TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 71.404,91 Ft (tonna)
Napraforgómag: 204.419,51 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 72.063,08 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 64.767,32 Ft (tonna)
Repcemag: 188.736,46 Ft (tonna)
Full-fat szója: 194.618,32 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 578 Ft
Benzin ára: 566 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 383,88000
USD: 327,18000
CHF: 411,60000
GBP: 437,86000
Hirdetés
Az FAO figyelmeztet: a határokon átnyúló állatbetegségek sürgető veszélyt jelentenek a globális élelmezésbiztonságra

Az FAO figyelmeztet: a határokon átnyúló állatbetegségek sürgető veszélyt jelentenek a globális élelmezésbiztonságra

Hírek - 2025.12.02

A határokon átnyúló állatbetegségekre vonatkozó új globális partnerségi programról (GPP-TAD) szóló tájékoztatón – amelyet november 28-án az FAO római központjában tartottak – Qu Dongyu, az ENSz Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója sürgette a tagállamokat, hogy erősítsék meg a globális partnerségeket a határokon átnyúló állatbetegségek (TAD-k) megelőzése és ellenőrzése érdekében. Figyelmeztetése szerint ezek a globális élelmezésbiztonság és gazdasági stabilitás egyik legsürgetőbb fenyegetését jelentik.

A határokon átnyúló állatbetegségekre vonatkozó új globális partnerségi programról (GPP-TAD) szóló tájékoztatón Qu arra figyelmeztetett, hogy a közelmúltbeli finanszírozási csökkentések alááshatják az e betegségek kezelésében és az azokra való reagálásban elért évtizedes eredményeket, miközben a globális kockázatok fokozódnak.

A Határokon Átnyúló Állatbetegségek Sürgősségi Központja (ECTAD) több mint 20 éve szolgál az FAO állategészségügyi operatív gerincéül, több mint 50 országot támogatva, és következetesen bizonyítva, hogy a megelőzés sokkal kevesebbe kerül, mint a válságokra való reagálás.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy leromboljuk azt, amit évtizedek alatt építettünk fel” – mondta Qu. „A megelőzés költsége sokkal alacsonyabb, mint a tétlenségé.”

Egyre növekvő globális fenyegetés

A transzplantális betegségek (TAD) rendkívül fertőző betegségek, amelyek gyorsan átlépik a határokat. Ahogyan az állatok és az emberek egyre közelebb élnek egymáshoz, és a globális mozgások fokozódnak, ezek a betegségek gyorsabban terjednek – állatról állatra, gazdaságról gazdaságra és országról országra.

A közelmúltbeli nagyobb járványok közé tartozik az afrikai sertéspestis, amely 2007 óta több mint 50 országra terjedt el Afrikában, Európában, Ázsiában és Amerikában; a száj- és körömfájás (FMD), amely Afrikában és a Közel-Keleten endemikus, de 2025-ben Európában is jelentős járványt okozott; valamint a magas patogenitású madárinfluenza.

A globális haszonállat-ágazat, amelynek értéke 1,6–3,3 billió USD, súlyos kockázatnak van kitéve a transzplantális betegségek miatt. Az éves állatállomány-veszteség 48–330 milliárd USD között mozog, az akvakultúra pedig további 10 milliárd USD-t szenved el évente a betegségekkel kapcsolatos veszteségek miatt. Csak az endémiás régiókban az FMD-járványok például becslések szerint évi 21 milliárd USD-t jelentenek a termelési és oltási költségek kiesésében.

A transzplantális atkabetegségek (TAD) megzavarják az élelmiszertermelést, az élelmiszerbiztonságot, a kereskedelmet, a megélhetést és a gazdálkodók jövedelmét – napok alatt semmisítve meg az évek során elért fejlődési eredményeket. A járványkitörések pusztítást végezhetnek a kisgazdálkodóknál, megzavarhatják a kereskedelmet, megterhelhetik a költségvetést, elősegíthetik az antimikrobiális rezisztenciát, sőt, akár az emberekre is átterjedhetnek. Ezeket a kockázatokat felerősíti a bővülő kereskedelem, a megnövekedett állatmozgások és az éghajlati válság hatásai.

