Növekedett az agrár-külkereskedelem aktívuma 2026 első fél évében
Hírek - 2026.11.06
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 6835 millió eurót, behozatalának értéke 5021 millió eurót tett ki 2026 első fél évében, az agrár-külkereskedelem aktívuma 1814 millió euró volt, 77,1 millió euróval több, mint 2025 első hat hónapjában. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 1,5 százalékkal emelkedett, importértéke nem változott, az egyenleg 4,4 százalékkal javult a 2025. első félévi értékhez képest.
2026 első hat hónapjában az agrár-külkereskedelem exportárindexe 4,2 százalékkal, importárindexe 1,1 százalékkal nőtt, a cserearány-mutató 3 százalékkal javult a vizsgált időszakban a bázisidőszakhoz képest – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) „Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2026. I. fél év” című kiadványa.
A legnagyobb értékben a húsfélék árbevétele nőtt
Amint a szerző, Molnár Piroska kifejti, a nemzetgazdasági export értéke 8,8 százalékkal, az importé 11 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2026 első fél évében 8,3 százalék, az importértékből 6,5 százalék volt.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 10 exportértéke emelkedett, 14 árucsoporté csökkent 2026 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a húsfélék árbevétele nőtt (+90,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a baromfihús és a marhahús ára 33–34 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az élő állatok árbevétele 88,1 millió euróval, az állati és növényi zsír és olaj árucsoporté 59,3 millió euróval, az ital, szesz, ecet árucsoporté 54,7 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.
A gabonaféléket érintette a legnagyobb exportérték-csökkenés
A legnagyobb exportérték-csökkenés a gabonaféléket érintette (–159,2 millió euró), elsősorban a búza és a kukorica árának 10–40 százalékos visszaesése révén. A kakaókészítmények exportértéke 31,1 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a csokoládé kivitele közel 20 százalékkal csökkent.
Importoldalon a gabonafélék értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+49,3 millió euró). A gyümölcsfélék importértékének 43,8 millió eurós emelkedését az egyéb friss gyümölcs, a fagyasztott gyümölcs, a szőlő, valamint az alma és körte behozatalának bővülése eredményezte. A növényi nedv és kivonat árucsoport importértéke 18,5 millió euróval, a kétszeresére nőtt. A cukrászati termékek behozatalának értéke 4,7 százalékkal (+17,9 millió euró), a zöldség- és gyümölcskészítményeké 6,8 százalékkal (+15,6 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a kakaókészítmények, valamint az állati takarmányok esetében történt 16,5 és 7,6 százalékos (–50,8 millió, illetve –33,8 millió euró) mértékben.
Az exportforgalom 93,7 százalékát európai partnerekkel bonyolítottuk le
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban továbbra is koncentrált és erősen Európa-centrikus képet mutatott: az exportforgalom 93,7 százalékát európai partnerekkel bonyolítottuk le. Ázsia részesedése 4,2, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig 0,9 és 0,1 százalékot ért el.
Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 80,2 százalékkal, az importértékből 92,5 százalékkal részesedett 2026 első hat hónapjában. Az EU-tagországok által exportált termékek értéke szinte nem változott, az import értéke is csupán 1 százalékkal emelkedett, az egyenleg 835 millió eurós értéke 9,2 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban volt.
A legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2026 első fél évében is Németországgal bonyolódott
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2026 első fél évében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még: Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Hollandia, Szlovákia, Csehország, Horvátország és az Egyesült Királyság. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 68,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,3 százalékát biztosították.
Új kihívások, új válaszok – Sumi Agro Kalászos Gabona Fórum
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
Innovációk nélkül Európában is veszélybe kerül az ...
Élénkült a szarvasmarha külkereskedelme
Erre oda kell figyelni: brutális, ami a magyar földdel történik, ...
A kecskerágó: A kertek ezerarcú, ragyogó ékszere
3,7 milliárd forint előrehozott támogatást kaptak a ...
205 milliárd forint érkezett a gazdálkodókhoz a normál ...
„Rendszerszintű válaszokkal kell reagálni” (I. rész) – Interjú ...
Változások következnek az antibiotikumok felírásában és az ...
