Zöldség a tundrán
Hírek - 2018.02.01
Akármilyen fura, a sarkkör fölött élők nem várják meg, amíg a globális felmelegedés hatása őket is eléri, és szánthatnak-vethetnek. A messziről szállított drága zöldségeket saját terméssel igyekeznek kiváltani.
Norvégia és az Északi-sark között a szürke Jeges-tenger közepén fekszik a Spitzbergák szigetcsoportja, ahol szénbányák, gáz- és olajkitermelés mellett a halászhajók számára épült kikötők vannak.
A 2700 fős lakosság a tengeren túlról kapja az élelmiszert, ám egyikük, Benjamin Vidmar indított egy kezdeményezést Polar Permaculture Solutions névvel. A fővárosban, Longyearbyen-ben élő szakács ugyanis elkezdett – előbb a lakásában – növényekkel kísérletezni, majd felvette más sarkköri régiókkal a kapcsolatot, hogy összegyűjtsék a tapasztalataikat egyebek között arról, miként lehet földigilisztát tenyészteni élelmiszerhulladékon. Vidmar ma már egy fűtött fóliadómban termeszt zöldséget a földigilisztái segítségével.
Mert amúgy a helyi talaj nemigen alkalmas növénytermesztésre.
Ennél már sokkal nagyobb léptékű az észak-kanadai Inuvik közösségi üvegház, amit húsz éve egy feleslegessé vált jéghoki csarnokban hoztak létre. A lakosság tehát létrehozott egy 1440 négyzetméteres kertet a tundrán. Azért nevezik közösségi üvegháznak, mert minden tagnak van egy kis parcellája, amit megművelhet, csak éppen kezd nagyon is kicsinek bizonyulni a csarnok. A kezdeti ötvennel szemben ma már 250 ember jár oda kertészkedni.
Forrás: Syngenta blog
Címkék: növénytermesztés, zöldség, tundra, sarkkör
Mennyit számít a bálatömörség?
Makrofomina itt, ott, mindenhol
Klímabarát kertek: Új irányvonalak és módszerek a melegedő ...
Az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlete nőtt 2026 ...
Hatékony tarlókezelés száraz nyárban – A talajnedvesség ...
A csodasövény „ára”: Miért veszélyes a szibériai szil, és mivel ...
A málna metszése szüret után: Így készítsd fel a bokrokat a jövő ...
A hulladéktól az erőforrásig
Ön hogyan dönt? Védekezik vagy kockáztat?
HORSCH Terrano, Tiger és Fortis gépcsaládok