Az állatállomány és az akvakultúra-termékek iránti globális kereslet növekedésével, és mivel az állatállomány 1,9 milliárd ember megélhetésének alapját képezi, a tét minden eddiginél nagyobb. Az akvakultúra ma már a tenger gyümölcseinek és édesvízi halaknak a felét biztosítja. Ezek az ágazatok létfontosságúak a táplálkozás, a munkahelyek és a gazdasági lehetőségek szempontjából, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

„Most meg kell védenünk ezeket az eredményeket, és fokoznunk kell azokat, mielőtt a következő válság lecsap” – mondta a főigazgató.

Az FAO vezetése és az új partnerségek szükségessége

2004 óta az FAO és az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) közösen vezeti a határokon átnyúló állatbetegségek fokozatos ellenőrzésének globális keretrendszerét (GF-TAD), összehangolva az erőfeszítéseket a határokon átnyúló állatbetegségek élelmezésbiztonságot, megélhetést és biztonságos kereskedelmet fenyegető veszélyeinek csökkentése érdekében.

Az ECTAD több mint 400 szakemberből álló globális hálózata alapvető betegséginformációkat, gyors helyszíni reagálást, sürgősségi támogatást és partnerekkel való koordinációt is nyújtott, hogy segítsen az országoknak a járványok forrásánál megfékezni a járványokat, megakadályozva, hogy a helyi fenyegetések globális vészhelyzetté váljanak.

Az FAO idei 44. konferenciájának ülésszakán a tagok megújult kezdeményezést szorgalmaztak e központi munka megőrzése érdekében az erőforrások mozgósításával, a partnerségek megerősítésével és az országok fenntartható, hosszú távú támogatásának biztosításával.

Válaszul az FAO új modellt dolgozott ki a meglévő hiányosságok megszüntetésére és a tagállamok iránymutatásainak beépítésére az erősebb, ellenállóbb állategészségügyi rendszerek érdekében.

Új fenntarthatósági modell: a transzkontinentális betegségekre vonatkozó globális partnerségi program

Az FAO által javasolt GPP-TAD egy fenntartható megközelítést vezet be, amely a megosztott felelősségre, az országos vezetésre, valamint a regionális szervekkel, a magánszektorral és a pénzügyi intézményekkel való fokozott együttműködésre épül.

Az új finanszírozási modell négy fő jellemzőre összpontosít: innovatív partnerségek; integrált rendszer az összehangolt fellépéshez; országvezérelt mechanizmusok; és fenntartható, hosszú távú hatás. Ez a megközelítés a járványkitörések, a kereskedelmi zavarok, a gazdasági veszteségek és az egészségügyi kockázatok csökkentését célozza – miközben bővíti a növekedési lehetőségeket.

Egy többszintű finanszírozási modell révén minden ország érdemi módon hozzájárulhat, biztosítva a hosszabb távú fenntarthatóságot és a tagok és partnerek szélesebb körű részvételét. A magas jövedelmű országok alapfinanszírozást nyújthatnak a kevesebb erőforrással rendelkezők támogatására, míg a közepes jövedelmű országok mérsékelt pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásokat kínálhatnak, hozzáférve a fejlett megfigyelési, diagnosztikai és társfinanszírozási lehetőségekhez. Az alacsony jövedelmű országok, beleértve a kis szigetországokat (SIDS), a legkevésbé fejlett országokat (LDC-ket) és a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országokat (LLDC-ket), elsősorban természetbeni támogatást nyújtanak, amelyet szolidaritási alapok és a konkrét igények kielégítésére szolgáló személyre szabott segítségnyújtás támogat.

Ez az inkluzív struktúra tükrözi az országok eltérő kapacitásait, miközben megerősíti a globális szolidaritást és a transzplantális atlétikai betegségek elleni kollektív védelmet. „Egyetlen ország sem tudja egyedül kezelni ezeket a betegségeket” – mondta Qu. „Ezzel a programmal védjük meg az állatállományunkat, a gazdaságunkat és a közös jövőnket.”

A GPP-TAD révén az FAO összehozza a tagországokat, a fejlesztési bankokat, a regionális szervezeteket, a magánszektort és a filantróp partnereket egyetlen összehangolt erőfeszítésben a kockázatok csökkentése, a rendszerek megerősítése és a következő válság megelőzése érdekében.




Forrás: fao.org

Címkék: állatbetegségek, élelmiszerbiztonság
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

HETECH, 2025: Az új és újabb eredményeket egyre nagyobb ...

Innováció és fejlesztések – a HETECH cégcsoport – a gabonatárolók, terményszárítók és tisztítók ...