Mérséklődött a műtrágyák iránti kereslet 2026 első fél évében

A műtrágyaárak – a KSH számításai szerint – átlagosan 4,5 százalékkal emelkedtek 2026 első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A 10 legnagyobb műtrágya-forgalmazó vállalat értékesítette a tárgyidőszakban közvetlenül a mezőgazdasági termelők felé a teljes műtrágyamennyiség 87 százalékát.

A mezőgazdasági termelők által 2026 első fél évében vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 245 ezer tonna volt, 2,3 százalékkal (5,7 ezer tonnával) múlta alul az egy évvel korábbi mennyiséget. Ezen belül az értékesített egyszerű és összetett műtrágyákban a foszforhatóanyag-tartalom 2,8, a káliumhatóanyag-tartalom pedig 8,1 százalékkal emelkedett, a nitrogénhatóanyag-tartalom ugyanakkor 3,8 százalékkal elmaradt a bázisidőszaki szinttől – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss, augusztus 31-én megjelent „Műtrágya-értékesítés mezőgazdasági termelőknek 2026. I. fél év” című kiadványa.

A legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom iránt jelentkezett

Amint a szerző, Csoltai Veronika kifejti: természetes súlyban vizsgálva 2026 első fél évében közvetlenül mezőgazdasági termelőknek 760 ezer tonna műtrágyát értékesítettek, amelyből 663 ezer tonna egykomponensű, 97 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű és az összetett műtrágya aránya 80:20 volt, egy évvel korábban 88:12, míg 2024-ben 91:9, vagyis az összetettek aránya folyamatosan emelkedett.

Az egykomponensű nitrogénműtrágyák mennyisége 4,3 százalékkal csökkent a tárgyidőszakban. Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt jelentkezett 2026 első fél évében. A teljes műtrágyaforgalom 44 százalékát, az egykomponensű nitrogénműtrágya-értékesítés több mint felét (51 százalék) a MAS tette ki, összesen 332 ezer tonnát adtak el belőle. Ez a mennyiség a 2025. első félévi időszakhoz képest 40 ezer, a 2024. első félévi értékesítésnél pedig 90 ezer tonnával kevesebb. A második legnépszerűbb terméknek a szilárd műtrágyák közül a kezeletlen karbamid (48,2 ezer tonna) bizonyult, amelynek 6,7 ezer tonnával csökkent a mennyisége. A teljes műtrágya-értékesítés közel 6 százalékát fedte le ez a termék 2026 első hat hónapjában.

Míg a kezeletlen karbamid volumene csökkent, addig az inhibitoros mennyisége az idei évben tovább nőtt (16,9 ezer tonna). Az inhibitorral kezelt karbamid átlagos tonnánkénti ára (223,7 ezer forint/tonna) a kezeletlennél közel 21 ezer forinttal (+10 százalék) volt magasabb a tárgyidőszakban. A két műtrágyatípus között 10–13 százalékos árkülönbség volt jellemző az elmúlt két évben. Az oldatműtrágyák közül a Nitrosol, DAM 30%-os típusból 93 ezer tonna fogyott, amely 6,9 százalékkal múlta alul a 2025 első fél évében eladott mennyiséget.

Megnőtt a kereslet a szuperfoszfát iránt

Az egykomponensű foszforműtrágyák teljes mennyisége a bázisidőszakhoz viszonyítva kétharmadával emelkedett, amelyet főként a 18–20,5 százalék hatóanyag-tartalmú szuperfoszfát iránti keresletnövekedés eredményezett. A kálium-klorid eladása 8 ezer tonna lett, 3 ezer tonnával több az egy évvel korábbihoz képest. Az összetett műtrágyák közül a legnépszerűbb összetétel az NPK 15-15-15-ös, 17,7 tonnás mennyisége a teljes műtrágya-értékesítés 2,3 százalékát fedte le, és az eladott összetett műtrágyák 18,4 százalékát is ez a szer tette ki. További jelentős mennyiségben értékesített összetételnek számított még a vizsgált időszakban az NPK 10-26-26 (14,3 ezer tonna) és az NPK 15-20-10 (6,6 tonna). Részesedésük az összetett műtrágyák eladásából 14,8, illetve 6,8 százalék volt 2026 első fél évében. A forgalmi adatok alapján 2025 azonos időszakában az NPK 10-26-26-ös összetétel volt a legkeresettebb, a 15-15-15-ös pedig a második helyen végzett.

A műtrágyák ára átlagosan 4,5 százalékkal nőtt

A KSH tájékoztatása szerint a mezőgazdasági termelői árak szintje 10,6 százalékkal csökkent, míg a mezőgazdasági ráfordításoké változatlan szinten maradt 2026 első fél évében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek termelői ára 10 százalékkal, az élő állatok és állati termékeké pedig 11,5 százalékkal esett vissza a 2025. első félévi szinthez képest.

A tárgyidőszakban a mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt anyagok közül a műtrágyák ára átlagosan 4,5 százalékkal nőtt, emellett az állatgyógyászati szerek (+4,3 százalék) és a növényvédő szerek (+0,6 százalék) esetében történt áremelkedés. A takarmányok ára 5,1, a vetőmagé 2,9, az energiáé 2 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A tagországok közül Lengyelországban (–0,2 százalék) és Dániában (–1,2 százalék) csökkent nominál áron a műtrágyák ráfordítási árindexe 2026. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A többi tagországban 0,5–14 százalékkal emelkedett, Magyarországon a legkisebb mértékben, Írországban a legjelentősebben. Az EU országainak műtrágya ráfordítási árindexe átlagosan 6,6 százalék volt.

Legnagyobb mértékben – 7 százalékkal – a MAP (NP 11-53) és NPK 15-15- 15 (+4,6 százalék) ára nőtt

A kiemelt műtrágyák közül legnagyobb mértékben – 7 százalékkal – a MAP (NP 11-53) és NPK 15-15- 15 (+4,6 százalék) ára nőtt 2026 második negyedévében az előző év azonos időszakához, azaz 2025 második negyedévéhez képest. Ezt követte a karbamid (+1,4 százalék), a mészammon-salétrom (MAS) és az ammónium-nitrát (AN) közel 1 százalékos áremelkedése. A vizsgált összetett műtrágyák közül ugyanakkor az NPK 8-21-21 (+12,1 százalék) és az NPK 8-20-30 (+11,5 százalék) jelentős árváltozást könyvelhetett el. Árcsökkenés a kálium-klorid (–2,8 százalék) és a Nitrosol 30% (–0,7 százalék) esetében történt. Az első negyedévhez viszonyítva 2026 második negyedévében egyedül a kálium-klorid ára csökkent (–3,8 százalék), míg a többi műtrágyáé 1–4 százalékkal volt drágább. Legjelentősebben az AN (+3,9 százalék) és a karbamid (+3,4 százalék) ára nőtt, legkevésbé az NPK 15-15-15-é (+1,3 százalék) és a MAS-é (+2,5 százalék) változott.