Az FAO a globális élelmiszertermelési kockázatok közepette a mezőgazdasági inputok nyílt kereskedelmét és a műtrágya hatékony felhasználását sürgeti

„A Hormuzi-szoros lezárása nem regionális probléma – globális élelmezésbiztonsági kockázat” – emelte ki Qu, megjegyezve, hogy a globális nyersolaj-export mintegy 35%-a, a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának 20%-a, a globális műtrágya-export 20–30%-a és a globális kénexport körülbelül 50%-a ezen a kritikus szűk keresztmetszeten halad át. Ezek az alapvető áramlatok létfontosságúak az élelmiszertermeléshez, jelentősen befolyásolva az energia- és mezőgazdasági inputokat.

Az FAO átfogó ajánláscsomagot tett közzé

„A legnagyobb kockázatot nem az azonnali élelmiszerhiány, hanem a műtrágya- és termelési sokk jelentette” – jelentette ki Qu. Ahogy a válság eléri a 100. napot, hatásai egyre láthatóbbá válnak. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika-szerte a gazdák a magasabb termelési költségekkel, valamint a műtrágya-felhasználással és a növénytermesztéssel kapcsolatos nehéz döntésekkel küzdenek.

Válaszul az FAO átfogó ajánláscsomagot tett közzé azonnali, közép- és hosszú távú intézkedésekre vonatkozóan. „A közvetlen távon a kereskedelem nyitva tartását, az összes mezőgazdasági input exportkorlátozásának elkerülését, a humanitárius élelmiszerfolyosók védelmét és az alternatív logisztikai útvonalak biztosítását szorgalmaztuk” – részletezte Qu.

Emellett az FAO azon dolgozik, hogy hatékonyan fokozza a műtrágya-felhasználást olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a talajtérképezés és a precíziós mezőgazdaság. „A nitrogénműtrágyáktól való függőség csökkentése érdekében előmozdítjuk a köztes termesztési rendszereket” – tette hozzá. Az FAO aktívan dolgozik az alternatív műtrágyák, például a zöld ammónia és a biotrágyák innovációs alapjainak fejlesztésén is.

A főigazgató rámutatott, hogy az El Niño-val kapcsolatos időjárási kockázatok az év későbbi szakaszában tovább veszélyeztethetik az élelmiszertermelést és az élelmezésbiztonságot azokban az országokban, amelyek már most is súlyos élelmiszerválsággal néznek szembe.

Alapok és vészhelyzeti felhívás

2025 decemberében az FAO elindította első globális vészhelyzeti és ellenálló képességi felhívását, amelynek célja, hogy 2026-ra 100 millió embert érjen el. Május végéig a felhívás 206 millió dollárt kapott a szükséges 2,5 milliárd dollárral szemben – ez a szükséges összeg körülbelül 8%-a. „Miközben a kapott források változást hoznak, egyben emlékeztetnek minket az előttünk álló kihívások mértékére is” – jegyezte meg Qu.

Szudánban az FAO és partnerei több mint 6,2 millió haszonállatot oltottak be 17 államban, ezzel segítve mintegy 1,9 millió ember megélhetésének és élelmezésbiztonságának védelmét. „Gázában a több mint 2200 pásztornak nyújtott sürgősségi állattenyésztési támogatás lehetővé tette a családok számára, hogy fenntartsák állományaikat és továbbra is élelmiszert termeljenek” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezek az erőfeszítések a juh- és kecskepopulációk 30%-os növekedéséhez vezettek a kihívásokkal teli körülmények ellenére.
Ezek az eredmények megerősítik, hogy a gazdálkodók, állattenyésztők és halászok támogatása az élelmiszer-termelésben az egyik leghatékonyabb módja az életmentésnek, a megélhetés védelmének és a jövőbeli humanitárius szükségletek csökkentésének.

A globális vészhelyzeti és ellenálló képességi felhíváshoz kapcsolódó forráshiány ellenére a főigazgató megjegyezte, hogy 2026. május végéig az FAO 564 millió USD-t mozgósított önkéntes hozzájárulások formájában – ez körülbelül 4%-kal több, mint a tavalyi év azonos időszakában.

„Együtt átalakítottuk a FAO-t a tudás és a kiváló szolgáltatás központjává”

A FAO továbbra is jelentős támogatást kap a nemzetközi pénzügyi intézményektől (IFI-k) és vertikális alapoktól, mint például a Zöld Éghajlatvédelmi Alap (GCF) és a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF). 2025 decemberében a FAO-GEF partnerség elérte a 2 milliárd dolláros finanszírozási mérföldkövet, ezzel a FAO GEF második legnagyobb partnerévé vált.
Qu háláját fejezte ki a FAO határokon átnyúló állatbetegségekkel és növényi kártevőkkel kapcsolatos munkájának erős regionális támogatásáért is. „Több mint 77 ország erősítette meg részvételét a határokon átnyúló állatbetegségekkel foglalkozó globális partnerségi programban (GPP-TAD), ami valódi professzionalizmust és multilateralizmust bizonyít” – mondta. „Együtt átalakítottuk a FAO-t a tudás és a kiváló szolgáltatás központjává, megalapozott adatokra és tudományosan megalapozott megközelítésre alapozva.”

Regionális prioritások és FAO-kezdeményezések

Az FAO Tanács 181. ülésszakán értékelik a 2026-os FAO regionális miniszteri konferenciák eredményeit, ahol a tagok konkrét prioritásokat határoztak meg.
Afrikában a narratíva a kihívásokról a lehetőségekre helyeződik át, mivel a kontinens a világ művelés nélküli szántóterületeinek 60%-át birtokolja, és a világ legfiatalabb népessége él itt. Qu hangsúlyozta Afrika azon lehetőségét, hogy a világ kenyértartójává váljon, és sürgette az AU Kampala Stratégiájának támogatását, amelynek célja 100 milliárd dollár mozgósítása, az agrár-élelmiszeripari termelés 45%-os növelése és az Afrikán belüli mezőgazdasági kereskedelem megháromszorozása. A rideg valóság azonban változatlanul az, hogy minden ötödik afrikai továbbra is alultáplált.

Az ázsiai és csendes-óceáni térségben, ahol a világ népességének több mint fele él, az FAO továbbra is kiaknázza a mezőgazdasági kapacitásokat, miközben biztosítja, hogy a kisgazdák profitáljanak a technológiai fejlődésből és a kereskedelemből. Latin-Amerikában és a Karib-térségben a prioritás az éhezés csökkentésében elért legújabb eredmények védelme, miközben kezelik az egészséges táplálkozás magas költségeit és a tartós vidéki szegénységet. A Közel-Kelet Regionális Konferencia sürgős prioritásokat azonosított, beleértve a vidék átalakítását, az élelmezésbiztonságot, valamint az éghajlatváltozás elleni fellépés és a vízhiány kezelését. A főigazgató kiemelte az elmúlt hét évben indított számos kezdeményezés állapotát is. Május végén 84 tagország vett részt a Kéz a kézben kezdeményezésben. Az FAO Egy ország, egy kiemelt termék (OCOP) kezdeményezése 95 országra bővült, 56 különleges mezőgazdasági terméket népszerűsítve.

Az FAO Digitális Falvak Kezdeményezése világszerte 1000 vidéki közösség digitális központokká alakításában segített, amelynek célja a vidéki szakadék csökkentése.
A Globálisan Fontos Mezőgazdasági Örökségrendszerek (GIAHS) program hivatalosan 104 rendszert jelölt ki 29 országban, tükrözve a FAO folyamatos elkötelezettségét az élő örökségrendszerek védelme iránt, amelyek ötvözik a biológiai sokféleséget, az élelmiszer-sokszínűséget, a hagyományos tudást és az ellenálló mezőgazdasági gyakorlatokat.

Qu minden régióban kiemelte az ellenálló képesség és a stratégiai előrelátás szükségességét a sokkhatások előrejelzéséhez, különösen a közel-keleti konfliktus folyamatos hatásainak fényében.

„Továbbra is mindent megteszünk, hogy megragadjuk a minket globálisan érintő többszörös, összetett és átfedő válságban rejlő lehetőségeket, hogy növeljük az FAO összehasonlítható előnyét, és jobb szolgáltatóvá váljunk tagjaink, partnereink és a leginkább rászorulók – a világ legkiszolgáltatottabbjai, valamint a gazdálkodók és a fogyasztók – számára.”

Forrás: fao.org/newsroom