Az adatfeltöltés újabb határideje: december 31.

Közelmúltban módosult a 43/2010 FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről, mely több ponton is fontos változást jelent. Dr. Tarcali Gábort, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnökét kérdeztük a decembertől bevezetésre kerülő legfontosabb változásokról.


tarcaligDr. Tarcali Gábort, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke

 

A legfontosabb változás az, hogy növényorvosi vény kizárólag csak annak a gazdálkodónak állítható ki, aki a növényorvossal a növényvédelmi szolgáltatásra irányuló szerződéses kapcsolatban van. Ez azokra a növényvédő szerekre vonatkozik, amelyek növényorvosi vény kötelesek. A növényvédő szerek három kategóriája közül az I. és a II. kategóriába soroltak csak engedéllyel használhatók fel. Egyedül a III. kategóriás szerek használhatóak fel engedély és végzettség nélkül. Az II. kategóriás szerek alap- és középfokú végzettséggel, úgynevezett zöld könyves engedéllyel használhatók fel. Az I. kategóriás szerek csak növényorvosi vény kiállítása mellett használhatók fel, ennek kiállításához pedig felsőfokú növényvédelmi képzettség szükséges. A növényorvos kiállítja a vényt, amit a szakirányítása mellett használhat fel egy zöld könyves növényvédőszer-felhasználó engedéllyel rendelkező szakember. A vény kiállítása egyben szakirányítást is jelent, illetve az ezzel járó felelősség vállalását, valamint ellenőrzési kötelességet. A vény azért van, hogy a legveszélyesebb és legkockázatosabb növényvédő szerek ne legyenek szabadon felhasználhatóak, csak megfelelő szakmai ellenőrzés és felügyelet mellett az élelmiszerbiztonság igénye miatt. Lakott területen és házi kertben csak II. és III. kategóriás szereket használhatunk.
A növényorvosi vény a garancia a növényvédő szerek szakszerű és jogszabályszerű forgalmazására és felhasználására. A növényorvosi vény és az ehhez kötődő szerződés célja az is, hogy az integrált növényvédelem elvei a lehető leghatékonyabban megvalósuljanak úgy, hogy a kémiai eredetű növényvédő szerek használatát a szükséges minimálisra csökkentsék.
A növényorvosi vény adott alkalomra, és az adott növényvédő szer megvásárlására szól. Ezzel szemben viszont a szerződésnek legalább egy vegetációs időszakra szólnia. Vannak kivételek, mint például dísznövények, közterületi felhasználás, ezek esetében nem érvényes a vegetációs időszak, itt tehát rövidebb időtartamú is lehet a szerződés. A szerződés lényege, hogy elősegítse az integrált növényvédelem elveinek hatékonyabb érvényesülését. Tehát a növényorvos egy egész folyamatot tudjon végig irányítani, nemcsak egy adott növényvédő szer alkalmi felhasználását. Az egész vegetációs időszakot végigköveti, figyelembe véve az agrotechnikai és az egyéb növényvédelmi védekezések lehetőségeinek alkalmazását is. Ilyen a vetésforgó, a fajtamegválasztás, az okszerű tápanyagellátás, hiszen ezek befolyásolják a növényvédő szerek felhasználásának szükségességét is.
Előfordulhat, hogy adott esetben nem kell növényvédő szert felhasználni, és emiatt vényt kiírni. Ha a gazdálkodónak éves szerződése van, akkor előfordulhat, hogy – például – nem tízszer használ növényvédő szert, hanem csak hatszor egy adott kultúrában. Ez az integrált növényvédelem lényege. Emiatt szükséges, hogy legalább egy évig egyetlen növényorvoshoz kötődjön, aki így folyamatában tudja végigkísérni a növényvédelmet. Ha csak egy alkalmi növényvédőszer-vásárlás történik, akkor nincs, aki mérlegelje, hogy kell-e ez a szer, vagy ki lehet váltani mással, megfelelően hatékony megelőzéssel. Fontos az is, hogy ellenőrizhetőbb legyen a vényköteles növényvédőszer-felhasználás, illetve a vény felírás nyomon követhető és tisztább legyen.
A szerződés egy adott területre vonatkozik. Meg kell határozni benne azt a területet, amelyre vonatkozik. Egy gazdának akár több szerződése is lehet több növényorvossal különböző területeire. Tehát területileg nincs korlátozva, csak időszakra. Minimum 1 évre, de természetesen ez hosszabb is lehet, ha jól tudnak együtt dolgozni.
A jogszabály szerint a szerződést csak növényorvos állíthatja ki. A jogszabályt megalkotók és alkalmazók közül többen is értelmezik úgy, hogy akár cég is köthet szerződést, ha van olyan alkalmazottja, aki a nevében eljár, így jogosult vény felírására. A kamara ezzel nem ért egyet, ez komoly vitatéma a szakemberek között.
A jogszabály-módosítás tartalmazza, hogy a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására kötött szerződés bizonyos adatait a növényvédelmi szakirányítónak a szerződés megkötését követő 15 napon belül fel kell töltenie a NÉBIH adatfeltöltő felületére. Mégpedig a jogszabályban meghatározott adatokkal, melyet a jogszabály 9-es melléklete rögzít (a szerződő felek és a terület adatait, a termelt kultúrát, a szerződés hatályát). Az adatfeltöltés elvileg január 1-től kötelező, de mivel nem volt kész a feltöltő felület, ezért március 31-ig kitolták a határidőt, majd a tiltakozások miatt – hiszen sokan nem értettek egyet az eljárással a nagy adminisztrációs teher, a túl sok adatkérés okán – a türelmi időt végül május 31-ig kitolták. Május 31-ét követően pedig most újabb határidőt szabtak ki, ezúttal december 31-ig.
A szerződés adatait jelenleg nem kötelező feltölteni. A NÉBIH kérése, hogy a növényorvosok lehetőség szerint önkéntesen töltsék fel azok adatait. Az érv az, hogy azoknál, akik feltöltötték az adatokat, nagyobb valószínűség szerint nem lesz ellenőrzés. Tehát a feltöltés nem kötelező, de aki nem így jár el, az kockázatosabb ügyfélnek minősül. Nagy a valószínűsége, hogy az adatfeltöltés ebben a formában december után sem lesz kötelező, hanem sokkal egyszerűbb formában valósul meg valamikor a jövőben. A gazdatársadalom, valamint a MAGOSZ, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részéről is többen is vitatják a szerződés és adatfeltöltés bevezetését. Nem azért, mert szükségtelen lenne, hanem azért, mert szerintük túl hirtelen lett bevezetve.
„A növényorvos szakma részéről azt tudjuk mondani – emelte ki Dr. Tarcali Gábor –, hogy teljesen normálisan beállt a rendszer, a növényorvosok megkötötték a szerződéseket, különösebb gondok nem voltak vele. A gazdák többsége is, az egy-két megyében tapasztalt ellenállást kivéve megértette és tudomásul vette. A kezdeti aggályok is eloszlottak, miszerint nem lesz elég növényorvos, akik a gazdákkal szerződést kössenek, és emiatt a gazdák szerződés hiányában esetleg nem jutnak vényhez, így nem tudnak I. kategóriás növényvédő szert felhasználni. Tudomásom szerint nem volt olyan gazda, legalábbis számottevő mennyiségben biztosan nem, akiket ez a jogszabályi változás hátrányosan érintett volna a növényvédelmi tevékenységében. A szerződés bevezetésével tapasztalható, hogy a kereskedők is sokkal jobban odafigyelnek, és nem adnak ki engedély nélkül növényvédő szert.”

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom