Brit élelmiszerszektor: elengedhetetlen a szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val

A brit élelmiszeripar termelői és kiskereskedelmi hálózatai szerint a szektornak mindenképpen szabadkereskedelmi megállapodásra lesz szüksége az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után is, ellenkező esetben vámakadályok emelkednek a kétoldalú kereskedelem és a beszállítói hálózatokon belüli áruforgalom elé.

A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (NUF), az Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége (FDF) és a Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) közzétett közös felhívásában kiemelte: a szektor 3,9 millió vállalkozó és alkalmazott megélhetését biztosítja, és évente 108 milliárd font (40 ezer milliárd forint) értéket termel.

A felhívás szerint az ágazat nem tud elszigeteltségben működni: a gazdáknak takarmányt kell importálniuk, és hozzá kell férniük a külső piacokhoz, különösen olyan termékek esetében, amelyek hazai kereslete nem elégséges.

Az élelmiszer- és italgyártóknak, valamint a kiskereskedelmi hálózatoknak is folyamatos hozzáférésre van szükségük az export- és importpiacokhoz. E kereskedelmi kapcsolatrendszer szabályozói hátterét jelenleg az Európai Unió szabályozási rendszere adja, de Theresa May brit miniszterelnök egyértelművé tette, hogy e szabályozói háttér változni fog, amint Nagy-Britannia EU-tagsága megszűnik - áll az ágazat szervezeteinek hétfői felhívásában.

A közös nyílt levél aláírói szerint ebben a helyzetben először átmeneti megállapodásokra lesz szükség annak érdekében, hogy a brit EU-tagság megszűnése után ne emelkedjenek hirtelen forgalomakadályozó és költségnövelő vámakadályok a brit élelmiszerszektor vállalatai elé, középtávon pedig kétoldalú szabadkereskedelmi egyezséget kell kötni az EU-val, hogy később is mindkét irányban vámmentesen folytatódhasson a kereskedelem.

A brit kormány januárban ismertette a Brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező Fehér könyvet. A 77 oldalas tanulmány egyik leglényegesebb eleme az, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mivel e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne.

A brit kormány azonban a Fehér könyv szerint "nagyratörő és átfogó" szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az Európai Unióval.
E stratégia kockázataira a brit üzleti szektor már korábban is több felhívásban figyelmeztette a kormányt. Az üzleti élet képviselői szerint ugyanis ha a kilépési feltételekről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak, akkor az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vámokat jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben.

Nemrégiben a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet, hangsúlyozva: szabadkereskedelmi megállapodás nélkül, a WTO-szabályok alapján az EU-piacra irányuló, jelenleg vámmentes brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok a brit EU-tagság megszűnése után. A felhívás szerint ez például a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.

Forrás: MTI

Tags: brexit, kereskedelem, élelmiszer, Európai Unió

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom