FAO Élelmiszer-kilátások: A globális élelmiszerkészletek összességében továbbra is bőségesek, de a kockázatok egyre nőnek
Hírek - 2026.11.20
A globális mezőgazdasági árukészletek általánosságban továbbra is kényelmesek, különösen a búza és a durva gabonafélék esetében, bár a rizs, a cukor és a növényi olajok esetében szorosabb egyensúlyok kezdenek kialakulni. Az árupiacok és a kereskedelmi folyamatok ennek ellenére továbbra is ki vannak téve az időjárási viszonyoknak, a logisztikai zavaroknak és a politikai bizonytalanságnak – derül ki az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által november 19-én közzétett új jelentésből.
Az Élelmiszer-kilátások című kiadvány a globális élelmiszerimport-költségek növekedési ütemének lassulására is számít 2026-ban, amit nagyrészt a kávé és a kakaó alacsonyabb nemzetközi árai okoznak majd.
A félévente megjelenő kiadvány frissített piaci értékeléseket és előrejelzéseket tartalmaz a főbb élelmiszer-áruk, köztük a gabonafélék, az olajnövények, a cukor, a hús, a tejtermékek, a halászati és akvakultúra-termékek termelésére, felhasználására, kereskedelmére és készleteire vonatkozóan.
Az új kiadás további betekintést nyújt a műtrágyatermelésbe, -felhasználásba és -kereskedelem trendjeibe, abba, hogy a fekete-tengeri konfliktusok okozta zavarok hogyan alakítják át a kereskedelmi útvonalakat, valamint különleges cikkeket tartalmaz a tejsavó, az olívaolaj és az állati takarmányok költségeire összpontosítva.
Főbb megállapítások
• A globális gabonakészletek várhatóan 1,8 százalékkal emelkednek a 2027-es szezon végére, ami nagyrészt az Oroszországi Föderációban és Ukrajnában felhalmozódott búzakészleteknek köszönhető, ahol az export zavarai korlátozzák a szállítmányokat.
• A gabonafélék világkereskedelme 2026/27-ben várhatóan 3,3 százalékkal csökken, amit szinte teljes egészében a búzakereskedelem csökkenése fog okozni, mivel minden nagyobb exportőr szállítmányai csökkennek. A rizs globális kereskedelmi volumene 2027-ben és a kukorica 2026/27-es globális kereskedelmi volumene várhatóan bővül.
• A globális búza- és kukoricatermelés 2026/27-ben várhatóan továbbra is az ötéves átlag felett marad, a globális készletek pedig a nemzetközi kereskedelem korlátozásai közepette emelkedni fognak.
• A világ rizstermelése várhatóan négy szezon után először csökken a csökkenő termelői haszonkulcsok és az El Niño jelenséggel összefüggő kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, és elmarad a kihasználtságtól; azonban a nagy mennyiségű tartalékkészletek a világ rizskészleteit a rekord második legmagasabb szintjén tarthatják.
• Az olajos magvak globális termelése várhatóan rekordszintre bővül 2026/27-ben, míg a bioüzemanyag-ágazatból származó növényi olajok iránti tartósan erős kereslet valószínűleg a globális olaj-/zsírkészletek további csökkenéséhez vezet.
• A globális hústermelés várhatóan mérsékelten bővül 2026-ban, élén a baromfitermeléssel, míg a szarvasmarha- és juhtenyésztés várhatóan csökkenni fog az állatállomány szűkössége miatt. A globális húskereskedelem várhatóan növekedni fog a baromfihús iránti erős importkereslet miatt.
• A globális tejtermelés várhatóan 1,8 százalékkal bővül 2026-ban, míg a tejtermékek nemzetközi kereskedelme várhatóan 2,1 százalékkal fog növekedni az előző évhez képest, a tejporok nagyobb szállítmányainak köszönhetően.
• A világ cukortermelése várhatóan csökken 2026/27-ben, és a várt globális fogyasztás alá esik. A nemzetközi cukorárak az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedtek, ami a szorosabb globális piaci egyensúly miatti növekvő aggodalmakat tükrözi.
• A globális halászati és akvakultúra-termelés várhatóan 0,3 százalékkal bővül 2026-ban, még akkor is, ha a kifogott mennyiség várhatóan 3,4 százalékkal csökken, főként az El Niño miatt, amely jelentősen csökkenti a perui szardellafogásokat; valamint a magasabb üzemanyagárak miatt, amelyek a flotta jövedelmezőségét rontják. Az akvakultúra-termelés várhatóan 3,6 százalékkal fog növekedni, bár a csökkent szardellakészletek miatt emelkednek a takarmányárak, különösen a garnélarák és a lazac esetében.
Külön fejezetek – A műtrágyapiacok zavarai
Az első különkiadás a műtrágyapiacok zavarait és azok termelésre, valamint a megfizethetőségre gyakorolt hatásait vizsgálja. A nitrogénműtrágyák, köztük az ammónia és a karbamid globális termelése várhatóan csökkenni fog 2026-ban, ami nagyrészt a Hormuzi-szoros lezárásával összefüggő energiaellátási, termelési és kereskedelmi zavarokat tükrözi. A műtrágya megfizethetősége a terményárakhoz viszonyítva mérve – a kukoricára Brazíliában, a búzára az Európai Unióban, a rizsre Délkelet-Ázsiában és a szójababra az Amerikai Egyesült Államokban összpontosítva – mind a négy termény esetében romlott, és 2026 közepére a hosszú távú alapérték alá esett, április és június között elérve a legalacsonyabb szintet. A terményárakhoz viszonyított megemelkedett műtrágyaköltségek gyengíthetik a gazdálkodók ösztönzőit a műtrágyák vásárlására és alkalmazására.
