termőföld

Mezőgazdasági termőtalajok védelme – szakmai kerekasztal

Miért kell a termőtalajokról szakmai kerekasztal megbeszélést tartani?

Azzal a céllal hívtuk össze a szakmai kerekasztalt, hogy kincsünkről a magyar termőföldünkről, annak állapotáról és megóvásáról gondolatindító beszélgetést folytassunk az érintett szakemberekkel.

A rendezvény megtartását a Magyar Talajbaktérium- gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete kezdeményezte, mivel szívügyüknek tekintik a mezőgazdasági termőtalajok védelmét, állapotának megóvását, javítását.

A világon az elmúlt 50 év intenzív szántóföldi termelése, műtrágyázása miatt a mezőgazdasági területek 65% károsodott, illetve nem alkalmas művelésre (pl. szikesedés). A FAO adatbázisa szerint a világban a mezőgazdasági termelésre potenciálisan alkalmas területek 6 %-a szikes és sós, 15 %-a erősen savanyú (pH < 4,5), további 14 %-a (erősen csapadékos területek) gyengén savanyú kilúgozódott talaj.

Az Európai Bizottság 2012. február 13-án sajtóközleményben is jelezte, hogy határozottabb lépéseket vár a talajromlás megállítására. A talajromlás csökkenti Európa élelmiszer-termelési kapacitását, valamint gyengíti az aszály és árvíz megelőző képességét, a biológiai sokféleség leépülésének megállítását és az éghajlatváltozás kezelését. Tehát ez azt jelenti, hogy a jelenlegi intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy Európában minden talajnak megfelelő szintű védelmet biztosítsunk.

Magyarország területének közel 50 %-a (48,5 %) mezőgazdasági művelés alatt áll. A szántóföldi művelésű területek több, mint egy harmada (2,3 millió ha), az ország területének egy negyede valamekkora mértékben erodálódott. A mező – és erdőgazdasági területek közel 60 %-a veszélyeztetett a talajdegradáció által.

Hazánk legféltettebb természeti kincsei az édesvízkészletek és a termőföld. Ugyan a talaj pusztulása még nem olyan látványos, mégis a kutatások szerint ha a jelenlegi mértékkel romlik, akkor hamarosan nem lesz megfelelő jó minőségű a termőtalaj.

A talaj egy életközösség. Mikrobiológiai élet nélkül csak mállott kőzet. Ha a talajélet elpusztul a különböző stresszhatások miatt, elveszik a pufferkapacitás, felborul a finoman hangolt egyensúly és termőképtelenné válik a föld.

A fenti problémákkal párhuzamosan jelentkezik az, hogy a földek tápanyag szolgáltató képessége is csökken. Így a termesztett növényeinkben a kimutatások szerint is az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a vitamin, és ásványi anyag tartalom. Ez mind kihat a termelt élelmiszereink és takarmányaink minőségi paramétereire.

A gyenge minőségű talajokon a termelés kockázatos és jóval költségesebb mint a jó adottságú területeken. A különböző talajjavító eljárások (pl. meszezés) és talajkímélő módszerek alkalmazásának éppen az a célja, hogy a talajtermékenységet fenntartsák és fokozzák, a növények ökológiai igényeit kielégítsék, biztosítsák a talaj zavartalan funkcióképességét és növeljék a talaj pufferoló képességét.

A kerekasztal szakemberei problémák feltárásáig jutottak el.

A folytatásban a különböző szakterületektől érkező illetékesek javaslati megoldásokat dolgoznak ki. A beérkezett anyagok megvitatása ősszel várható szintén kerekasztali összejövetel formájában. Az a cél, hogy egy komplett megoldási stratégia kerüljön a Földművelésügyi Minisztérium asztalára a magyar mezőgazdasági termőtalajok védelméről.

Tags: mezőgazdaság, talaj, termőföld, talajromlás, termőtalaj

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom