Táplálóanyag-kiegészítés a keltetés során
Hírek - 2025.08.18
Hogyan segíthető, támogatható az eddigieknél is hatékonyabban már embrionális állapotban a baromfi immunrendszere és fejlődése? Új takarmányozási lehetőségek alkalmazását teheti lehetővé a Debreceni Egyetem szakembereinek kutatási eredménye, amelyet a nívós tudományos folyóiratban, az Animal Nutrition-ben publikáltak. A cikk elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Az embrionális fejlődés és az emésztőszervrendszer kialakulása kritikus szerepet játszik a baromfi kelés utáni növekedésében. A madárembriók fejlődését a tojásban levő táplálóanyagok mennyisége határozza meg. A gyengébb életképességű naposcsibék lassabban fejlődnek, illetve nagyobb arányban pusztulnak el.
- Az 1940-es években végezték az első kísérleteket, majd az 1980-as években fejlesztették ki azt a technológiát, mely során már a tojásban vakcinázták a madarakat. Ez a lehetőség adta az ötletet a kutatóknak, hogy különböző tápláló- és bioaktív anyagokat is lehetne a tojásba juttatni (in ovo takarmányozás). Számos kísérlet igazolta, hogy különböző anyagok, például aminosavak és vitaminok csirketojásba injektálása javítja a bélfejlődést, a bélrendszer egészségét és az immunrendszert. Ezeket a vizsgálatokat túlnyomó többségében húshibrid (brojler) genotípusokkal végezték. A kutatóknak kevés információ áll rendelkezésére a tojótyúkokra vonatkozóan – mondta el Szabó Csaba, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Takarmányozás-élettani Tanszék vezetője.
A szakemberek kutatásának középpontjában a baromfi embriók metionin kiegészítésének vizsgálata állt.
- A metionin (Met) egy esszenciális aminosav, amely számos funkcióval rendelkezik, beleértve a fehérjeszintézist és az antioxidáns rendszerben való részvételt is. A baromfifélék magasabb metionin igénnyel rendelkeznek, mint például a sertések. A metionint a baromfitakarmányokban hagyományosan a szintetikus úton előállított DL-metionin formájában pótolják. A szervezet ugyanakkor csak az L optikai izomereket képes hasznosítani. Azonban a metionin esetében képes a D-izomert L formájúvá átalakítani. Manapság már elérhető a fermentációs eljárással előállított L-metionin is. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy vajon van-e különbség az egyes metioninforrások biológiai hatékonyságában, különösen in ovo alkalmazás esetén. További befolyásoló tényező lehet a genotípusok (hibridek, fajták) közötti eltérések a termelésben és az anyagcsere intenzitásában. Ezért döntöttünk úgy, hogy az intenzív (TETRA-SL) tojóhibrid mellett az egyetem génmegőrzési programjában fenntartott fogolyszínű magyar tyúkot is bevonjuk a vizsgálatunkba – fejtette ki Szabó Csaba.
A tanszékvezető elmondta: vizsgálataik hipotézise az volt, hogy a csirke amnionjába, magzatburkán belülre injektált L-Met jobban javítja a bél fejlődését, integritását, valamint fokozza a bélrendszer egészségi állapotát, mint a DL-metionin. Feltételezésük szerint a két genotípus – a tojóhibrid és a fogolyszínű magyar tyúk – eltérően reagál az injektált Met-forrásokra.
- Vizsgálati eredményeink szerint a DL- és L-metionin in ovo alkalmazása mindkét genotípus esetén javította a bél morfológiai fejlettségét, azonban a DL-metionin hatásosabbnak tűnik. Ugyanakkor a bélintegritáshoz, antioxidáns rendszerekhez, immunválaszhoz és növekedéshez köthető gének expresszióját mindkét metionin forrás hasonlóan befolyásolta. A fogolyszínű magyar tyúk csibék jobb antioxidáns státusszal és bélintegritással bírnak, míg a TETRA SL csibék gyorsabb növekedésűek és erősebb immunrendszerrel rendelkeznek – sorolta a kutatási eredményeket a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.
Az egyetem szakembereinek kutatása igazolta, hogy a tojó genotípusok esetében is pozitív hatása van a metionin kiegészítés in ovo alkalmazásának, továbbá, hogy az őshonos fajták értékes tulajdonságokat hordoznak, így azok génmegőrzése fontos feladat.
- Úgy gondolom, sikerült értékes ismeretekkel bővítenünk az in ovo takarmányozással kapcsolatos tudásunkat. Külön öröm és elismerés, hogy egy ilyen nívós tudományos folyóirat, mint az Animal Nutrition befogadta a kéziratunkat. Jelenleg dolgozunk egy karok és tanszékek között megvalósuló egyetemi proof of concept pályázaton, melyhez ezen kutatás eredményei is hozzájárulnak – tette hozzá Szabó Csaba.
A tanulmány az alábbi linken elérhető.
Forrás: DE. Sajtóközpont - ÉE
Címkék: baromfi, debreceni egyetem
Így győzzük le a gyomokat a kertben - Tippek a gyommentes kerthez
Itthon csökkent, a világpiacon vegyesen alakult a ...
Tízéves pécsi tartamvizsgálat - a mikrobiális készítmények ...
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
GeoLomb termékcsalád – Nitrogén tápelem kiegészítés ...
Az állatról az emberre terjedő zoonózisok
SEPPI M. zúzók erdészeti és mezőgazdasági felhasználásra
Munkavédelmi gumicsizma szerepe növényi és kertészeti ...
32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Nemzetközi ...
Az AGRO MASTERS YIELD SHIELD rendszere technológiai ...