A fekete-tengeri gabonaexport zavarai hogyan alakítják át a kereskedelmi forgalmat
Egy másik cikk azt vizsgálja, hogy a fekete-tengeri gabonaexport zavarai hogyan alakítják át a kereskedelmi forgalmat. Ukrajna Nagy-Odesza kikötőiből és az Oroszországi Föderáció Azovi-tengeri és Fekete-tengeri kikötőiből származó együttes gabonaszállítmány 2026 szeptemberében 0,5 millió tonna alá esett, szemben az egy évvel korábbi 7,8 millió tonnával. Az exportkorlátozások miatti készletfelhalmozódás befolyásolhatja a gabona minőségét és az értékesíthetőségi problémákat a tárolókapacitásra nehezedő fokozott nyomás miatt. Argentína, Ausztrália és az Európai Unió növeli részesedését a globális búzaexportban, mivel a kereskedelmi forgalom alkalmazkodik a fekete-tengeri régióban bekövetkezett szállítási zavarokhoz.
A globális olívaolaj-piac legújabb fejleményei
Egy külön cikkben áttekintették a globális olívaolaj-piac legújabb fejleményeit. A világ olívaolaj-termelése az előzetes előrejelzések szerint rekord magas, 3,7 millió tonnás mennyiséget ér el 2026/27-ben, a fogyasztás pedig várhatóan 6 százalékkal bővül. Spanyolországban, a világ legnagyobb olívaolaj-termelőjében a termelés várhatóan 22,7 százalékkal, 1,6 millió tonnára nő, míg az extra szűz olívaolaj nagykereskedelmi ára 18,3 százalékkal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakához képest 2026 szeptemberében. Eközben az olaszországi Bariban az árak több mint 50 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakához képest.
Tejsavó, olajliszt
A jelentés a tejsavó növekvő jelentőségét is vizsgálja. A magas fehérjetartalmú tejsavó-összetevők iránti erős kereslet egyre inkább befolyásolhatja a sajtgyártás gazdaságosságát, mivel az emberek és az állatállomány fehérje iránti kereslete növeli a sajtfeldolgozásból származó összértéket. Az előnyök azonban valószínűleg azoknál a feldolgozóknál koncentrálódnak, akik hozzáférnek a szükséges tejsavó-feldolgozó kapacitáshoz.
Az utolsó cikk a takarmányköltségek emelkedésének az állattenyésztői haszonkulcsokra gyakorolt hatásait vizsgálja. A kulcsfontosságú takarmány-összetevők nemzetközi árai 2026 eleje óta emelkedtek, élükön az olajliszttel, ami az emelkedő energiaárak mellett növeli az állattenyésztési költségeket. A termelői haszonkulcsokra gyakorolt hatás a kibocsátási áraktól, a termelési rendszerektől és a takarmány-összetételtől függően változik. A termelők takarmányhelyettesítéssel és hatékonyságnöveléssel reagálnak, bár a táplálkozási és gazdasági korlátok korlátozzák az alkalmazkodási lehetőségeket.
Élelmiszerimport-számla
Az új Élelmiszer-kilátások című kiadvány az FAO 2026-os globális élelmiszerimport-számlájára (FIB) vonatkozó becslését is bemutatja, amely várhatóan 1,9 százalékkal, 2,267 billió USD-re nő, szemben a 2025-ös közel 8 százalékos növekedéssel.
Ez az ütem jelentősen lassabb az előző évhez képest, nagyrészt a kávé- és kakaóárak csökkenésének köszönhetően, annak ellenére, hogy a gabonafélék és olajos magvak importszámlái ismét emelkednek. A magas jövedelmű országok (HIC-k) várhatóan a növekedés 13 százalékát teszik ki, szemben a 2025-ös 79 százalékkal, a felső-közepes jövedelmű országok pedig a növekedés mintegy kétharmadát teszik ki. Ez a tendencia az FAO várakozásai szerint hosszú távon az alacsony és közepes jövedelmű gazdaságokra is kiterjed.
A kávé, tea, kakaó, fűszerek és kapcsolódó termékek importköltsége várhatóan 11,9 százalékkal csökken 2026-ban, míg a gabonaféléké 3,0 százalékkal, az olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsöké 9,9 százalékkal, a húskészítményeké pedig 6,9 százalékkal emelkedik. A fejlett országok teljes költsége várhatóan mindössze 0,4 százalékkal fog emelkedni 2026-ban, míg az alacsony és közepes jövedelmű gazdaságok esetében együttesen 4,9 százalékkal, a legkevésbé fejlett országok esetében pedig 3,9 százalékkal fog emelkedni.
Forrás: fao.org/newsroom, Fotó: ©FAO
Címkék: élelmiszer, fao
A talajmintavétel és a talajvizsgálati jegyzőkönyv ...
Egészséges talaj, Egészséges takarmány = Egészséges ...
A földtörvény módosítására készül a kormány
Minden, amit az őszi lemosó permetezésről tudni kell
Billeg a dominó
Legelő, tudás, jövő – nyilvánosságra hozták a Magyar Pásztorok ...
Új kihívások, új válaszok – Sumi Agro Kalászos Gabona Fórum
Minden, amit tudni kell a fatörzs meszeléséről
Megelőzni, felismerni, bejelenteni: így védekezhetünk az ...
AMAZONE újdonság az EIMA 2026 kiállításon – TopCut 3000 ...