek által alkalmazott módszerrel egy indiai irodaház nemcsak otthont ad a vele szerződött cégeknek, hanem „gyógyítja” is azok alkalmazottait.

Az indiai fővárosban, Új-Delhiben működő Paharpur Business Centre nemcsak jó megközelíthetőségével, flexibilis belsőtér-kialakításával, igényesen bútorozott helyiségeivel csábítja a saját irodára vágyó cégeket, hanem azzal is, hogy a dolgozók ebben a központban lélegezhetik be a metropolisz legfrissebb levegőjét. Az elképesztő mértéket öltő környezetszennyezés miatt ma már ez is egyre fontosabb szempontnak tűnik, amit jól felismert a Paharpur Business Centre elnöke, Kamal Meattle, aki mellesleg jól ismert indiai környezetvédelmi aktivista is.

A világ nagyjából egy évtizede ismerhette meg őt, mégpedig egy TED-előadás kapcsán, amelyben a saját egészségügyi kálváriájáról számolt be. 1992-ben vált allergiássá Delhi levegőjére, s orvosai szerint a tüdőkapacitása a 70 százalékára esett vissza. Ez rövid időn belül könnyen meg is ölhette volna, ám a környezetvédő-üzletember inkább nekilátott környezete átformálásának. A NASA és más tudományos szervezetek tanulmányaiból kiderítette, hogy három egyszerű növény segítségével bárki megtermelheti otthonában a számára szükséges friss levegőt. Ráadásul olyan hatékony módszerrel, hogy onnantól fogva akár egy zárt üvegburában is élhetne, mégsem fogyna el soha az oxigénje – írja a Szántóvető blog.

Az aranypálma kiszűri a szén-dioxidot, és oxigénné alakítja át. Fejenként 4 vállmagasságú példányra van belőle szükség, hogy mindenki egészséges levegőt szívhasson egy helyiségben. A légszennyezés által kevésbé sújtott településeken hetente egyszer meg kell törölgetni a leveleiket, szerves trágyában kell növeszteni őket, és nagyjából negyedévente ki kell vinni a növényeket a szabad levegőre, hogy „feltöltődhessenek”. Az anyósnyelvnek is hívott szobai szanszeviéria úgynevezett „hálószobai” növény, mert éjszaka alakítja át a szén-dioxidot oxigénné, és ebből 6-8 derékmagasságú egyed kell a kielégítő eredményhez. Az aranyos szobafutóka pedig azért hasznos, mert kiszűri a formaldehidet és más mérgező anyagokat is.

A közel 5000 négyzetméteres Paharpur Business Centre 300 lakójára 1200 növény jutott az előadás idején (2009-ben), és az elvégzett kísérletek megdöbbentő eredményekkel szolgáltak. Már 10 órányi benntartózkodás után 1 százalékkal nőtt az emberek véroxigén-szintje, a szemirritáció a felére csökkent, a légzési problémák száma pedig harmadával esett vissza. A kutatók a termelékenység 20 százalékos emelkedését is a növényeknek tulajdonítják, akárcsak az épület energiaszükségletének 15 százalékos csökkenését.



Forrás: szantoveto.blog.hu

Tags: üvegház, India, környezetszennyezés, szobanövény, légszennyezés

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom