Halmonitorozás a Dunán: halványfoltú küllők és csupasztorkú gébek sokadalma a folyóban
Hírek - 2025.11.04
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában. Az eredmények szerint a dunai halállománya változatos és jó általános egészségi állapotban van. A mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő a legnagyobb egyedszámban, míg a parti zónában a csupasztorkú géb mellett a szélhajtó küsz egyedszáma volt magas.
A szakemberek összesen 34 halfajt azonosítottak
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat honlapján közzétett tudományos hír szerint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai közcélú monitorozási programjuk keretében, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet közreműködésével Gönyűnél, Nyergesújfalunál, Sződligetnél, Kisapostagnál, Paksnál, valamint Mohácsnál végzetek kutatóhalászatokat. Helyszínenként két élettérben, a part menti zónában, valamint a parttól távoli mélységi mederben gyűjtöttek adatokat.
A szakemberek összesen 34 halfajt azonosítottak. A mélységi mederből fogott halak fajszáma, a korábbi évek megfigyelésihez hasonlóan alacsonyabb volt (21 faj) mint a part menti élettérből fogott halaké (33 faj). A mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő a legnagyobb egyedszámban. A parti zónában a csupasztorkú géb mellett a szélhajtó küsz egyedszáma volt magas.
Mohácsnál kecsegéket és törpecsíkokat is fogtak a kutatók
„Az idei felmérés legkedvezőbb tapasztalata, hogy Gönyűnél és Nyergesújfalunál a védett és hosszú időn át eltűntnek gondolt botos kölönte újabb példányai kerültek elő” – közölték Sály Péter és munkatársai. Ugyancsak kedvező eredmény, hogy Mohácsnál kecsegéket és törpecsíkokat is fogtak a kutatók. A balin és a fokozottan védett német bucó fiatal egyedeinek megszokotthoz képesti nagyobb mennyisége pedig arra utal, hogy az idei év kedvező volt e fajok szaporodásához. Váratlan fogásnak számított a paksi part közelében a pettyes busa, ugyanis a busa fajok jellemzően a parttól távol eső nyílt víz felsőbb, illetve vízközti rétegeiben tartózkodnak.
A halpenész jellemzően ritka előfordulású a dunai halállományban
A fogott halak egy részénél a halpenész jelenlétét is vizsgálták a kutatók. „A halpenész egy másodlagos kórokozó, melynek hiányából, vagy jelenlétéből következtetni lehet a halak általános egészségi állapotára” – tájékoztatott Eszterbauer Edit és munkatársai. Az előfordulási adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a halpenész jellemzően ritka előfordulású a dunai halállományban: 27 egyedből csupán egyetlen példánynál találtak pozitív mintát.
Forrás: hun-ren.hu
Címkék: HUN-REN, hal, halállomány
Tavaszi magágykészítés takarónövény után
Amikor a nitrogén nem egyszerre hat, hanem végig dolgozik - Miért ...
Talajvizsgálat és tápanyag-utánpótlás tervezése
Diadalúton a hazai lignit
Az európai parlamenti képviselők új uniós intézkedéseket ...
Paci® a gyompusztító
Fejtrágyázás hatékonyan
Az Állatorvostudományi Egyetem 4 éves kutatása nem csak az ...
Vetőmaghasználat okosan – Gondolatok fajtaválasztásról és ...
Növekedett a tojás csomagolóhelyi ára