TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 66.717,19 Ft (tonna)

Napraforgómag: 217.998,13 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 74.100,04 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 64.664,59 Ft (tonna)

Repcemag: 181.124,97 Ft (tonna)

Full-fat szója: 197.781,16 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 354,52

USD: 304,86

CHF: 388,65

GBP: 408,88

Hirdetés

A vörös hús a betegségek okozója. Vagy mégsem?

Hírek - 2024.10.08

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a vörös és feldolgozott húsok fogyasztásával kapcsolatosan esetlegesen felmerülő, nem fertőző eredetű betegségek kockázatainak mértékéről, valamint az összefüggések bizonyosságáról osztanak meg gondolatébresztő információkat.

A hús ősidők óta az emberi táplálkozás alapját képezte, mivel az kiváló minőségű fehérjét és biológiailag hozzáférhető mikrotápanyagokat kínál. Ennek ellenére az étrendi ajánlások egyre inkább ellenzik a vörös és a feldolgozott húsok fogyasztását, mivel azok állítólagosan összefüggésbe hozhatók az elhízással és az olyan nem fertőző eredetű betegségekkel, mint például a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések. A bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy amennyiben a napi beviteli mennyiség nem haladja meg a 20-75 gramm közötti értéket, úgy valószínűleg biztonságos ezen termékek fogyasztása és hogy a magasabb beviteli szintek is mindössze a teljes kockázat jelentéktelen növekedését eredményezhetik. Ezenfelül a legkorszerűbb GRADE-elemzés szerint a vörös és a feldolgozott húsok fogyasztása és az egyes, fent említett betegségek közötti összefüggések tekintetében a bizonyítékok bizonyossága, biztonságossága alacsony vagy nagyon alacsony, és azokat az elfogultság, a torzítások és egyéb zavaró tényezők potenciálisan befolyásolhatják.

Az optimális húsbeviteli szintek a genetikai, a nemi, az életkorbeli, az egészségügyi állapotbeli, a táplálkozásbeli és életmódbeli különbségek miatt eltérőek. Egyes csoportoknak például több húsból származó hemvasra van szükségük, míg mások vastúlterhelésben szenvedhetnek. A kockázatértékelésnek figyelembe kellene vennie a húsfogyasztás gyakoriságát, a feldolgozási és elkészítési módszereket, valamint az étrendi kölcsönhatásokat is. A húsfogyasztás és a betegségek kockázata közötti kapcsolat nem egydimenziós és kezdetben talán nem is okozati. A káros összefüggések gyakran eltűnnek, ha a fogyasztás az egészséges étrend részét képezi, ami arra utal, hogy a kockázat inkább általánosságban a táplálkozás egészségességétől függ, mint a húsnak az étrendben való jelenlététől.

Összességében a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a vöröshúsfogyasztást egészségügyi okokból csökkenteni lenne szükséges a jelenlegi átlagos lakossági fogyasztási szinthez képest. Az étrendi iránymutatásoknak ehelyett az egyéni igényekhez igazított egészséges étkezési szokásokra kellene összpontosítaniuk. A vörös hús létfontosságú mikrotápanyag-forrás és nem könnyen helyettesíthető növényi alapú alternatívákkal. A húsfogyasztás csökkentésére irányuló ajánlásoknak figyelembe kell venniük az olyan lehetséges kockázatokat is, mint a vashiányos vérszegénység, a szarkopénia, azaz az izomerő- és izomtömeg-csökkenés, valamint az alultápláltság. Ezért, figyelembe véve az egyéni különbségeket és az étrendi összefüggéseket, a vörös és feldolgozott húsok előnyeinek és ártalmainak átfogó elemzése elengedhetetlen.

Forrás: allattenyesztok.hu

Címkék: hús, vörös hús

Népszerű hírek