Pusztai ölyvek időznek a Vásárhelyi-pusztán
Hírek - 2025.11.25
Az átlagosnál több pusztai ölyv tartózkodott idén nyáron és ősszel a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. A bőséges táplálék-felhozatalnak és a kedvező időjárásnak köszönhetően két példány még november második felében is itt időzik – a KMNP Igazgatóság honlapján közreadott hírben olvashatunk erről.
Az idei évben csak a Körös-Maros Nemzeti Parkban regisztrálták a faj sikeres költését
A pusztai ölyv a száraz, füves, akár félsivatagos területek jellegzetes madara. Európában a Balkánon, Közép Ázsiában pedig egészen Mongóliáig fészkel. Hazánk a faj elterjedésének nyugati határán van, nálunk kis számban, elsősorban a Hortobágyon fészkel. Érdekesség, hogy az idei évben csak a Körös-Maros Nemzeti Parkban regisztrálták a faj sikeres költését.
Sasszerű madár, erre utal német neve is: Adlerbussard, azaz sasölyv
Az ölyvek között igen nagynak számít, jóval termetesebb, mint az egerészölyv, szárnya hosszabb, színe pedig világosabb. Sasszerű madár, erre utal német neve is: Adlerbussard, azaz sasölyv.
Nyáron és ősszel a hazai állomány mellé érkeznek kóborlók is, ilyenkor nagyobb esély van találkozni egy-egy példányukkal. Idén júliusban és augusztusban nagy számban látták őket a kardoskúti Fehér-tó környékén, ahol a legtöbben egyszerre kilencen voltak. A Cserebökényi-pusztákon szintén több pusztai ölyv tartózkodott. Alkalmanként előfordulnak áttelő egyedek is.
Észak-Afrikában illetve Dél-Ázsiában töltik a hideg évszakot
Idén novemberben két adult madarat már több alkalommal is megfigyeltek a szakemberek Hódmezővásárhely és Székkutas határán, Csomorkány közelében. A pusztai ölyvek legkedveltebb táplálékát a rágcsálók jelentik, de békákat, gyíkokat is fogyasztanak. Kardoskút térségében most a mezei pocok a fő táplálékuk.
A keményebb teleken a pusztai ölyvek Észak-Afrikában illetve Dél-Ázsiában töltik a hideg évszakot.
Forrás: kmnp.hu, Fotó: Palcsek István Szilárd
Címkék: ölyvek
Biológiai alap + tápanyagmotor = élő talaj
ISMÉT BŐVÜL AZ RAGT PORTFÓLIÓJA – Megállapodás született a ...
Földimogyoró – A jövő szárazságtűrő növénye
Az unióban és hazánkban is emelkedett az étkezési tojás ára
Folytatódik a földértékesítési program
Mikotoxinnal szennyezett kukorica hasznosítására találtak ...
A Természet erejével foszfort a növénynek! – Tudjunk meg többet a ...
Mihez kezdjünk az avarral? Tévhitek helyett tudományos ...
Agrár Üzleti Klub: agrárinnovációs háló a Debreceni Egyetemen
Nemzeti Park hétvégi programajánló
