TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 72.318,07 Ft (tonna)

Napraforgómag: 194.792,05 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 85.247,32 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 62.315,12 Ft (tonna)

Repcemag: 196.631,93 Ft (tonna)

Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 701 Ft

Benzin ára: 626 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 363,90000

USD: 313,73000

CHF: 385,28000

GBP: 423,72000

Hirdetés

Komoly konkurenciája lett a magyarnak az ukrán gabona

Hírek - 2017.09.13

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint erőteljes versenytársat kaptak az unióban a magyar gazdálkodók az ukránok közös piacra történő beengedésével. A NAK szerint a versenyképesebb termelési technológiák bevezetésével és a feldolgozottsági szint növelésével lehetne a pozíciót megőrizni.

Körülbelül 500 millió fős piachoz férhet hozzá Ukrajna, az unió üzleti vállalkozásainak pedig egy 45 milliós új piachoz való könnyebb hozzáférést ígér a két fél által megkötött és immár teljes körűen hatályba lépett, átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, amely a vámok nagy részének megszüntetéséről is rendelkezik – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az elmúlt években az ukrán mezőgazdaság nagyon sokat fejlődött, ráadásul még mindig rengeteg növekedési potenciállal rendelkezik. A már meglévő hatalmas birtokok mellett is sok még a szabad terület, ráadásul ott található a világ legjobb termőföldjeinek (csernozjom) jelentős része.

A NAK szerint igaz, hogy az ukrajnai gazdaságok hektáronkénti árbevétele 10-20 százalékkal alacsonyabb, mint a magyarországiaké, viszont a termelési költségük csak 40-50 százaléka az itteninek, mert kevesebb az inputanyag-felhasználás, és olcsóbb a munkaerő. Ha versenyképesebb fajtákat, hatásosabb vegyszereket és újabb gépeket vezetnének be, akkor a terméshozamuk egyes becslések szerint 50-60 százalékkal is nőhet. Ez még a költségek növekedése mellett is jelentős versenyelőnyt biztosítana számukra.

Márpedig Ukrajna már most is 16-18 millió tonna búzát és 18-20 millió tonna kukoricát exportál, a teljes gabonaexportja pedig évente körülbelül 40 millió tonna. Mivel Oroszországé is 35-38 millió tonna, akkor kiderül, hogy ez a két ország külön-külön annyit exportál, amennyit az Európai Unió 28 tagországa összesen. Ez a NAK szerint már csak azért is fontos, mivel az EU tagállamaihoz hasonlóan 2016-tól Ukrajna sem exportálhat mezőgazdasági terméket és élelmiszert Oroszországba. Magyarország helyzetét külön rontja, hogy – hozzá hasonlóan – Ukrajna két legnagyobb mezőgazdasági exportcikke a búza és a kukorica.

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium 2017. március végi adatai szerint Ukrajnában 6 millió hektáron vetettek őszi búzát, míg a NAK adatai szerint a magyarok 958 ezer hektáron. Az említettek mellett például az olajos magvak, árpa, tej, feldolgozott paradicsom, alkoholos italok és étolaj esetében is jelentős versenyre számíthatunk. Az étolaj literenkénti ára a vevőhöz leszállítva is alacsonyabb, mint a hazai előállítási költség. Ebből adódóan a hazai feldolgozóiparnak is változásokat hozhat a megállapodás.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a gazdálkodók számára az együttműködés erősítése, a versenyképesebb termelési technológiák bevezetése és a feldolgozottsági szint növelése lehet a kiút. Emellett folytatni kell az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését is, hogy a feketegazdaságnak még csak lehetősége se nyíljon az új partnerállam bevonásával.

Forrás: NAK/vg.hu

Címkék: búza, kukorica, gabona, gabonaexport, Ukrajna, közös piac

Népszerű hírek