Természet-helyreállítási törvény: A Tanács végső zöld utat ad

Amint az EU Tanácsa honlapján közreadott sajtóközlemény megfogalmazza, a rendelet konkrét, jogilag kötelező érvényű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a felsorolt ​​ökoszisztémák mindegyikében – a szárazföldi ökoszisztémáktól a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig.

A rendelet célja a klímaváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak mérséklése. Segíteni fogja az EU-t nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítésében és az európai természet helyreállításában.

„Kötelességünk reagálni”

„Örülök a természet-helyreállítási törvényről szóló pozitív szavazásnak, amelyről az Európai Parlament és a Tanács közel egy évet egyeztetett. Ez kemény munka eredménye, ami meghozta gyümölcsét. Környezetünk védelmében nincs idő szünetre. Az EU Tanácsa ma úgy dönt, hogy helyreállítja Európában a természetet, megvédve ezzel annak biológiai sokféleségét és az európai polgárok lakókörnyezetét. Kötelességünk reagálni az európai biodiverzitás összeomlásának sürgős helyzetére, ugyanakkor lehetővé kell tenni az Európai Unió számára nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítését. Az európai delegáció emelt fővel indulhat a következő COP-ra” – fogalmazott Alain Maron, a brüsszeli fővárosi régió kormányának klímaváltozásért, környezetvédelmi, energiaügyi és részvételi demokráciáért felelős minisztere.

A szárazföldi és tengeri ökoszisztémák helyreállítása

Az új szabályok elősegítik a leromlott ökoszisztémák helyreállítását a tagállamok szárazföldi és tengeri élőhelyein, elérik az EU éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó átfogó célkitűzéseit, és fokozzák az élelmezésbiztonságot. 

A rendelet előírja a tagállamoknak, hogy olyan intézkedéseket hozzanak és hajtsanak végre, amelyek uniós célként 2030-ig közösen helyreállítják az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át.

A szabályozás számos szárazföldi, tengerparti és édesvízi, erdei, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára vonatkozik, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat, beleértve a tengeri füvet és a szivacs- és korallágyakat.

2030-ig a tagállamok a Natura 2000 területeket prioritásként kezelik a helyreállítási intézkedések végrehajtása során.

A rendeletben felsorolt ​​rossz állapotú élőhelyeken a tagállamok intézkedéseket tesznek a következők helyreállítására:

• 2030-ra legalább 30 százalék
• legalább 60%-a 2040-re
• legalább 90%-a 2050-re

Romlásmentes erőfeszítések

A tagállamok erőfeszítéseket tesznek az olyan területek jelentős romlásának megakadályozására, amelyek:

• a felújításnak köszönhetően jó állapotba kerültek
• a rendeletben felsorolt ​​szárazföldi és tengeri élőhelyek otthona

A beporzók védelme

Az elmúlt évtizedekben Európában drámaian csökkent a vadon élő rovarporzók egyedszáma és sokfélesége. Ennek megoldására a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő megfordítására irányuló intézkedésekre.

Ökoszisztéma-specifikus intézkedések

A rendelet konkrét követelményeket határoz meg a különböző típusú ökoszisztémákra, beleértve a mezőgazdasági területeket, az erdőket és a városi ökoszisztémákat. 

A tagállamok intézkedéseket hoznak, amelyek célja a három mutató közül kettő javítása: a füves lepkék populációja, a szerves szén készlete a szántóföldi ásványtalajokban és a sokszínű tájjellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya. Az erdei madarak állományának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne keletkezzen nettó veszteség a városi zöldterületeken és a lombkoronatakaráson, szintén kulcsfontosságú intézkedései ennek az új törvénynek.

A tagállamok olyan intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek célja a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása és legalább hárommilliárd további fa ültetésének elősegítése 2030-ig uniós szinten. Annak érdekében, hogy 2030-ra legalább 25 000 kilométernyi folyót szabadon folyó folyóvá alakítsanak, a tagállamok intézkedéseket tesznek a felszíni vizek összeköttetése előtt álló, ember által előállított akadályok felszámolására.  

Országos helyreállítási tervek

Az új szabályok értelmében a tagállamoknak előre kell tervezniük, és nemzeti helyreállítási terveket kell benyújtaniuk a Bizottságnak, bemutatva, hogyan fogják elérni a kitűzött célokat. Emellett nyomon kell követniük előrehaladásukat, és jelentést kell készíteniük az uniós szintű biológiai sokféleség mutatói alapján.

Következő lépések

A rendeletet az EU Hivatalos Lapjában teszik közzé, és hatályba lép. Minden tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.

A Bizottság 2033-ig felülvizsgálja a rendelet alkalmazását és a mezőgazdasági, halászati ​​és erdészeti ágazatra gyakorolt ​​hatásait, valamint szélesebb körű társadalmi-gazdasági hatásait – áll a sajtóközleményben.

Forrás: consilium.europa.eu/