Egyre hangosabb a csörte, közelednek a kamarai választások

Törvénysértőnek tartja a választásokat a társas vállalkozások érdekképviseletét ellátó Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), ezért az ügyészséghez és a bírósághoz fordul. „Törvény írja elő, hogy közgyűlés(ek)en kell megválasztani a kamarai küldötteket, az agrárkamara azonban nem tart megyei közgyűléseket, hanem e helyett választási színjátékot rendez” – áll a sajtóhoz eljuttatott közleményükben.

A MOSZ szerint aggályos, hogy nincs érvényességi küszöb, így a tagok elenyésző kisebbségének akarata határozhatja meg, hogy ki irányítsa a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK). Az előző, 2013. évi választásokon a tagság mindössze 3 százaléka szavazott. A voksok jó része ráadásul eltűnik a süllyesztőben – emeli ki a MOSZ –, mivel a sajátos választási szabályoknak köszönhetően a „győztes mindent visz” elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy csak a győztes listáról lehet küldötté válni, vagyis a vesztes listára szavazók képviselet nélkül maradnak, ők egy embert sem delegálhatnak az agrárkamarába. A NAK és a MAGOSZ elnökének javaslatára ráadásul olyan törvénymódosításra került sor, amely révén ott, ahol csak egy lista van, nem lehet nemmel szavazni. Így egyetlen egy támogató szavazattal is meg lehet nyerni a megyei választást.

A november 3-i agrárkamarai választásokra a MOSZ mellett az egyéni gazdaságokat képviselő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségét (MAGOSZ) vették nyilvántartásba jelölő szervezetként. A MOSZ 9 megyében, a MAGOSZ pedig mind a 19 megyében tudott listát állítani. A társas vállalkozásokat képviselő MOSZ is szeretett volna közös listán szerepelni a MAGOSZ-szal, de a gazdaköri szervezet végül másik 17 agrárszervezettel kötött együttműködési megállapodást.

„A MOSZ tagjai országos ellenőrzőbizottsági tagként, országos küldöttekként, megyei küldöttekként, szakmai osztályok vezetőiként részt vesznek a kamara tevékenységének ellenőrzésében és a döntéshozatalokban. Az elnökség egyhangú szavazattal úgy döntött, hogy továbbra is segíti a MOSZ-tagoknak a kamarai munkában való részvételét, de külön kétpólusú megállapodást nem kíván kötni, mert az érintené a szövetséges szervezetekkel kialakított eddigi és jövőbeni együttműködést” – áll a MAGOSZ júniusi közleményében. A visszautasítás óta a MOSZ egyre erősebben támadja a másik jelöltállító szervezetet, a NAK működését pedig „antidemokratikusnak” tartja, mivel a kamara 24 tagú országos elnökségének szinte minden tagja MAGOSZ-vezető.

Nagy Tamás MOSZ-elnök (aki 1990–1994 között az Agrárszövetség elnökeként vált ismertté) a közelmúltban azt is felvetette, hogy el kellene törölni a kötelező agrárkamarai tagságot. „A NAK-nak a munkájával kellene kiérdemelnie, hogy egy termelő a tagja legyen, nem pedig törvényi előírással. Más nemzetgazdasági ágazatokban sincs kötelező tagság” – emelte ki a MOSZ, hozzátéve, hogy a kamara éves költségvetése már meghaladja a 10 milliárd forintot, és ebből 6 milliárdot a tagdíjak tesznek ki.