A FAO élelmiszerár-indexe tovább csökkent februárban

A világszervezet honlapján közreadott hír szerint a FAO élelmiszerár-indexe, amely a globálisan forgalmazott élelmiszer-termékek nemzetközi árának havi változásait követi nyomon, februárban átlagosan 117,3 pontot ért el, ami 0,7 százalékkal kevesebb, mint januárban, és 10,5 százalékkal az egy évvel ezelőtti azonos hónaphoz képest.

A kukorica exportárai estek a legnagyobb mértékben

A FAO gabonaárindexe 5,0 százalékkal csökkent februárban, és 22,4 százalékkal a 2023. februári szint alá került. A kukorica exportárai estek a legnagyobb mértékben a dél-amerikai nagy termésre vonatkozó várakozások és az Ukrajna által kínált versenyképes árak közepette, míg a nemzetközi búzaárak főként csökkentek az Orosz Föderáció erős exporttempója miatt. A rizs nemzetközi ára is csökkent, 1,6 százalékkal februárban.

A FAO növényi olajárindexe 1,3 százalékkal csökkent januárhoz képest, 11 százalékkal a 2023. februári érték alá. A szójaolaj nemzetközi ára jelentősen csökkent, amit a dél-amerikai szójabab bőséges kitermelésének kilátásai támasztottak alá, miközben a napraforgó- és repceolajok bőséges globális exportkínálata lefelé nyomta az árakat. A pálmaolaj világpiaci ára kis mértékben emelkedett februárban a szezonálisan alacsonyabb termelés miatt.
A FAO cukorárindexe ezzel szemben 3,2 százalékkal emelkedett februárban. A növekedés a Brazília közelgő kibocsátásával kapcsolatos tartós aggodalmakat tükrözte a hosszan tartó, átlag alatti esőzések időszaka után, valamint a termelés visszaesését Thaiföldön és Indiában, a két vezető exportáló országban.

A legnagyobb mértékben a baromfihús jegyzése emelkedett

A FAO húsárindexe 1,8 százalékkal nőtt januárhoz képest, a legnagyobb mértékben a baromfihús jegyzése emelkedett, ezt követi a szarvasmarhahús jegyzése, amelyet a heves esőzések befolyásoltak, amelyek megzavarták a szarvasmarha-szállítást Ausztráliában. A sertéshús ára kissé emelkedett a kínai kereslet növekedése és a nyugat-európai szűkös kínálati helyzet miatt is. A juhhús nemzetközi árai részben az Ausztráliában végrehajtott állomány-újraépítést követő rekordtermelés miatt csökkentek.

A FAO tejárindexe 1,1 százalékkal nőtt, amit az ázsiai vásárlók vaj iránti megnövekedett importigénye vezetett. A tejpor és a sajt ára szintén kis mértékben emelkedett. 

A globális gabonafélékre vonatkozó új előrejelzések 

A FAO új gabonakínálati és kereslet-tájékoztatót is kiadott, amely kis mértékben 2840 millió tonnára emelte a világ 2023-as teljes gabonatermelésére vonatkozó előrejelzését, és számos új előrejelzést kínál.

A 2023/24-es globális gabona-felhasználást 2823 millió tonnára prognosztizálják, ami 1,1 százalékos növekedés az előző évhez képest, főként a kukorica és a búza állati takarmányozási célú megnövekedett felhasználásának köszönhetően. A globális gabonakészletek várhatóan növekedni fognak, teljes mértékben a durva szemek miatt, a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya pedig az év végére „kényelmes” 31,1 százalékos szinten zárul a 30,9 százalékról. A gabonafélék világkereskedelme az előrejelzések szerint 1,3 százalékkal nő az előző évhez képest, amit Ukrajna kukoricaexportjának javulása és a kínai kereslet erősödése is fellendít.

A FAO közzétette a 2024-es globális búzatermelésre vonatkozó előzetes előrejelzését is: 797 millió tonnára tűzi ki azt, ami 1,0 százalékos növekedés 2023-hoz képest. Az alacsonyabb búzaárak az őszi búza ültetésének 6 százalékos csökkenését okozták az Egyesült Államokban, Amerikában, ahol a kibocsátás ennek ellenére emelkedhet az erős hozamkilátások miatt. A kedvező időjárási viszonyok is alátámasztják a 2024-es búzatermelés növekedésével kapcsolatos várakozásokat az exporterőforrásnak számító Orosz Föderációban, valamint Kínában, Indiában és Pakisztánban az átlag feletti termelést. 

A konfliktusok fokozzák az élelmezési bizonytalanságot

A FAO Globális Információs és Korai Figyelmeztető Rendszere (GIEWS) által évente háromszor megjelenő Crop Prospects and Food Situation (Terméskilátások és élelmiszerhelyzet) legfrissebb, szintén március 8-án kiadott jelentése szerint a konfliktusok fokozzák az élelmezési bizonytalanságot.  „A Közel-Kelet-Ázsiában, valamint Nyugat- és Kelet-Afrikában zajló konfliktusok riasztóan magas szintre emelik az akut élelmezésbizonytalanság legsúlyosabb szakaszát” – áll a jelentésben, amely nagyon komoly aggodalmát fejezi ki a palesztinai Gázai övezet teljes lakosságának helyzete miatt. 

A széles körben elterjedt száraz időjárás várhatóan súlyosbítja az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát Dél-Afrikában. Bár az összesített gabonatermelés várhatóan szerény mértékben fog növekedni 2024-ben a 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országban, a 2023-ban összegyűjtött alacsony kibocsátás és a szűkülő készletek több szubszaharai ország importszükségletét is megnövelték. A 2024-es gabonafélék betakarítása áprilisban kezdődik Dél-Afrikában, ahol az El Niño időjárási jelenséghez kapcsolódó kiterjedt és hosszan tartó csapadékhiány jelentősen megnyirbálta a termelési kilátásokat. Malawi, Mozambik, Zambia és Zimbabwe kulcsfontosságú termesztési övezeteiben tavaly november óta az átlagos csapadék kevesebb mint 80 százaléka esett, ami arra utal, hogy a következő 2024/2025-ös gazdasági évben ezekben az országokban megnövekszik a gabonaimport iránti igény.  

Forrás:  FAO, Foto.©FAO/Nozim Kalandarov