Megerősített uniós védelmet kapnak a minőségi mezőgazdasági termékek

Tokaji bor, szatmári szilvapálinka, gyulai kolbász, alföldi kamillavirágzat - mi a közös bennük? Ezek a Magyarországon előállított termékek földrajzi árujelzővel rendelkeznek. Régi szokás az ételeket és italokat származási helyük alapján elnevezni, de egy földrajzi árujelző – amely tipikusan egy táj, helység, régió, kivételes esetben ország neve lehet – a származáson kívül számos más jelentést is hordoz: a hagyományokat, a termelői közösséget, annak tudását, speciális termékkaraktert és egy minőségi szintet is megtestesít. Földrajzi árujelzőre az szerezhet oltalmat, aki az árujelzőben megjelölt földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. Az oltalom hatósági eljárás eredményeként keletkezik.

Hozzáadott piaci érték

A földrajzi jelzések uniós nyilvántartása közel 3 500 bejegyzést tartalmaz, amelyek értékesítési értéke közel 80 milliárd euró. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek hozzáadott értéket tartalmaznak, ezért a piacon sok termék esetén legalább kétszer annyiért lehet azokat értékesíteni, mint egy ilyen minősítéssel nem rendelkező terméket. Azok a nemzetközi színtéren is elismert megjelölések, mint például a szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma, a tokaji bor vagy az egri bikavér nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járulnak hozzá, hanem de az oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelentenek.

Az unióban a fogyasztók részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik a kiváló minőségű, hagyományos és hozzáférhető termékek iránt, amelyek az eredetüknek és előállításuk módjának egyaránt betudható, különleges tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az Európai Parlament képviselői által ma jóváhagyott reform célja a földrajzi árujelzőkre vonatkozóan egy olyan koherens rendszer létrehozása, amely segíti a termelőket termékeik minőségének javításában, jellemzőinek jobb kommunikálásában, valamint biztosítja a fogyasztók megfelelő tájékoztatását. A tervek szerint kötelező lesz az uniós szimbólumok vagy jelzések használata az árujelzővel ellátott termékek csomagolásán annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban megismerjék ezt a termékkategóriát és a hozzá kapcsolódó garanciákat, valamint hogy megkönnyítsék e termékek azonosítását a piacon, megkönnyítve ezzel azok ellenőrzését is.

Az olyan komoly tradíciókkal és markerig értékkel is rendelkező termékeket, mint pl. a parmezán vagy a champagne, Európa-szerte és a kontinensen kívül is előszeretettel hamisítják. Az új uniós szabályozás egyik célja az ilyen visszaélések megakadályozása. Ráadásul nemcsak offline, de online is szándékoznak megerősíteni ezen termékek védelmét. A tagállamokkal folytatott tárgyalások során a képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a nemzeti hatóságoknak közigazgatási és bírósági intézkedéseket kell hozniuk, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a földrajzi jelzések illegális használatát, ÉS nemcsak offline, hanem online is. A földrajzi jelzéseket illegálisan használó domainneveket földrajzi alapú tartalomkorlátozással leállítják vagy letiltják az azokhoz való hozzáférést.

Szellemi tulajdon

Az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) doménnév-riasztási rendszert hoz létre. A földrajzi árujelzők ugyanis szellemitulajdon-jognak minősülnek, ami egy jó eszköz pl. arra, hogy a termelők közötti tisztességes versenyt előmozdítsa a rosszhiszemű névhasználat, valamint a csalárd és megtévesztő gyakorlatok megakadályozása révén.

Az új szabályok azt is meghatározzák, hogy az összetevőként felhasznált terméket jelölő földrajzi jelzés csak akkor használható a kapcsolódó feldolgozott termék nevében, jelölésén vagy reklámjában, ha a földrajzi jelzéssel rendelkező összetevőt elegendő mennyiségben használják ahhoz, hogy a feldolgozott termék alapvető jellemzővel rendelkezzen, és nem használnak más, a földrajzi jelzéssel összehasonlítható terméket. Az összetevő százalékos arányát fel kell tüntetni a címkén. A feldolgozott termék gyártóinak be kell jelenteniük az összetevő tekintetében elismert termelői csoportot, amely ajánlásokat adhat ki a földrajzi jelzés helyes használatára vonatkozóan.

Az aktualizált rendeletnek megfelelően továbbra is a Bizottság lesz a földrajzi jelzések rendszerének egyedüli ellenőre. Egyszerűsödik a bejegyzési folyamat, és az új árujelzők vizsgálatára hat hónapos rögzített határidőt állapítottak meg.

Szerepük a fenntarthatóságban

A jogalkotók úgy érveltek: azért is kezelik kiemelten ezeket a mezőgazdasági termékeket, mert a földrajzi jelzések fontos szerepet játszhatnak a fenntarthatóság szempontjából, többek között a körforgásos gazdaság területén, ami növelheti értéküket, ezáltal erősítheti súlyukat a nemzeti és regionális politikák keretében az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésében is. Az új rendelkezés szerint középpontba kell állítani a kistermelőket, különösen azokat, akik őrzik ezeket a hagyományos készségeket és know-how-t.

Az előterjesztők ezen termékek gazdasági szerepét is hangsúlyozták a döntést megelőző parlamenti vitán. Szerintük az unió bor-, szeszesital- és mezőgazdasági termelésének minősége, hozzáférhetősége és változatossága komoly erősség, amely versenyelőnyt biztosít a termelők számára, és jelentősen hozzájárul az európai közösség eleven kulturális és gasztronómiai örökségéhez. Mindez annak a szakértelemnek és elkötelezettségnek köszönhető, hogy az uniós termelőknek sikerült életben tartaniuk a hagyományokat és a kulturális identitást úgy, hogy eközben alkalmazkodtak az előállítási módszerek és az anyagok terén végbement fejlődéshez is, ami a minőség jelképévé tette a hagyományos uniós termékeket.