Hősies küzdelmet folytatnak a magyar haltermelők a rendkívüli aszállyal és vízhiánnyal
Hírek - 2026.08.17
A hazai halgazdálkodók emberfeletti erőfeszítésekkel küzdenek a tavak megmentéséért a tartós aszály és az extrém magas hőmérséklet miatt. Az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárás és a drasztikus vízszintcsökkenés súlyos kihívás elé állítja az ágazatot – erre hívja fel a figyelmet a honlapján közzétett hírben a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).
A rendkívüli aszály napjainkra már nem csupán elszigetelt, ritka jelenség, hanem olyan visszatérő nyári kihívás, mellyel a hazai haltermelésnek is tartósan együtt kell élnie. Dunántúlon a völgyzárógátas halastavak vízutánpótlását biztosító természetes vízfolyások vízhozama drasztikusan lecsökkent, több helyen teljesen el is apadt. Az Alföldön a körtöltéses tavaknál a csatornahálózatokban lecsökkent vízszint, az ezzel párhuzamosan felszaporodó növényállomány nehezíti a rendkívüli párolgás okozta vízhiány pótlását. A gazdálkodók heroikus küzdelmet folytatnak a halállomány életben tartásáért.
Már nem a hozam maximalizálása, hanem a havária elkerülése és a károk minimalizálása a cél
Ahogyan a tavak vízszintje csökken, és a vízoszlop szűkül, a felmelegedő vízben rohamosan nő az oxigénhiány kockázata, ami állandó fenyegetést jelent a halállományra nézve. A kármentés érdekében a haltermelők éjjel-nappali monitoringgal, folyamatos oxigénméréssel, a kevés táplálóvíz beosztásával, esetleg levegőztetéssel igyekeznek stabilizálni a vizet. Több gazdaságban kényszertechnológia alkalmazására, súlyosabb esetben kényszerlehalászásokra kerül sor, amikor is a lehalászott tó vizét igyekeznek átengedni vagy átszivattyúzni a még működtethető tavakba. Már nem a hozam maximalizálása, hanem a havária elkerülése és a károk minimalizálása a cél.
A magyar tógazdasági akvakultúra 27 ezer hektáron akár 350 millió köbméter vizet képes visszatartani hazánk területén. A halastavi gazdálkodásnak köszönhetően betárolt ezen vízkészlet vízgazdálkodási és klimatikus pozitív hatása mára rendkívüli mértékben felértékelődött.
A lecsapolásra kerülő víz helyben, végső soron országhatáron belül tartása kiemelt nemzeti érdekké vált
A jelenlegi helyzet azonban rámutat arra is, hogy ezzel a víztömeggel való okszerű, takarékos gazdálkodás, azaz az őszi-tavaszi lehalászások során lecsapolásra kerülő víz helyben, végső soron országhatáron belül tartása kiemelt nemzeti érdekké vált. Puskás Nándor, a MA-HAL elnöke által régóta hangsúlyozott szakmai álláspont, hogy a halgazdálkodóknak, a vízügyi igazgatóságoknak, a nemzeti parkoknak, erdészeteknek és növénytermesztőknek szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a halastavak lecsapolási pontja és a fő befogadó vízfolyás közötti térben minél több vizet tudjunk a tájba juttatni.
Késlekedésre nincs idő
A MA-HAL vezetése a fenti cél elérése érdekében különböző fórumokon számos lépést tett, de ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy késlekedésre nincs idő. Helyi szinten mindenhol fel kell készülni arra, hogy már az idei szezonban is minél több vizet tudjunk megtartani a lecsapolásra kerülő vízből.
A hazai egészséges élelmiszerellátás szempontjából az akvakultúra ágazatunk jövője kulcsfontosságú. A MA-HAL minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket ebben a kritikus időszakban, hogy a karácsonyi asztalokra idén is kiváló minőségű hazai hal kerülhessen.
Forrás: ma-hal.hu
Címkék: halgazdálkodás
A végéhez közelít az őszi búza betakarítása
Myxomatózis – élvonalban a Soproni Egyetem kutatócsoportja
Hatékony tarlókezelés száraz nyárban – A talajnedvesség ...
Az Európai Bizottság 540 millió eurós támogatást nyújt a ...
Készüljünk az új repceszezonra! – Hibridválasztás, ...
Gránátalma a házikertben - Ültetése, gondozása és nevelése ...
Klímabarát kertek: Új irányvonalak és módszerek a melegedő ...
44 százalékkal csökkent a nyerstej kiviteli ára egy év alatt
Mennyit számít a bálatömörség?
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
