TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 67.291,15 Ft (tonna)
Napraforgómag: 203.581,69 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 75.261,77 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 66.164,33 Ft (tonna)
Repcemag: 188.940,82 Ft (tonna)
Full-fat szója: 202.373,98 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 615 Ft
Benzin ára: 595 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 361,37
USD: 311,77
CHF: 394,5
GBP: 417,21
Hirdetés
A Pilisi Parkerdő az erdők jövőjét kutató európai programhoz csatlakozott

A Pilisi Parkerdő az erdők jövőjét kutató európai programhoz csatlakozott

Hírek - 2025.08.14

Több hazai erdőgazdálkodó mellett a Pilisi Parkerdő is csatlakozott a MyGardenOfTrees elnevezésű európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat az erdőgazdálkodás területén. A projekt koordinátora a rangos svájci WSL Szövetségi Erdészeti Kutatóintézet, hazai partnerként a Pilisi Parkerdő egy úgynevezett mikrokert létesítésével járul hozzá az adatgyűjtéshez és vizsgálatokhoz.

A kutatás középpontjában két, Európa-szerte jelentős őshonos fafaj áll: a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) és az európai bükk (Fagus sylvatica). Ezek a fajok évszázadok óta meghatározzák a közép-európai erdők arculatát, de egyre nehezebben viselik a tartós hőséget, aszályt, illetve az időjárási szélsőségek gyakoriságát. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy különböző délebbi származási helyű magok – például Franciaországból, Szlovéniából, Olaszországból, a Kaukázusból – mennyire képesek alkalmazkodni az eltérő éghajlati viszonyokhoz más régiókban.

A Pilisi Parkerdő a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertben 2024 elején alakította ki a hazai mikrokertet, ahol az erdészek összesen 100 vetési ponton figyelik meg a különböző genetikai hátterű jegenyefenyő- és bükkmagoncok fejlődését. A kisméretű, körülbelül 100 m²-es kísérleti területet fémhálós védelemmel látták el és egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével rögzítik az adatokat: mikor indul meg a csírázás, milyen ütemben fejlődnek a csemeték, hogyan viselik az időjárási körülményeket. Ez az adatrögzítési módszer lehetővé teszi, hogy az erdészek hosszabb távon is követni tudják a növények életútját. A módszertan célja, hogy a kutatás végére egy olyan gyakorlati szoftveres eszköz készüljön, amely segít az erdészeknek meghatározni: adott térségben mely származású vetőmagokból fejlődhetnek ki a leginkább klímatűrő erdők. Ez a jövőbeni erdőgazdálkodási és üzemtervezési döntések megalapozását szolgálja majd. Bár a 2024-es év rendkívüli hősége és szárazsága miatt több magonc elpusztult, az idei kedvező tavaszi időjárás mellett számos vetési pontban biztatóan fejlődnek tovább a csemeték.

„A Pilisi Parkerdő évtizedek óta az erdőgazdálkodás, erdőfenntartás szakmailag progresszív irányvonalát képviseli. Célkitűzésünk, hogy az általunk kezelt 63 ezer hektáros nemzeti zöldvagyont, benne Budapest legfontosabb klímavédelmi zöld infrastruktúráját, a 3600 hektárnyi állami tulajdonú fővárosi erdőt, a lehető leghaladóbb szakmai megoldásokkal őrizzük és gyarapítsuk. Ezért volt különösen fontos és a szakmai küldetésünkkel egybevágó a svájci kollégák által indított nemzetközi programhoz történő csatlakozás.” – fogalmazott Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

A Pilisi Parkerdő hisz abban, hogy a természetes erdők megőrzése csak a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködésével valósítható meg. Az ilyen kutatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő erdei ellenállóbbak, változatosabbak és fenntarthatóbbak legyenek a klímaváltozás által előidézett szélsőségekkel szemben.




Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Címkék: pilisi parkerdő, erdő, erdőgazdálkodás, klímaváltozás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

A fiatal bika termelői ára az AKI PÁIR adatai szerint 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. ...