A mezőgazdasági piacok rövid távú kilátásai: fokozatos, de törékeny visszatérés a stabilitáshoz

Az Európai Bizottság október második hetében közzétett, 2024 őszi kiadása, az EU mezőgazdasági piacairól szóló jelentés a legfontosabb mezőgazdasági piacok legújabb trendjeit és kilátásait mutatja be. A mezőgazdasági piacok rövid távú kilátásait évente kétszer teszik közzé, és az Európai Bizottság legfrissebb adatain és piaci szakértőinek információin alapulnak.

Az EU műtrágyapiaca is fokozatosan stabilizálódik

A Bizottság honlapján közreadott jelentés szerint a mezőgazdasági piacok a stabilizáció jeleit mutatják. Az élelmiszer-infláció csökkent, az élelmiszerárak pedig viszonylag stabilak maradtak az elmúlt hónapokban a legtöbb termék esetében, bár átlagosan 32%-kal magasabbak 2020-hoz képest. Az agrár-élelmiszeripari termékek iránti kereslet növekedését az EU várható GDP-növekedése és a folyamatosan mérsékelt infláció támogathatja. A rövid távú kilátások tavaszi kiadása óta  a kedvezőtlen időjárási viszonyok gyakoribbnak és károsabbnak bizonyultak, ami befolyásolja a főbb szántóföldi növények termését és minőségi szintjét.

Az EU műtrágyapiaca is fokozatosan stabilizálódik, a kereskedelmi forgalom visszatér a normális szintre, a hazai termelés pedig a fellendülés jeleit mutatja. A megfizethetőség azonban továbbra is aggasztja a gazdálkodókat, elsősorban a szántóföldi növények csökkenő ára miatt. Az Európa különböző régióiban 2024-ben tapasztalható alacsonyabb terméshozam pénzforgalmi problémákat okozhat a szántóföldi növénytermesztők számára, ami hatással lehet a műtrágyavásárlásra 2025 tavaszán.

Fontos gazdasági biztonsági háló az uniós gazdálkodók számára

Az év eleje óta az Európai Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve  számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy hozzájáruljon a közös agrárpolitika gazdálkodók számára történő egyszerűsítéséhez. Ez a régóta fennálló uniós politika fontos gazdasági biztonsági hálót jelent az uniós gazdálkodók számára, és irányítja a fenntartható és ellenálló gazdálkodásra való átmenetet. A stabilitás instabil környezetben továbbra is kulcsfontosságú a gazdálkodók számára munkájuk sikeres elvégzéséhez.

Szántóföldi növények – növekvő cukortermelés

A 2024/25-ös uniós gabonatermelést 260,9 millió tonnára becsülik, ez körülbelül 7%-kal marad el az 5 éves átlagtól, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb termelése. Ennek oka a hozamot befolyásoló kedvezőtlen időjárás, részben pedig a művelési terület csökkenése, többek között az ültetést megzavaró sok eső miatt. A leginkább érintett két növény a puha búza és a kukorica, míg a zab, az árpa és a durumbúza termelése nő.

Az EU olajos magvak termése 2024/25-ben 29,7 millió tonnára (–8% az előző év azonos időszakához képest) várható a repceterület csökkenése és a napraforgót érintő kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Ez a  tavaszi rövid távú kilátásokról szóló jelentés jelentős módosítása. Ezzel szemben a szójabab termelése várhatóan 8%-kal nő az előző évhez képest (13%-kal meghaladja az 5 éves átlagot), ami a szójabab termőterületének növekedését tükrözi (+11% éves szinten).

A növényi olajok uniós fogyasztása továbbra is csökkenő tendenciát követ (14%-kal az 5 éves átlag alatt), mivel a pálmaolaj felhasználása továbbra is csökkenő tendenciát mutat, ami az import csökkenéséhez vezet, miközben az export változatlan marad.

A 2024/25-ös uniós cukortermelés akár 1 millió tonnával is nő a tavalyi évhez képest. Ezt a növekedést a terület növekedése okozza, aminek hátterében a rekord magas cukorár áll, ami potenciálisan arra készteti a gazdálkodókat, hogy más szántóföldi növényekről váltsanak. A cukorfogyasztás várhatóan stabil marad, ami az import csökkenéséhez vezet.

Speciális növények – a friss gyümölcs- és zöldségfogyasztás fellendülhet

2024/2025-ben az olívaolaj-termelés várhatóan visszatér a 2 millió tonnás átlagos szintre, miután két évet alacsony termelés és rekordárak jellemzik. A rendelkezésre állás növekedésével az áraknak fokozatosan csökkenniük kell, a fogyasztásnak pedig növekednie kell, így előnyben részesítve az exportot. Az ágazat azonban továbbra is bizonytalan, hogy az árak milyen gyorsan alkalmazkodnak a megnövekedett elérhetőséghez, és hogyan reagálnak a fogyasztók a magas árak miatti fogyasztási szokások megváltoztatására.

Az EU bortermelése várhatóan évről évre enyhén csökken, és 7%-kal az ötéves átlag alatt marad, miközben a fogyasztás továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A borexport is csökken. Elismerve ezeket a nehézségeket, a Bizottság 2024 júliusában  magas szintű borpolitikával foglalkozó csoportot hozott létre az ágazat előtt álló kihívások kezelése és a lehetséges megoldások feltárása érdekében.

A jelentés közelebbről megvizsgálja az almát, a narancsot, az őszibarackot és a nektarint, valamint a paradicsomot is, amelyeket szintén érintettek a különféle időjárási események. Az élelmiszer-infláció stabilizálódásával a friss gyümölcs- és zöldségfogyasztás a közeljövőben fellendülhet.

Tej és tejtermékek – a vaj ára jelentősen emelkedett  

Az EU tejkínálata az előrejelzések szerint 2025-ben kismértékben emelkedik. Normál időjárási körülmények mellett a tejelő állomány folyamatos csökkenését (-0,7%) várhatóan a tejhozam növekedése (+1%) ellensúlyozza.

Az EU sajttermelése 2025-ben tovább növekedhet, és az uniós sajtexport profitálhat a versenyképes árakból.

A tejtermékek iránti fogyasztói kereslet élénkülése azonban általában továbbra is óvatos és vegyes a különböző tejtermékek között. A vaj ára valóban jelentősen emelkedett 2024-ben a szűkös kínálat és a stabil kereslet hatására.

Hústermékek – az EU baromfiágazata 2024-ben meglehetősen jó piaci kilátásokat mutat 

A folyamatos strukturális alkalmazkodás az EU marhahústermelésének várhatóan 1%-os csökkenését eredményezi 2025-ben. Az EU egy főre jutó marhahúsfogyasztása 1,7%-kal, 9,6 kg-ra esett vissza 2024-ben.

Összességében az EU sertéshústermelése 2024-ben enyhén, 0,5 %-kal, 2025-ben pedig 0,2 %-kal csökken. Az afrikai sertéspestis kitörése továbbra is veszélyt jelent a termelésre. 2025-re az EU egy főre jutó fogyasztása várhatóan 30,9 kg-on stabilizálódik, miközben a kevésbé versenyképes uniós sertéshúsárak valódi kihívást jelentenek a világpiacra irányuló kivitelben.

Ezzel szemben az EU baromfiágazata 2024-ben meglehetősen jó piaci kilátásokat mutat, a termelés 4%-os, az export pedig 3%-os növekedéssel. Ez a növekvő tendencia várhatóan 2025-ben is folytatódik, és az EU egy főre eső baromfifogyasztása eléri a 25,2 kg-ot.

Forrás: agriculture.ec.europa.eu