Iratkozzon fel hírleveleinkre, hogy naprakész, gazdálkodásához létfontosságú tartalmakhoz juthasson!
Hírek - 2018.05.31
A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában olyan molekuláris genetikai markereket fejlesztettek, melyekkel egyrészt kimutatható a burgonya M- és S-vírus-fertőzöttségének mértéke, másrészt elkülöníthetők a rezisztens és fogékony fajták.
A burgonya mozaikosságát okozó vírusok (A, X, M és S-vírusok) a világ minden termesztővidékén előfordulnak. Ezek a vírusok szabad szemmel egyáltalán nem vagy csak nehezen észrevehető tüneteket okoznak, a fertőzött növények, különösen S-vírus esetén, gyakran teljesen tünetmentesek.
- Az M- és S-vírusokkal való fertőzöttségnek önmagában nincs jelentős termésveszteséggel járó következménye, csak akkor, ha más, például Y-vírussal is fertőzött a növény. Ez a komplex vírusfertőzés már akár teljes termésveszteséggel járhat, az érzékeny fajták esetében akár a növények gyors elhalásához is vezethet. A burgonya mozaikosságát okozó vírusok leggyakrabban a fertőzött vetőgumókban és az árvakelésekben telelnek át, vektorokkal (például levéltetű) vagy mechanikai úton terjednek – ismertette Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (DE AKIT) tudományos főigazgatója.
A Nyíregyházi Kutatóintézet molekuláris genetikai laboratóriumában – ELISA-tesztek mellett kiegészítő – real-time PCR (qPCR: kvantitatív polimeráz-láncreakció) technikát is alkalmaznak a vírusfertőzöttség kimutatására. A módszer a burgonya-mozaikvírusok különböző típusai és a fertőzöttség mértéke alapján a vírus örökítőanyagára (RNS) tervezett specifikus szekvenciákon alapul. Az alkalmazott qPCR-technikával részletesebb és pontosabb eredmények érhetők el, mint az ELISA tesztekkel.
- A burgonyafajták örökítőanyagára (DNS) tervezett molekuláris genetikai markerek segítségével el tudjuk különíteni az S- és M-vírusokra fogékony és rezisztens fajtákat már a növénynevelés kezdeti fázisában is, így elősegítve és felgyorsítva a burgonyanemesítést lehetővé válik a molekuláris genetikai markerekre alapozott szelekció – tette hozzá Dobránszki Judit.
A molekuláris genetikai módszereket a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül fejlesztették ki a kutatók a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában.
Forrás: DE Sajtóiroda - TH
NÉPSZERŰ HÍREK
2023.03.16
Milyen traktor való műtrágyázáshoz? A McCormick felsorolt pár érvet az X6-os család mellett
2023.03.08
Itt az új Trabant, elektromos hajtással, babakék festéssel – sajnos, csak egy létezik belőle
KIEMELT HÍREK
Kiskert Kárkép - 2023.03.05
A termesztett zöldségeknek különböző tápanyagigénye van, ezért amikor tervezzük a szerves-, vagy műtrágya kijuttatást figyelembe kell venni az eltérő szükségletüket. A következő ...
Hírek - 2023.01.25
A nem mindennapi baleset Lengyelországban történt.
Agrárgazdaság - 2023.01.28
Ugyan silány minőségű az importált áru, de olcsó, és rontja a magyar gazdák piaci lehetőségeit is
Agrárgazdaság - 2023.03.27
A természetes vizeinket egyszerre kell védeni és használni. Ezt szolgálja az az uniós előírás is, miszerint 2023 végéig a magyar gazdáknak is be kell jelenteniük az engedély nélkül ...
Kiskert Kárkép - 2023.02.19
Hiába a nagy kert, ha nem jó fekvésű, vagy a nap nagy részében beárnyékolja a szomszéd háza? Természetesen ekkor sem kell csüggednünk, van megoldás!
Kiskert Kárkép - 2023.02.17
A hazai gasztrokultúránk meghatározó növénye a burgonya. Elkészítésének módjait a magyar társadalom párszáz év alatt tökéletesre fejlesztette.
Hírek - 2023.01.27
Az olcsó gabona letörte az árakat, állítólag ettől most élénkülni kezdett a piac. Azonban nemcsak gabona jön Ukrajnából, hanem kifogásolható minőségi liszt is.
Gépesítés - 2023.01.24
A magyar mezőgépgyártás legendás traktortípusa a Rába Steiger. Jó néhány még ma is jobban helytáll a földeken, mint sok nyugati csili-vili társa – különösen igaz ez azokra, melyeket ...