TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 75.620,78 Ft (tonna)

Napraforgómag: 162.823,90 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 74.874,06 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 65.410,06 Ft (tonna)

Repcemag: 181.172,59 Ft (tonna)

Full-fat szója: 217.332,28 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 589 Ft

Benzin ára: 584 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 400,07000

USD: 362,45000

CHF: 426,01000

GBP: 475,43000

Hirdetés

Árvíz és természet – a védett terület jelentős része víz alá kerül

Hírek - 2024.09.23

Az előrejelzések szerint a hét elején éri el a Dunán levonuló árhullám csúcsa a Duna-Dráva Nemzeti Park Duna menti területeit, Gemencet és Béda-Karapancsát. Az előrejelzések szerint a tetőzés igen magasan várható, meghaladhatja a Bajai vízmércén mért 930 cm-es szintet, így a védett terület jelentős része víz alá kerül – adta hírül honlapján a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.

A nemzeti park Duna menti területének mintegy 70%-a a jelenlegi hullámtér, vagyis az árvízvédelmi vonalak között elhelyezkedő terület – írja Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési Osztályának osztályvezetője, a cikk szerzője. – Itt az árvíz – még ha nem is jelenlegi magassággal – de rendszeresen előforduló jelenség, ami hozzátartozik az ártéri erdő természetes életciklusához.

A hullámtéri erdők alkalmasak a hosszabb ideig tartó elöntés elviselésére is

Az ártéren élő növény- és állatfajokat az evolúció nemcsak, hogy alkalmassá tette az áradások elviselésére, de sok faj esetén kifejezetten kívánatos az időnkénti elöntés. Példának okáért a hullámtéri fűz- és nyárligetek kialakulásának feltétele, hogy egy áradás által kialakított nyers talajfelszínre hulljanak a fák magjai, amelyek ott megkapaszkodva – minden emberi beavatkozás nélkül is – erdővé nőjenek. A hullámtéri erdők, legyen itt szó fűz, nyár vagy tölgy alkotta erdőkről, alkalmasak a hosszabb ideig tartó elöntés elviselésére is. Ugyanez igaz az állatvilágra: a nemzeti parkban főként olyan állatfajok találhatóak, amelyek élete a vízhez köthető; elég, ha a madarak közül a fekete gólyákat, rétisasokat, barna kányákat, kócsagokat említjük. Az árvíz levonulása után visszamaradó víztestek, holtágak, tavak ideális ívó helyet biztosítanak a halaknak, elsősorban a pontyféléknek. Azon fajok egyedei, amelyek a magas víz mellett átmenetileg nem találnak élelmet, búvóhelyet, a gátak mögötti mentett területekre tudnak visszahúzódni.

Minden áradás vadak elhullásával jár

Természetesen minden árvíz esetén óhatatlanul elhullnak védett fajok egyedei is. Ez természetes jelenség, az evolúció így válogatja ki, hogy csak a legerősebb, legrátermettebb egyedek örökíthessék tovább génjeiket. Az árvizek nem fenyegetik a védett fajok közösségeinek (populációinak) fennmaradását, ezért nincs szükség állatok mentésére a hullámtérből. Az árvizek során rendszeresen előkerül a vadállomány, elsősorban a gímszarvasok és vaddisznók kérdése is. Tagadhatatlan, hogy minden áradás vadak elhullásával jár, sajnos nemegyszer a vadak kártétele ellen emelt kerítéseken találnak munkatársaink tetemeket. Ez a pusztulás azonban inkább gazdasági, mintsem ökológiai problémát okoz, eddig minden egyes árvíz után visszaállt a korábbi vadsűrűség. Továbbá a vadgazdálkodó is mindent megtesz, hogy az általa kezelt vadállomány a lehető legkisebb veszteséggel vészelje át a veszélyes időszakot.

Az elárasztott erdő az emberre is veszélyes lehet

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy az elárasztott erdő nemcsak az ott található állatokra, de az emberre is veszélyes lehet, ezért is fontos, hogy ebben az időszakban még vízi eszközökkel se merészkedjenek látogatók a hullámtérre. Az árterület zavartalanságának biztosításával hozzájárulhatunk mind a védett fajok, mind a vadállomány egyedeinek túléléséhez. Bízunk benne, hogy a szakemberek és a lakosság összefogásával a Duna ezúttal is a neki szánt ártéren belül marad, és a víz levonulásával már csak annak jótékony hatását élvezheti a terület élővilága – áll a híradásban.

Forrás: ddnp.hu, Fotó: Kovács Attila

Címkék: árvíz

Népszerű hírek