Önálló akvakultúrás szekcióval bővült az AIMS Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium
Hírek - 2026.10.28
Az Agrofeed által szervezett AIMS Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium programjában idén első alkalommal kapott helyet önálló akvakultúrás szekció. Két évvel ezelőtt a konferencia még nem foglalkozott haltermelést érintő témákkal, az idei rendezvény azonban már önálló szakmai blokkban mutatta be az édesvízi haltakarmányozás aktuális kérdéseit és fejlesztési lehetőségeit – A konferenciáról, közelebbről a szekció munkájáról a honlapján adott hírt október 26-án az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).
Az AKI Akvakultúra és Halászati Elemző Osztályt Bojtárné Lukácsik Mónika és Temesváry Kriszta képviselte a konferencia első napján. Az akvakultúrás szekció előadásai és az azokat követő szakmai párbeszéd révén közvetlen tapasztalatokat szereztek a korszerű haltakarmányozási megoldásokról, a hazai termelés gyakorlati kihívásairól, valamint a kutatások és fejlesztések aktuális irányairól.
A szekció üzenete egyértelmű volt: a jövő a tudásalapú haltakarmányozásé
Az „Édesvízi haltakarmányozás” című szekciót prof. dr. Urbányi Béla (Széchenyi István Egyetem) vezette, a szekció titkára dr. Varga Dániel volt. A program a haltápra alapozott édesvízi haltermelési technológiáktól a globális akvakultúra növekedésének takarmányozási kihívásain át a tógazdasági gyakorlati tapasztalatokig terjedt.
Prof. dr. Mézes Miklós (MATE) online előadásában a haltápra alapozott takarmányozást mutatta be, Bardócz Tamás (Eurofish International Organization) a globális növekedés kihívásait tekintette át, Bognár Attila (BO-FA Fish Kft.) pedig a tógazdasági tápos takarmányozás gyakorlati tapasztalatairól számolt be. Dr. Várkonyi Levente (Walise Kft.) a vízparaméterek jelentőségét, dr. Hoitsy Márton (Vet4Fish Kft.) a halegészségügyi aktualitásokat, dr. Bársony Péter (Debreceni Egyetem) pedig a tápos pontyivadék-nevelés kihívásait ismertette. Csókás Endre és Bartucz Tamás (Agrofeed Kft. és MATE) az újonnan kifejlesztett afrikaiharcsa-takarmányok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait mutatta be.
A program az ágazat növekvő jelentőségét jelezte, és rávilágított arra, hogy a korszerű, tudásalapú takarmányozás egyre meghatározóbb szerepet játszik a hazai akvakultúra versenyképességének javításában.
A szekció üzenete egyértelmű volt: a jövő a tudásalapú haltakarmányozásé. Az előadók szerint a tápalapú pontytermelés fejlesztése és a korszerű takarmányozási megoldások elterjedése erősítheti a hazai akvakultúra versenyképességét. A résztvevők olyan vállalkozások gyakorlatát is megismerhették, amelyek teljes termelési rendszerüket korszerű takarmányozási elvekre építik.
Az előadások arra is rámutattak, hogy a takarmányköltség a haltermelés egyik meghatározó ráfordítása
A színvonalas és informatív előadásokat élénk szakmai párbeszéd követte. A szervezők nagy hangsúlyt fektettek a kérdések megvitatására, hiszen a felvetett problémák és észrevételek új megközelítésekkel és hasznos tanulságokkal gazdagíthatják a résztvevőket. A hazai előadások mellett nemzetközi szakértők is árnyalták a szakmai képet, például Pál Szijjártó (JEFO Europe) a takarmányfehérjék hatékonyabb hasznosításának lehetőségeit ismertette, dr. Andreas Brezas (CJ Bio) pedig a szójafehérje-koncentrátumok haltakarmányozásban betöltött szerepéről beszélt.
A bemutatott fejlesztések között kiemelt figyelmet kapott az Agrofeed haltápgyártási pilotprogramja, amelynek gyakorlati tesztelése a Szarvas-Fish közreműködésével zajlik. A kezdeményezés mérföldkő lehet, mivel Magyarországon jelenleg korlátozott a haltáp-előállítás, a termelők pedig takarmányszükségletük jelentős részét külföldi gyártóktól szerzik be. Az előadások arra is rámutattak, hogy a takarmányköltség a haltermelés egyik meghatározó ráfordítása.
Az akvakultúra és a haltakarmányozás ismét egyre hangsúlyosabb helyet foglal el a takarmányozási kutatások és fejlesztések területén
Az esemény összességében megerősítette, hogy az akvakultúra és a haltakarmányozás ismét egyre hangsúlyosabb helyet foglal el a takarmányozási kutatások és fejlesztések területén.
A DCF projekt 1,391 milliárd Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósul meg. A 2021–2027-es uniós fejlesztési időszakban megvalósuló projekt a Magyarország által kijelölt stratégiai fontosságú műveletek, úgynevezett Pillérek közé tartozik. A Pillérek kiemelt szerepet játszanak a fejlesztéspolitikai célok elérésében, az adott operatív program sikeres végrehajtásában, valamint az uniós támogatások eredményes és átlátható felhasználásában.
Forrás: aki.gov.hu
Címkék: akvakultúra, takarmányozás
A kecskerágó: A kertek ezerarcú, ragyogó ékszere
Magosz: a magyar gazdák egyelőre hiába várnak az uniós ...
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
205 milliárd forint érkezett a gazdálkodókhoz a normál ...
Feszültség az agráriumban: itt a vagyonadó-tervezet!
Élénkült a szarvasmarha külkereskedelme
Stine kukorica betakarítási bemutató – Intenzív ...
A Vylor befejezte a kiválását, és önálló vállalatként megkezdte ...
Változások következnek az antibiotikumok felírásában és az ...
Egyedülálló növényvédelmi alkalmazást fejlesztettek a MATE ...
