Életbe lépett az EU Természet-helyreállítási rendelet

Amint az Európai Tanács honlapján a rendelet elfogadása napján megjelent sajtóközleményben áll, a rendelet konkrét, jogilag kötelező erejű célértékeket és kötelezettségeket állapít meg a természet helyreállítására vonatkozóan a felsorolt ökoszisztémák mindegyikére kiterjedően – a szárazföldiektől kezdve a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig.

Célja az éghajlatváltozásnak és a természeti katasztrófák hatásainak a mérséklése. Segíteni fogja az EU-t abban, hogy teljesítse nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásait, és helyreállítsa az európai természetet.

A szárazföldi és tengeri ökoszisztémák helyreállítása

Az új szabályok elő fogják segíteni a tagállamok szárazföldi és tengeri élőhelyein található, leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítását, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos átfogó uniós célkitűzések elérését, valamint az élelmezésbiztonság növelését.

A rendelet olyan intézkedések kidolgozására és végrehajtására kötelezi a tagállamokat, amelyek eredményeként 2030-ra együttesen helyreállítják az EU szárazföldi és tengeri területeinek – uniós célértékként meghatározott – legalább 20%-át.
A rendelet hatálya alá tartozik számos szárazföldi, tengerparti és édesvízi, erdei, mezőgazdasági és városi ökoszisztéma, köztük vizes élőhelyek, gyepterületek, erdők, folyók és tavak, továbbá olyan tengeri ökoszisztémák is, mint a tengerifű-ágyak, valamint a szivacs- és korallágyak.

A tagállamoknak 2030-ig elsődlegesen a Natura 2000 területekre kell összpontosítaniuk a helyreállító intézkedések végrehajtása során.

A rendeletben felsorolt, rossz állapotban lévőnek tekintett élőhelyeket illetően a tagállamok intézkedéseket fognak hozni, hogy helyreállítsák azok:

• legalább 30%-át 2030-ra
• legalább 60%-át 2040-re
• legalább 90%-át 2050-re

Az állapotromlás megakadályozására irányuló erőfeszítések

A tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák az olyan területek jelentős állapotromlását, amelyek:

• a helyreállításnak köszönhetően jó állapotot értek el
• otthont adnak a rendeletben felsorolt szárazföldi és tengeri élőhelyeknek

Az elmúlt évtizedekben Európában drámai módon csökkent a vadon élő beporzó rovarok abundanciája és sokfélesége. Ennek kezelése érdekében a rendelet külön követelményként írja elő arra irányuló intézkedések bevezetését, hogy legkésőbb 2030-ra visszaforduljon a beporzópopulációk pusztulása.

2030-ig uniós szinten legalább hárommilliárd új fa ültetése 

A rendelet különös követelményeket határoz meg az ökoszisztémák különböző típusaira – köztük a mezőgazdasági földterületi, erdei és városi ökoszisztémákra – vonatkozóan.
A tagállamok olyan intézkedéseket fognak bevezetni, amelyek célja a növekedés elérése a következő három mutató közül legalább kettő tekintetében: a gyepterületi lepkepopulációk, szervesszén-készlet a szántók ásványi talajaiban, valamint a magas fokú biológiai sokféleséggel rendelkező tájképi elemeket magukban foglaló mezőgazdasági földterületek aránya.

Az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig a városi zöldterület és a városi lombkorona-borítottság ne csökkenjen nettó mértékben, szintén ezen új jogszabály kulcsfontosságú intézkedései.

A tagállamok a lecsapolt tőzeglápok helyreállítását célzó intézkedéseket fognak bevezetni, és elősegítik azt, hogy 2030-ig uniós szinten legalább hárommilliárd új fa ültetésére kerüljön sor. Annak érdekében, hogy a folyók 2030-ra legalább 25 000 km hosszúságban szabad vízáramlású folyószakaszokat foglaljanak magukban, a tagállamok intézkedéseket fognak hozni a felszíni vizek összeköttetéseit gátló mesterséges akadályok eltávolítása céljából.

Nemzeti helyreállítási tervek

Az új szabályok értelmében a tagállamoknak rendszeresen nemzeti helyreállítási terveket kell benyújtaniuk a Bizottság részére, amelyekben bemutatják, hogyan fogják elérni a célértékeket. Emellett nyomon kell követniük az elért eredményeket, és jelentést kell tenniük azokról. A Bizottságnak 2033-ig felül kell majd vizsgálnia a rendelet alkalmazását, és annak a mezőgazdasági, halászati és erdészeti ágazatra gyakorolt, valamint a szélesebb körű társadalmi-gazdasági hatásait.

Forrás: consilium.europa.eu