TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 67.291,15 Ft (tonna)

Napraforgómag: 203.581,69 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 75.261,77 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 66.164,33 Ft (tonna)

Repcemag: 188.940,82 Ft (tonna)

Full-fat szója: 202.373,98 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 359,16000

USD: 309,41000

CHF: 393,55000

GBP: 415,44000

Hirdetés

A talajosztályozás és a domborzat szerepe a gazdálkodási zónák kijelölésében

Hírek - 2025.02.20

Több hazai egyetem és a HUN-REN ATK Talajtani Intézet együttműködésében készült tanulmány jelent meg ’Better management zoning with elevation than with three soil classifications in a periodically waterlogged plot’ címmel, amelyben a kutatók három különböző talajosztályozási rendszer (USDA Soil Taxonomy, a magyar genetikus talajosztályozási rendszer és a WRB) alapján származtatott poligonok illeszkedését hasonlították össze a tengerszint feletti magasság és az átlagos NDVI mintázatához viszonyítva egy enyhén szikes alluviális szántó területen. A vizsgálat célja a potenciális gazdálkodási zónák lehatárolása volt – adta hírül honlapján a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont.

A kutatás helyszíne Dunavecse, Magyarország legnagyobb egykor szikes, jelenleg szántóként művelt területe (0,9 km²), ahol egy 100 × 100 méteres mintavételi rácsban összesen 85 db, egy méter mély talajfuratot értékeltek a kutatók.

A tájmetrikai eredmények szerint

A poligonok illeszkedését kvalitatív módszerekkel és tájmetrikai elemzésekkel vizsgálták. Az osztályozási rendszerek alapján generált talajtérképek összehasonlítása során a tájmetrikai eredmények azt mutatták, hogy az észak-déli orientációt (a magasabb és alacsonyabb területek irányultsága), valamint a poligonok hosszát, kerületét, területét, aggregációját és térbeli eloszlását tekintve az USDA Soil Taxonomy teljesített a legjobban, míg a magyar talajosztályozási rendszer közepes teljesítményt nyújtott, a WRB osztályozás pedig erősen fragmentált mintázatot eredményezett.

A háttérváltozóként figyelembe vett tengerszint feletti magasság a gazdálkodási zónák pontosabb és megbízhatóbb kijelölését tette lehetővé

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a háttérváltozóként figyelembe vett tengerszint feletti magasság a gazdálkodási zónák pontosabb és megbízhatóbb kijelölését tette lehetővé, mint bármelyik talajosztályozási rendszer. A tengerszint feletti magasság és az átlagos NDVI, valamint a tengerszint feletti magasság és a 10 éves NDVI tartomány szórásdiagramjának elemzése után egy 95,47 m-es magassági határértéket azonosítottak, amely elválasztotta a termékenyebb, kisebb változékonyságú zónát az alacsonyabban fekvő, kevésbé termékeny, időszakosan vízborította és bizonytalanabb zónától.

A precíziós gazdálkodás és a fenntartható földhasználat érdekében

Eredményeik rávilágítanak arra, hogy a precíziós gazdálkodás és a fenntartható földhasználat érdekében a domborzati és vegetációs adatok figyelembevétele hatékonyabb lehet, mint a kizárólag talajosztályozásra alapozott területlehatárolás.

A kéziratot a HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Egyetem, és a Soproni Egyetem kutatóival együtt jegyzik. Tibor Tóth, Szilárd Szabó, Tibor Novák, Szabolcs Czigány, Mihály Kocsis, András Makó, Bence Gallai, Mátyás Árvai, János Mészáros, Kitti Balog: Better management zoning with elevation than with three soil classifications in a periodically waterlogged plot.

Forrás: atk.hun-ren.hu/

Címkék: talaj, termőtalaj

Népszerű hírek