Évente több mint egymillió vizsgálat az élelmiszerbiztonságért

Az idén is górcső alá vették az ágazat legfontosabb kihívásait és eredményeit Magyarország legfontosabb élelmiszerbiztonsági rendezvényén, amelyről a honlapján adott hírt a hivatal.

Nagy szükség van gyorsan reagáló hatósági és magánlaboratóriumokra

Nemcsak az élelmiszerbiztonságot, hanem a hazai gazdaságot is nagy kihívás elé állítja a ragadós száj- és körömfájás járvány, amelynek kezelése során nagy szükség van gyorsan reagáló hatósági és magánlaboratóriumokra egyaránt, hogy az ellátást, a termékek piacát biztosítani tudjuk – mondta el Tóthné Lippai Edit, a Nébih elnökhelyettese a 2025. április 2-án és 3-án az Aquaworld Resort Budapest Hotel rendezvényközpontjában, dr. Nagy István agrárminiszter fővédnökségével megrendezett jubileumi, az idén 30 éves Hungalimentaria konferencián.

A klímaváltozás okozta új kihívások kapcsán Tóthné Lippai Edit felhívta a figyelmet a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma betegségre, illetve az aflatoxinokra, kiemelve, hogy a mikotoxinos kukoricát sikerült a bioüzemanyag-előállítás irányába terelni, és elérni, hogy a megtermelt kukorica negyedét kitevő, takarmány célra sem alkalmas tételek kikerüljenek az élelmiszerláncból.

2024-ben a hivatal szakemberei 87 514 mintából 263 750 vizsgálatot végeztek

Dr. Nagy Attila, a Nébih Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóságának igazgatója kiemelte, hogy 2024-ben a hivatal szakemberei 87514 mintából 263750 vizsgálatot végeztek, amelyek eredményeiről rendszeresen tájékoztatták a szélesebb közvéleményt is. Az átfogó kommunikáció eredményeként a lakosság ma már sokkal megértőbben, pozitívabban fogadja többek között az önkéntes termékvisszahívások híreit, ez utóbbiak egyre kevésbé vetnek rossz fényt a gyártókra, forgalmazókra.
Az élelmiszerbiztonság szempontjából kiemelten fontos európai kihívásnak nevezte a mézhamisítást, amellyel külön EU-s munkacsoport foglalkozik, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok vizsgálatát, az ásványianyag-eredetű (MOSH-MOAH) szennyeződéseket és a mikroműanyagok jelenlétét az élelmiszerekben, az örökéletűnek is nevezett PFA-vegyületek problémáját, illetve a különböző adalékanyagok megfelelő kezelését. 

Az önellenőrzésre épülő európai élelmiszerbiztonsági rendszer működéséből fakadóan a hatósági ellenőrző vizsgálatoknál jóval magasabb az a vizsgálati szám, amelyet a hazai élelmiszerlaborok végeznek el a piaci szereplők számára, az Eurofins Food and Feed Testing Hungary gyulai és budapesti laboratóriumaiban például évente 800-900 ezret – mondta el dr. Ábrahám Csaba, az Eurofins Food and Feed Testing ügyvezetője.

Tárgyalták a hazai élelmiszeripar legfontosabb kérdéseit gyártói, törvényhozói, hatósági és laboratóriumi nézőpontból

Gazdag programmal várta a résztvevőket a 30. Hungalimentaria is: a kétnapos rendezvényen 64 előadáson, plenáris ülés keretében, illetve 11 szekcióban (élelmiszer- és takarmányanalitika, élelmiszer- és takarmánybiztonság, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok, élelmiszeripari digitalizáció, élelmiszerjog és minőségirányítás, élelmiszertechnológia és innováció, mikotoxinok, mikrobiológia, táplálkozástudomány).

Tárgyalták a hazai élelmiszeripar legfontosabb kérdéseit gyártói, törvényhozói, hatósági és laboratóriumi nézőpontból egyaránt, betekintést adva tudományos és kutatási projektek eredményeibe is.

A legfontosabb hazai egyetemek, kutatóintézetek, laboratóriumok és vezető élelmiszeripai vállalatok képviselői egyebek mellett górcső alá vették a magyar élelmiszeripar aktuális és jövőbeni kihívásait, az élelmiszerbiztonsági kultúra megerősítését, az európai élelmiszerszabályozás várható változásait, az élelmiszeripari digitalizáció és a digitális transzparencia lehetőségeit az élelmiszeriparban, az élelmiszerekre vonatkozó jelölési előírásokat. 

A konferencia témái között szerepeltek még:

• az élelmiszerek mikrobiológiájával kapcsolatos jogszabályok legutóbbi módosítások,
• a per- és polifluorozott alkil vegyületek (PFAS) vizsgálati módszerei,
• az élelmiszerbiztonság a gyógynövény ágazatban, a gluténanalitika lehetőségei,
• az élelmiszer-allergének,
• a gombamérgezési események hatósági tapasztalatai,
• a magyar fogyasztók mikotoxin-kitettsége,
• a mikotoxinok szerepe a kukorica fajtaminősítésében,
• az Aflatoxin M1 körvizsgálat tapasztalatai, illetve mintavétel rejtelmei,
• a bioélelmiszerekben található növényvédőszer-maradványok ellentmondásos megítélése,
• a biosecurity legújabb kihívásai,
• az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok előírásainak változásai is.